Kegyes tanítórendi katolikus gimnázium, Nagykanizsa, 1892

13 kezdik az ókori világ meghódításában és civilizálásáb'an álló történeti hivatásuk teljesítését. Sicilia elvesztéséhez járult még Sardinia jogtalan elvétele és a szorongatott karthagói tanácsra épen így jogtalanul rárótt 1200 talen­tumnyi hadi kárpótlás. E tények nyilvánvalóvá tették, mit várhat Karthágó a római tanácstól, de nyilvánvaló lett a senatus aljassága és nemtelensége is. Sicilia területének elvesztésénél sokkal jelentékenyebb volt azon csorba, melyet Karthagó kereskedelmén ejtett. E veszteség megsemmisítette a karthagóiak már valósu­lóban levő reményét, hogy t. i. a földközi tenger keleti részéből a nyugotiba vezető minden utat monopolizálnak; kereskedelmi politikájuk egész rendszerét halomra dön­tötte ; mert a földközi tenger keleti medenczéje, mely fö­lött ugy szólván kizárólag ők uralkodtak, most minden italiai népnek megnyílt. E békét tehát Karthagónak igen drágán meg kellett vásárolnia; ő sokkal többet veszített, mint a mennyit a kereskedelemmel nem foglalkozó ellen­fele nyert. De a kényelmet szerető békés punok ebbe is bele nyugodtak; hiszen szenvedtek ők már nagyobb vesz­teségeket is, midőn Massiliával, etruskokkal és italiai görögökkel kellett megosztozkodniok a földközi tenger kereskedelmén. Afrika és az újonnan meghódított Hispa­nia kimeríthetetlen kincsei és gazdagsága elég volt, hogy Karthagó a jövőben is hatalomban és jólétben éljen. Csak az volt most a kérdés, vájjon ezek birtokolásában meg­marad-e nyugodtan Karthagó ? Róma Sardinia elfoglalá­sával megmutatta terjeszkedési és hódítási vágyát, s igy Karthagó csak úgy remélhette uj szerzeményei biztosítá­sát, ha terjeszkedni vágyó vetélytársát teljesen erőtlenné tette vagyis megsemmisítette. Viszont Róma sem tűrhette, hogy rendkívül nagy áldozatok és erőfeszítések utján meggyöngített Karthagó szerzeményei által újra megerő­södve Rómát ismét végveszélylyel fenyegesse. így az ösz­szeütközés a két fél között elkerülhetetlen volt a 241. béke csak rövid pihenő és készülési idő volt a következő nagy küzdelemhez. Azon férfiú a ki a háború koczkáját elvetette és az ókori világ urait élete legvégső lehel létéig rettegésben tartotta, Hannibal volt; Hamilkar hős fia és a fővezér­ségben utódja. Két fivérével együtt apja táborában His-

Next

/
Oldalképek
Tartalom