Kegyes tanítórendi katolikus gimnázium, Nagykanizsa, 1885

5 vek szerkezetében mutatkozó modificatiokat oly lényegeseknek, hogy e miatt külön önálló alakokat állítson fel, hanem csak egész általánosságban szól a mirigyekről és azoknak csöves szerkezetéről. Dr. H. 0. Lenz* leirja ugyan a méregmirigyek nagyságát, külső alakját, elhelyezését, fekvését stb., de belső szerkezeti viszonyukról nem tesz említést. 0 a méregmirigyek külső alakját hosszas tojásdadnak mondja, melyek a fej hátsó részének mindkét oldalán feküsznek s előre irányuló végökön lassankint finom csatornává vékonyodva a szemgödrök alatt futnak le a felső állcsonthoz és épen azon a helyen szájadzanak, hol a méregfog hosszában futó csatorna kezdődik. Utánok még több természet-vizsgáló nyilvánította véleményét a méregmirigyek szerkezetéről, de inkább csak alkalomszerűleg, más szervek leírásával kapcsolatban, ós leírásaikban sejtes, csőzacskószerű alakokról tesznek említést; azonban ezen alakok is többé-kevésbbé megegyezők a J. Müller által ismertetett alakokkal. A. B. Mayer** csak részben csatlakozik J. Müllernek a méregmirigyek különböző alakjairól adott beosztásához és csak egy alapalakot fogad el, melynek leírása a mirigyek szerkezetéről adott leírásában teljesen megegyezik amannak a második kategóriájába sorozott alakjaival. Eltérés csak a részletekben van. A modificatiok két okból származhatnak: a csöveknek a) elhelyezési, 3) beosztási különbségéből. Az első esetben a modificatiok az által jőnek létre, hogy a mirigyeket alkotó csövek hosszúsági tengelyei nem mindig párhuzamosak a mirigyek hosszúsági tengelyeivel, hanem azokkal majd hegyes-, majd tompa-, vagy épen derékszöget is képezhetnek. A második esetben pedig a mirigyeknek csövekre való beosztásán kívül még egy másik beosztás is jöhet létre az által, hogy bizonyos számú cső egy nagyobb tömeggé — karélvokká — egyesül,'melyek egymástól elég világosan elkülöníthetők. Igen typicus alakbeli modificatiot lehet látni az Elaps corallinus L. méregmirigyein. Ezeknél a csövek átmérője nem mind egyenlő; ezt szabad szemmel is láthatni, ha a mirigy keresztmetszetét vizsgáljuk, és pedig azoknak a csöveknek van nagyobb átmérőjük és belviláguk, melyek a mirigy hosszúsági tengelyéhez közelebb esnek, míg ellenben a periferia felé esők vékonyabbak. Néha a középső csövekből a mirigyállomány (Drüsensubstanz) annyira visszahúzódott, hogy a csövekbe be lehet nézni, ilyenkor a csövek falazatainak emelkedései világosan * Sehlangen uud Schlangeufeimle. ** Über (len Giftapparat der Sclilangen.