Kegyes tanítórendi katolikus gimnázium, Nagykanizsa, 1884

zása és a nemzeti nyelvben való túlzó büszkeség Otrokoesi Fórig Ferenczben tetőzött. É férfiú »Origines Ungaricae* (1693) czímÜ művében egészen komolyan hirdeti, görög és zsidó szóknak magyarokkal való látszatos vagy vélt vagy csinált hasonlósága alapján, hogy a magyar nemzetnek van a legfényesebb őstörténete. A mi műveltség Kis-Ázsiában, Görögországban és Egyplomban volt, az javarészben a magyarok műve. Herkules magyar hős, Trója magyar vár, Hera (= urnő) magyar nevű istennő, sat.*') Otrokoesi hasonlításain minden nem magyarnak bámulnia, minden hiszékenyebb magyarnak lelkesednie kellett. S nálunk SZÍVÓS előítélettel ragaszkodtak az általa hirdetett zsidó és görög rokonsághoz. Vagy a ki ezt nem fogadia el, inconiparabili nak, rokontalan- és hasonlíthatatlannak nevezte a magyar nyelvet. — A hol valódi rokonságot lehetett volna fölfedezni (a íinnek és a lappok nyelvében), arra nálunk nem ügyeltek, vagy csak megvetőleg tekintettek. Hazánkon kívül ezalatt a magyar nyelvnek a linnel való rokonságában hittek, s mint fönebb láttuk, némely tudós alaposan igyekezett megokolni ebbeli nézetét. De olyan ember sokáig nem akadt, ki a magyarok rokonaiul emlegetett népek között utazott, s azokat szinről-szinre látta volna. Az első, ki ezt tette, Strahlenberg Fülöp János volt. Slruhlenl'eri/ 1709-ben orosz hadi fogoly lön, s mint ilyen Szibériába vitetett, hol tizenhárom évig élt, s szabadon utazgathatott. Ö ama tájék népeit (egy 1730-b;:n megjelent, igen fontos művében) hat főosztályiul sorozza. Az első főosztályt vjgurnak nevezi, melybe szerinte az Európában lakó mordvinek, cseremiszek, permiek, vofjákok, és az Ázsiában lakó vogulok, osztjákok és barabai népek tartoznak, melyek mindnyájan a finti, lapp, észt. magyar-székely és a kevés megmaradt liv néppel együtt hajdan egy népet alkottak. A második főosztály szerinte a török-tatár, hova a baskírok, kirgizek, lurkók, jakutok és csuvasok tartoznak. A hunok nem voltak szerinte tatárok, hanem az előbbi osztályba tartoztak. A többi osztályokat mellőzhetjük. Strahlenberg sok helyes és

: helytelen szóhasonlitást is tesz, satöbbi között igen helyesen veszi észre, hogy a számnevek leginkább bizonyítják a nyelvek hasonlóságát. Ő sorolja fel egyszersmind először teljesebb számban a finn-ugor rokonsághoz tartozó népeket.4) Tizenöt évvel Strahlenberg művének megjelenése után (1745) fedezte fel a piarista Jhwritzky (Desericius), Julián dominicanus barátnak a Nagy-Magyarországra vonatkozó elbeszéllését, melyet ") P. Hunfalvji, Die ungarisehe Sprachwissenscliai't, 78. 1. ") Hunfalvy I., A vogul föld és nép, 3—8. 1.