Kegyes tanítórendi katolikus gimnázium, Nagykanizsa, 1897

15 Kanapéé: auf diesen Kanapéé — II. 8. E szó megfelel a francia canapé-nek, mely a görög-latin conopeum-ból van = szunyogsátor (háló) ennek pedig a neutrum felel meg. — Die Wankelmut: — VI. 70.; ez a szó a kfn. összetett adjectumból wankelmüete származik. (Umlaut nélkül rövidített adj. : wankelmuot.) — Schildert ihn vont Fersen bis zur Scheitel — IX. 13.; föltűnő szerkezet, mert Fersen a kfn. szerint helyesebb mint Ferse, de neme szerint a legrégibb időtől fogva nőnemű ; igy a kfn-ben din Versen; Wielandnál e helyen semleges. Die Scheitel megfelel a kfn. din Scheitel-nek (ófn. sceitila). Goethenél és Schillernél is előfordul mint nőnemű. — Der Eidechs: — es war ein Eidechs nur gewesen — XI. 19; a kfn-ben din eidehse; a szójárásokban mint himnemü is található. Wieland nőnemű alakját is használja, igy pl. a Wintermdrchen-ben: „Kein Eidechs durch die Hecken schlüpft" (II 65.), a teljes kiadásban „Kein' Eidechs. — Das Estrich : das Estrich bebt. — I. 44. A kfn-ben csak himnemü (esterich) ; az úfn-ben mint semleges is előfordul. — Die Witze e. h.: der Witz: — Fehlt ihr's an II tíze nicht — VI. 92. A kfn. din witze után. — Das Beding e. h. Bedingung: zum Beding. — VI. 40; nach dem Beding — VI. 103.; — was zum Beding gemacht — XII. 92. A kfn-ben daz gedinge-x találjuk. — Der Ruin e. h. die Ruine: vulkanischer Ruin — VII. 37.; — Verödeter Ruin — VIII. 51.; — der Garten ist nur Felsiger Ruin IX. 48. A masc. leggyakrabban elvont értelemben áll. Das Chor e. h. der Chor. — der Vögel friihes Chor. — XII. 9. Régebben inkább das Chor-X használták, ma többnyire der Chor a szó minden jelentésében ; csakhogj' manapság némely részében das Chor alatt a templomnak egy bizonyos helyét értik. — Goethe igen gyakran használja mint neutromot. (L. Lehmannál).; a kfn-ben csak der kór-1 találunk. — Az V. l-ben ; Auch dich, o Regina, floh auf deinen weichen Schwanen der süsse Schlaf- és IV. 37-ben: eine gute Schütte a költő a ritkább die Schwanne — Schwanfeder és die Schütte (kfn. diu schütte) = Strohbündel-t használja. 2. Melléknév. Számnév. Névmás. a) Melléknév. A mi a melléknév használatát illeti, kevés lényegesebb sajátsággal találkozunk Wieland Oberonjában. Az -el és -en-re végződő melléknevek flexiójánál a két e egyike kiesik ; Wieland gyakrabban irja edeln e. h. ed len stb. Említésre méltó a VI. 68. — strófájában : -an dem rundén, weichen-atlasnen Arm. Az egyesszámú him és semlegesnemü erős ejtegetésü genitivus helyett gyakran használják a gyenge alakot, úgyannyira, hogy a kivételek ez alól csak néhány szólásmódszerü szerkezetre szorítkoznak. Wieland Oberonjában is találkozunk e szabálytalansággal. Pl.: -kombabischen Geschlechts — V. 33. — Szabályszerint a határozatlan számnevek és az erősejtegetésü melléknévi névmások után gyöngén ejtegetjük a melléknevet. E szabály alól egy kivételt találunk az Oberonban : — grüsst höflich unsre beide — III. 4. — Ha két rokonjelentésü melléknév mint jelző áll egy névelő nélkül