Kegyes tanítórendi katolikus gimnázium, Nagykanizsa, 1892
6 Karthágó meghódított tartományait aranybányának, pénz és emberraktárnak tekintette, melyeket tetszése szerint használta és ürítette ki, anélkül, hogy iparkodott volna jólétüket is fentartani. A háborúk és költséges hóditások terhét mind a meghódított tartományok viselték ; az ő adójukból fizették a háború költségeit, az ő fiaikat állították az ellenség csatasorai elé, a küzdelem befejeztével pedig minden előnyt és hasznot az anya illetőleg a kormányzó város zsákmányolt ki. Keleti gőgjében alattvalóitól szigorúan elzárkózott, még csak reményt sem nyújtva nekik, hogy valaha szomorú helyzetükből kiemelkedhetnek. Utica és még egy pár régi phoinikiai város kivételével a többi alattvalóit békében rabszolgáinak, háborúban modern kifejezéssel élve ágyutölteléknek tekintette. Természetesen az alattvalók is engesztelhetetlen gyűlölettel viseltettek zsarnok elnyomóik iránt s minden alkalmat felhasználtak az elviselhetetlen idegen iga lerázására. Innét a zendülések és felkelések hosszú sora, melyek Karthágót oly gyakran rettegtették s gyakran végveszélylyel fenyegették. Sokkal humanusabb volt Róma eljárása alattvalóival szemben. Alattvalóival és a meghódított népeivel szemben következetesen két vezérelvet követett, ezek: megosztása az érdekeknek és kímélet a legyőzöttekkel. E tekintetben különös dicséret illeti a többi ókori hódító népeket tekintve. Róma nem hódított adópréselés miatt mint Karthágó, nem csinál helota községeket mint Spárta. Alattvalói különböző fokozatban megtartják önkormányzatukat és csak külügyileg veszítik el szabadságukat. Még legkedvezőtlenebb helyzetű gyarmatait sem sújtja terhes adókkal s csak szükség esetén kötelezi azokat bizonyos összeg fizetésére; de ez nem bir az évi rendes adó lealázó jellegével. Alattvalóit nem szolgáinak, hanem szövetségeseinek tekinti, minél nehezebben hódított meg valamely tartományt, annál buzgóbban iparkodott azt érdekeihez csatolni s ezt különösen az érdekek ügyes és tapitatos megosztásával érte el. Törekszik a községeket egymástól eltávolítani, egymás közötti szövetségüket felbontja s maga szövetkezik velők; de különbözőképen. Némelyekkel kedvezően, másokkal kedvezőtlenül. Evvel részint a népek közötti irigykedést felkelti, részint pedig a
