Kegyes tanítórendi katolikus gimnázium, Nagykanizsa, 1877

a? + +T7Tr 3)> J La m ^n, vagyis akkor az 1) alatt levő képlet átmegy: N a

ml()

m-fa

m

l10

m,+...a

110

,H-a

u10

u+a.

110;

,+a.

ílüJ-(-...+a.

p10p, vagv, lia a nemleges mutatókkal biró tényezőket b-vel jelöljük s tevőleges mutatók által különböztetjük meg egymástól, továbbá, ha a nemleges kitevőjű hatványokat tört alakra hozzuk, lesz: 10 vagy, ha a törteket összeadjuk: N=a

m 1 U

u

l-f- a

m.j 10'""

1+...-f-a, 10 -j-a

010"-}- 1

0> 4), mely kifejezés első része (w-f-l) jegyű egész számot, második része pedig valódi törtet fejez ki, mert benne a számláló mint p-jegyü egész szám, mindig kisebb, mint a nevező, mely a legkisebb (p+1) jegyű egész számot jelöli. A 4) alatt álló kifejezés még ezen alakra is hozható: a

m 10

m<1

,+ a

m_, 1 O

m "1

+... a

010"+ \ 10"-' -f b, 10"-*+... -f h" 1

0

0 1()

P .. • • . * „• • 5

)' melyben ha m >—1. akkor Ny 1, vagyis a megfelelő szám szilileges tizedes tört, ha pedig m <—1, akkor JV <1, s igy a szám valódi tizedes tört. 11a az 5) alatt álló kifejezés számlálóját, mint (m-f-p-f-1) jegyű Á egész számot /1-val jelöljük, a tizedes tört általános alakja

:~yöp' a 3.§. Ha —jj közönséges törtet, mely legkisebb nevezetre van hozva, azaz, melyben a és b viszonylagos törzsszámok, tizedes törtre kelL változtatnunk, a követelésnek következő eljárás által teszünk eleget: a __ a. 10

u _ a. 10": b b ~~ b. 10" ~ 10" ' azaz: a közönséges tört tizedesre változtatók, ha a számlálóhoz tetszés szerinti számban zérusokat függesztünk, s azután azt anevezővel osztjuk, a hányadosban pedig annyi tizedes helyet vágunk el, a mennyi zérust függesztettünk a számlálóhoz. Ennélfogva: 9 900000:8 112500 1125 , lCl

r 1125 100000 100000 1000