Kegyes tanítórendi katolikus gimnázium, Nagykanizsa, 1884

— 28 — Miksa — »egymástól egészen függetlennek kellene lenni. Népfajok egészen megváltoztathatják nyelvüket s a történelemben töob példát találunk arra, hogy egyik faj elfogadta a másik faj nyelvét. Beszéllhet tehát egy faj külömböző nyelveken és beszéllhetnek egy nyelven különböző fajok; ugy hogy semmi esetre sem sikerülhet a fajok és nyelvek osztályozását összhangzásba hozni.« Így például a franczia nemzet újlatin nyelven beszéli, pedig legnagyobbrészt kelta és germán fajú, s csak igen csekély részben latin. Éppen azérl, ha a magyar nyelv ugor nyelv is, abból még nem következik, hogy a magyar faj ugor faj. Hunfalvy azomban ezt is igyekszik valószínűvé tenni. Későbbi szorosan nyelvészeti művei közöl megemlítem még »A kondai vogul nyelv« (1872.) és »Az északi osztják nyelv« czimü nyelvtani és szótári munkákat, melyek mind Reguly hagyatékán alapszanak. Emiitettem, hogy 1859. óta Budenz nevével is találkozunk a magyar nyelvészeti mozgalmakban. E férfiú csakhamar Hunfalvy Pál méltó társának bizonyult. Budenz Józstf Németországban született, 1836-ben. Egyetemi tanulmányait leginkább Göttingában végezte. Különösen a görög és latin nyelvvel és archaelogiával foglalkozott. 1856-ban ismerkedett meg egy magyar fiatal emberrel, kitől némileg megtanult magyarul. Később egy az ural-ajtáji nyelvekkel foglalkozó mű akadt kezébe, melyet mohón tanulmányozott. E közben támadt azon szándéka, hogy az ural-ajtáji nyelvek tanulmányának szentelje életét. De erre szükségesnek tartotta ugy tudni valamelyik ural-altáji nyelvet (pl. a magyart), mint saját anyanyelvét. A magyar nyelv volt rá nézve legkönnyebben hozzáférhető. Ennélfogva Magyarországon szeretett volna megtelepedni. Hunfalvy Pál ama magyar ifjútól értesittetvén Budenz készültségéről és szándékáról, Pestre hivta. Budenz egyéb életadatai nem érdekelnek bennünket. De gyors emelkedését illusztrálják ezen adatok: 1862-ben lesz akadémiai levelező tag, 1868-ban egyetemi magántanár, 1871-ben akadémia rendes tag és 1872-ben egyetemi rendes tanár. Budenz műveinek száma igen nagy. Bennünket, kik csak könnyebb átnézetet, kívánunk nyerni a magyar nyelvészetről, nem érdekelnek ezek mind, hanem átalán csak a nagy tudós munkálkodásának phasisai és eredményei. Budenz azon az uton haladt, melyen Hunfalvy. 1862-ben azt vallotta, hogy a magyar ,nyelv a török nyelvcsaládba tartozik. ") Idézi Szinnyei, EPli. Közlöny, 1883. 65. 1.