Kegyes tanítórendi katolikus gimnázium, Nagykanizsa, 1877

A fölhozott számpéldából látható, hogy a számlálóhoz kapcsolt zérusok száma egyes esetekben nagyobb, de kisebb is lehet, mint épen szükséges. Miért is rövidebben ily módon járunk el: a számlálót a nevezővel osztván, meghatározzuk az egészeket, melyek után a tizedes pontot kiteszsziik, azután a maradékhoz zérust függesztünk s azt a nevezővel osztjuk, a hányadost a tizedes pont után irjuk; ily módon járunk el minden következő maradékkal; világos, hogy ily bánásmód mellett épen annyi zérust kapcsoltunk a számlálóhoz, a hány tizedes helyet határoztunk meg. — A megelőző példával ezek szerint igy járunk el: JL =9:8= 1-125, 8 20 40 hasonló módon: 11 = 11 : 16 = 0-6875, 140 ] 20 s7) s általánosan: a , , <?i , . <h , u b.q r. 10 q> r

y. 10 h- <h . 10 b- g, l's hol q, q

x, q

2, q

s .... a hányados egymás után következő számjegyeit, ?*, r,, r

2, r

5 ... . pedig a megfelelő maradékokat jelölik. Könnyű belátni továbbá, hogy az osztás maradék nélkül csak akkor fog sikerülni, ha a nevezőben 2- és 5-ön ki vili más törzstényezö elő nem fordul, azaz, ha a nevező alakja 2". 5

m, hol n és m bármely tevőleges egész számot jelenthet, a zérust sem véve ki. a Mert, ha —r az adott közönséges tört, akkor a megfelelő tizedes