Kegyes tanítórendi katolikus gimnázium, Nagykanizsa, 1890

A görög nyelvet pótló tanfolyam a gymnasiumban. (Tájékoztatóul az érdekelt köröknek.) Gymnasiumaink szervezete ez idő szerént átalában és egészben véve az 1883. évi XXX. törvényczikk alapján áll. Ez a törvény a magyarországi középiskolák (gymnasiumok és reáliskolák) életében korszakalkotónak mondható, amennyiben hosszú ideig tartó bizonytalanság, sokféle ingadozás, kísérletezés, majdnem azt mondhatnók kinos vergődés után, végre-valahára szilárd és egységes alapra fektette középoktatásunk rendszerét. Legelső alapelve az államiság s ennek kifolyásakent az egységes magyar nemzeti cultura eszméjének én'ényesitése, kapcsolatban az egyéni és testületi szabadság elvével. A törvény megalkotói érezték s belátták, hogy nemzeti létezésünk, állami önállóságunk érdekében immár égető szükség reánk nézve: gyorsított lépésben haladni a művelt nyugati nemzetek nyomán, kiktől messze elmaradtunk, és hogy minden erőnk megfeszítésével kell feltörekednünk azok művelődésének magaslatára. De ugyanazon érdek sugallatára tisztában voltak avval is, hogy közművelődésünk ama elérendő magaslatán nem lesz szabad egy minden nemzettel közös, kosmopolitikus irányban haladnunk, mert ez a mi sok nemzetiségű országunkban esetleg megkönnyíthetné - épen közönyössége által — a nemzetellenes törekvések érvényre jutását: sőt inkább a modern európai műveltség megszerzésénél nem kevésbbé fontos nekünk az, hogy azt a culturát — egyetemes lényegének megőrzése mellett — nálunk való meghonosításában assimiláljuk, mint az emberiség közkincsét a magunk nemzeti egyéniségéhez idomítsuk s mintegy a magyar szellem nemzeti zománczával bevonjuk. így fogván fel az átalános művelődéshez való viszonyunkat, megértették törvényhozóink, hogy a cultura eszméjét nekünk a magunk ege alatt feltétlenül nemzeti szellemben kell érvényesítenünk; 1*