Kegyes tanítórendi katolikus gimnázium, Nagykanizsa, 1881

Azonban megjegyzendő, hogy az oszlás által való szaporodásnak fönebb említett módja, nem minden oszlás által szaporodó állatkánál egyforma; nevezetesen minél complicáltabb — vagyis fejlettebb — valamely egyed, annál bonyolódottabbá válik a szaporodás folyamata is. — A Flagelláták és sok Opalinánál e szaporodási mód a legegyszerűbb, mert ezeknél pusztán a test- és nucleus-ának két egyenlő részre való szétesésében áll az; vagyis a test a szó szoros értelmében megfeleződik. Sajátságos oszlási folyamatot észleltem a Coleps hirsutus-nál. A kifejlődött állatka, mielőtt az oszlási folyamat bekövetkeznék, csak egy nuleus-sal bírt; melynek helyzete a test centrális pontján jóval kívül, még pedig a test hátsó vége felé volt látható. Később azonban a nucleus a test középpontjába került, s mire a befűződési barázda teljesen föltűnt, akkorra az egy nucleus-ból kettő lett, s előbbeni helyöket megváltoztatandók, a centrumból egyik előre, a másik pedig hátrafelé húzódott; mig végre az állatka két meglehetősen egyenlő részre válva létet adott az ivadékoknak. Azonban már az Oxytrichinák, Euplotineák és Aspidiscineák oszlási folyamata a fönebb vázoltnál jóval bonyolódottabb; mert ezeknél a származott új individuumoknak nem csak a szája és a bonyodalmas peristom-ja, hanem még a mozgást eszközlő csillószőrök is újra képződnek. Megjegyzésre méltó továbbá azon körülmény, hogy igen sok Infusoriánál mind a kereszt-, mid pedig a hossztengely irányában való oszlás is fölváltva fordulhat elő; mig ellenben a diagonalis irányú oszlás igen ritka, Stein szerint s) csakis a Lagenophrys genusnál észleltetett eddig. Némely Infusoria oszlási szaporodását a betokozódás előzi meg, mely abban áll, hogy az állatka, szabadmozgási képességének elvesztése mellett, gömbbé zsugorodik össze, s egy keményebb illetve vastagabb cuticulaféle réteggel vétetik körül és e tok belsejében megy végbe az oszlás. Ily oszlási folyamatot tanúsítanak: az Euglena és a Lacrymaria genusok. Azon Infusoriáknál azonban, melyek tokban tartózkodva töltik egész életöket, mint pl. a Yaginicola, Cothurnia, Lagenophrys és a Titinnus genus fajai, ezeknél csupán a test osztódik, mig maga a tok mindig változatlan marad. Az állatkának a tok belsejében történt ketté oszlása után, az egyik ivadék a tokot elhagyja, egy ideig ide s tova kóborol, mig végre bizonyos helyt megállapodik, s hozzá lát az új tok készítéséhez. — Ha azonban az eredeti toknak, mely8) Stein: id. műve 92. 1.