Kegyes tanítórendi katolikus gimnázium, Nagykanizsa, 1897

88 áldd meg a magyart. Énekli a gimnázium ifjúsága. 11. Márczius 15-én ünnepies hálaadó Istenitisztelet. Tartja dr. Pachinger Alajos, igazgató a felső templomban. D. e. 1/. 111 órakor a Polgári Egylet nagytermében 1. Megnyitó Erkel Hunyady Lászlójából. Előadja az ifjúság Zenekara. 2. Március 15. Jámbor Lajostól. Szavalja Sallér Aladár 8. o. t. 3. Talpra magyar Hubaytól. Énekli az ifjúság Ének­kara. 4. Dicsőítő beszéd. Mondja Bagyary Béla 8. o. t. 5. Népdal­egyveleg. Előadja az ifjúság Zenekara. 6. Plihál Ferenc, kir. köz­jegyző, volt 1848/49-ki honvéd, buzdító beszédet mond az ifjúság­hoz. 7. Rákócy-induló. Az ifjúsága zenekara kísérete mellett énekli az ifjúság Énekkara. Ezen nemcsak az ifjúság és a tanári kar, ha­nem a városi közönség emlékéből elenyészhetlen és a millennáris ünnepnél is sikerültebb ünnepség lefolyását a „Zalai Közlöny" cz. helybeli hetilap márcz. 19-én kiadott számában így írja le: A főgimnázium ünneplése. — Március 14-én. — Feltámadt a márciusi ifjúság ; kigyúlt a hazaszeretet lángja, a nemzet reménynyel teljes fiatalságának ifjú arcán; megmozdult a nemzet szive, lüktető ereje, kivette részét az ünneplésből olv mél­tóan és oly lélekemelően, mint a hogy a nemzet jövendő oszlopait ez teljes mértékben megilleti. Impozáns menettel ünnepelte a helybeli főgimnázium ifjúsága márczius 15-ét. Előtte való este 7 órakor indult meg a menet a főgimnáziumtól a főtéren, piactéren, városház és takarékpénztár utcán keresztül a Deáktérre, melyet Tek. Franz Lajos helybeli villanygyár tulajdonos két ezer gyertyaerejü reflektoraival valóságos fénj'ten­gerré alakított át. — Égy lobogó-, tüzerdő volt e menet, melyhez 150 fáklya és 200 lampion és a díszesen önként kivilágított abla­kok adták meg a legszebb világítást; a diadalnak, az örömnek, a dicsőségnek, a magyarok Istenének népét vezérlő tüzoszlopa volt e fénytenger. Káprázatos, szinszerü, lélekemelő. — A tiszta égbol­tozatról a csillagok milliárdjai mosolyogtak le a feltámadt magyar nemzetre és a közönség tiszta lelkesedésének örömkiáltásai buzgón törtek fel az Egek urához. Óriási, ezrekre menő néptömeg várta a menet megérkezését. Ragyogó transparent haladt a menet élén a szabadság, egyenlőség, testvériség feliratával; nemzeti szinü zászlók csókdosták az ifjak arcát és a lobogó fáklya fény oly szép összhangban volt az arcokra kiült lelkesedés nemes tüzével. A tűzoltó zenekar hangjai mellett kezdte meg az ifjúság a „Szózat" eléneklését, a melyet az összes jelenvoltak levett kalappal hallgattak végig. — Ezután Lackenbach Pál 8. o. t. lépett az emelvényre és messze elhallatszó, tiszta csen­gésű, érces hangon szavalta el a „Talpra magyar"-t. — Majd min­den mondatát a tengernyi emberek egetverő éljenzése kisérte és az utolsó sornál a lelkesedés tetőpontjára hágott és ez csak akkor csillapult le, mikor Pachinger Alajos főgimnáziumi igazgató a

Next

/
Oldalképek
Tartalom