Kegyes tanítórendi katolikus gimnázium, Nagykanizsa, 1884

— 33 — keskenyedvén, utat tör magának a tenger felé. A néphagyomány azt regéli, hogy Finnország tökéletlenül kiszáradt tengerfenék. Azért volna Finnországnak annyi tava (Kelet-Finnországban van 1*20 nagy és több mint 1000 kisebb tó), s ezért neveztetik az ezer tó országának . Finnország folyton emelkedik a tenger szine fölé. Az ország éghajlata aránylag enyhe. Nyáron az ország némely vidéke egészen délies, üde növényzetű. A tél igen ritkán zord, de közönségesen eltart jó 6 hónapig.') A finnekről, az ország uralkodó nemzetiségéről, sok rosszat mondottak már. Azt mondották, hogy hitvány ravaszok, csalók, pénz után áhitozók: testi és lelki tulajdonaikra nézve az emberiség legalsóbb fokán állanak.

3) De hiszen rólunk sem nyilatkoztak éppen mindig szépen pl. német szomszédaink. »Barbar, vad« vajmi közönséges jelzőink, melyekre ugyan édes-keveset adunk, mert — nem illenek ránk. Hátha a finnek sem oly rosszak, mint amilyeneknek őket mondják?... Különösen három kiváló tulajdont akarok kiemelni a finn nemzetben: a vitézséget, a költőiséget és a műveltség iránti fogékonyságot. A vitézség — olvasóim legtöbbje talán soha sem hallott a finnek vitézségéről; s azokat a legbékésebb és legphlegmaticusabb földmivelő népnek gondolja. Pedig a vitézség a finnek ősrégi és soha meg nem tagadott tulajdona. íme mostanában is, hogy az oroszok és az an.aolok háborúra készülnek, a czár elsőben Finnlandban mozgósitlat, mert legjobb katonái a finnek. Schiller a Harminczéves háború történetében« többször emliti Gusztáv Adolf előszeretetét bátor finnjei iránt

4). Ugyancsak e harminczéves háborúban történt a következő eset. melyet Tnpelius, a finnek kitűnő elbeszéllője mond el. ') 1632-ben Gusztáv Adolf már február közepén készült útra márcziusban. két heti ostrom után bevonult Kreutznach erődbe. A királynét és Oxenstjerna Axelt Mainzban hagyta. Azomban Tilly (császári vezér) meglepte időközben Hornt (G. A. alvezérét) Bambergben, s nagy vérengzést vit véghez. A király az ő nyomain haladt lefelé a Duna mentében, és a Lechen át törekedett Bajorországba nyomulni. Hiába vetették ellen vezérei, hogy a viz mély és rohanó folyású, s hogy az átellenes parton a választófejedelem Tillyvel, Altringerrel és 22 ezer emberrel vár rá. A király azon szavakkal felelt, a melyeket Nagy Sándor mondott ') L. erre nézve ifj. Szhinyei-. „Az ezer tó országa" (Finnország), Bula-Pest, 1882') Hunfalvi/ Pál, llgor vagy török-tartár eredetü-e a magyar nemzet? 5—6. 1. ') Werke (Renlam), IV 356 1. •') Zochrin Topelius, Faltskiirns Berattelser, Kontingens Ring, 6. (Finnarne vid Leeh). 3