Kegyes tanítórendi katolikus gimnázium, Nagykanizsa, 1884

Régi mondáink a húnokról, mint testvéreinkről értesítenek. Ámde az egész hím mondakörből csak a C^aha-monda bir kétségtelen magyar eredettel; mig a többi monda a német mondák hatása alatt színeződött ki, sőt némelyek szerint német eredetű

3.) Tlyformán a húnokkal való rokonságunkról nem lehet történeti bizonyosságot szereznünk. Hunfalvy azt állítja, hogy ugorok voltak a húnok, Vámbéry szerint török nép voltak; mások más törzsbelieknek állították. E téren a legszorgalmasabb kutatás sem eredményezhet többet merő hypothesisnél. — Ugyanúgy vagyunk az avarokkal is, kik szintén bizonytalan eredetűek.

4) A hűn és avar rokonságnál fontosabb az éjszakkeleti őshaza iránti hit, mely soha sem mosódhatott el teljesen. Mutatja ezt Szent István, Imre fiához irt intéseiben, a hol kiemeli, hogy más éghajlat az uj hazáé, mint a régié, következőleg itt szelídebben kell bánni az emberekkel. István király itt nyilván éjszakibb vidékre utalt.

5) Mutatja a Névtelen Jegyző, a ki világosan kimondja, hogy a magyarok őshazája a forró égöytől nagyon távol esik, és annak éppen ellenkezője.

6) Mutálják Kéza Simon mester

7) és Bonfhiius

8), kik egyenesen éjszakra utalnak, mint a magyar ős haza tájára. A magyarok nem jöttek el mind az ősi lakóhelyekről, hogy uj hazát foglaljanak, hanem egy jó részök ott maradt. Ezek között és az uj hazában megtelepedett magyarság között hosszú időre megszakadt minden összeköttetés. De miután őseink már befogadták vala a kereszténység áldást hozó' tanait, nemsokára élénk vágy támadt a nemzet egyes fiaiban, hogy tudomást szerezzenek az őshazában maradt testvérek állapotáról, s azok között Krisztus isteni tanait terjeszszék. 1230 körül négy dömés indult útnak e czélból. Hármuk áldozata lett az ut fáradalmainak, a negyedik, Ottó nevezetű, maga szintén nem jutott Nagy Mnnyarorszáyba, mint az őshazát szokás volt nevezni, hanem kereskedők értesítették annak hollétéről és állapotairól. Ottó e hírekkel visszatérve, egy hétre megérkezése után meghalt. Utána, értesítéseiből lelkesedést merítve, újból négy dömés vállalkozott a testvérek fölkeresésére, kiket IV. Béla király segit3) Hun falra Pál, i- m. 293. 1. „Keresztény német papok írták meg a Jiún-magyar atyafiságot és az úgynevezett hun-magyar históriát." V. ü. még Riedl Frigyes, Marczali. Heinrich Gusztáv idevágó kutatásait. Pecz G műve csak a nyomás alatt jutott a kezemhez. L. Hunfalvy Pál, i. m. 122. 149. stb. — Vámbéri/ : A magyarok eredete, Íi5. 1. ') „Grave enim tibi est, huüts climatis tenere Hegmim, nisi imitátor consnetudinis ante regnantium exstiteris Begum." Vita S. Stepliani etc. auctore J. ,Stiltingio. Cassoviae. 1767. 291. 1. — E hely azomban másként is értelmezhető. ") V. ö. Barna Ferdinánd, A finn költészetről sat. 10. 1. ') Scythica enim regio in Európa sitiim liabet. Extenditur enim versus orientem ah uno vero latere ponto aquilonali, ali alio niontibiis Riplioeis includitur; a zona torrida diskms." Etlitio Horányi, 32—33. i. •) Bonfiíiinsra nézve alább.