Nagykálló és Vidéke, 1917 (19. évfolyam, 1-25. szám)

1917-04-15 / 15. szám

8 1017. ápr. tŐ. got lenyeli. — Szibériákéi atk n«r férfi, • hősök hősei, «« igazi Emberek, hosszú rabság vitán haiatérhettek. A •aabadság virága az < bíllneaeiken is kinyiliott. S ezek a férfiak hazatérő út­iakban megundorodhattak a diadalme­nettől. Mart látták azt a sok préri ku­tyát kipirult arccal arditani, akik még „akkor“ a cár atyai lábainál kavartak és tűrték a korbácsütést. Istenest! miiyen ntélyan fetreng még as ember. Még nam ismeri, nem tudja, hegy félette csak as állhat, aki áarakabb, jobb. És nam tudja, hogy a ki jabb, ax maga mailé igyekszik emelni a máaikat. Születés, rang nincs, caak belső érték. És ea as, ami a mai for­radalomból megszületett. A mai arass forradalom a cári reakcié szélsőségétől máról-holnapra nam ugorhat a proietár- siabadság szélsőségéig. Ütt ma egy burssoá-demokrácia döntötte le a «ár- iemust. Da jönni fog a proletáréig. Már kálijuk dőngő lépteit. Lépteit, ma­tyók a nagy orosz birodalom határain túl ia megremegtetik a földet. Megró« megtelik úgy, hogy messze földeken uj sirok keletkeznek régi falak befoga­dására. A prolatáreág élettől hariogó •savát még agy császár is meghallotta. Moghaietta, megértette éa aszerint cse- lakadett. Egy szavára megbukott a po­rosa junkerség. Az orosz dörgésre Németországban százszoros visszhang felelt: as emberi jogok általános kiter­jesztése. To, becsület#*, kemény munkában mégkérgesodatt munkáskéz! Megviradt. Nam fognak ezután utálatos orrfinter- gással elfordulni tőled. Kivívtad, amit mogérdamaltél: megbecsülnek, szóhoz ongadnok, magad ura lattél . lyéroh galléron ragadott s kidobott az ud­vara. Odakint aztán elmélkedhettem, hogy- hét milyen is mármost a jó gyermek. Az ilyen szamárságokban éppen úgy megnyilvánul, mint komoly dolgokban az az igazság, hegy határozott léteit felállítani nem lehet, hogy milyen legyen az ember, jelen kérdéanél a térfi. A mi nekem jó, másnak rossz ás megfordítva. Mióta a világ fanáll mindig voltak • ma ia vannak férfiak, kikaak agyuk tala van geadolatokkal, szivük nemes érzéssel, lel­kűk jó indulatokkal- Igazi iáeálismus párn­ául bennük vasakarattal, szivéé kitartással. Ezek az igazi férfiak, kik kitűzött cél felé törve, dolgoznak. Dolgosnak soha ki nem (áradva. Mi ambtrak aszal vigasztaljuk egy­mást, jobban mondva saját magunkat, hogy mindan embernak van hibája. S ha azt egy­mással szemban jóakarattal elnézzük, első­sorban elnézést, megbocsátást érdemelnek az imént említett igazi férfiak. Mert bison ezek zem tökéletesek. Ebbe a kategóriában tartoz­nak a lángelmék, a nagy alkotók, éppen úgy mint a ezükabb, kisabb munkakörben érvé­nyesülő valódi férfiak. Emez ez alsó fok, amaz a fölső fék. Mindnyájan megérdemlik társaik tiszteletét, bámulatát És mindnyájan megérdemelnék a női óamnak rajongó oda­adását. Ceooálatos azonban, hogy ezeknek a férfiaknak az a pálma nem jut osztályrészül. A történelem a tanú* rá. A nagy férfiakat koruk alig érti mag. férfi társainak nagy ré­szé üldözi. Az utókor szokott esupán meg­értő ée hálás lenni. A nők pedig? A négy fát (lak, ez értékes emberek a szerelemben nem izeretwwiek. Legjobbb esetben is ham A lavina megindult. Győrien, las­san feg-e haladni? Mindegy. Megindult ■ nem fog megálleni. Csak majd a tel­je« diadalnál. El a lavina nem egy nemesié, ee nem (emer politikai hatá­rokat. Ei a* egész emberiségé. Ei lesz ax egyetlen diadalmas ellenség, mely a Kárpátokat megfogja héditaní a el­árassza a gyönyörű, termékeny alföldet, a dömboa Dunántúlt, a vadregényes Erdélyt. Te megkérgesedett magyar mun­káskéz ! Menj oda szépen, csendesen, méltéságosan, vérontás nélkül aa urak­hoz, fogj kezet velük, emeld őket ma­gadhoz. Tanítsd meg őket arra, hogy tiszteljék a munkást és szeressék meg a munkát, az «rosa munkás gyújtogat és öl. Ezt ti nem fogjátok tenni, nem is téhetitek meg, mert mi magyarok nagyon kevesen vagyunk, nálunk szük- aég van mindenkire. S legfőképen azért nem fogjátok ezt megtenni, mért a magyar munkás nemes ember. Hazánk­nak ti vagytok egyesegyedül valódi, igasi nemes emberei. Hindenburg tábornagy a barceló- nai Vanguartia cimü spanyol lap ber­lini tudósítója, Dominguez Rodine előtt a következőket jelentette ki: Ha a korlátozatlan tengeralattjáró- háborút az amerikai segítség lehetősége ellenére elhatároztuk, úgy ez azért érti meg őket saját hitvasük sam, Ez nem azt jelanti, hogy a. nő nem bir érzékkai a férfi nagy­ságként. A női lélek rajongó, lelkesedő szokott lenni. Az erő, atudáa. az akarat, a hősiesség, szóval a férfiasság szivén találja a nőt és határtalan vonzódást ébreszt benne. Számta­lan példa van rá, hogy a nő rangján alóli házasságot kötött, mert az illetőt talpig em­bernek ismerte meg. A férfiasság meghatja a nőt. Első szerelmemet azért vesztettem el, mert őnagyságának jobban imponált egyik pajtásom, aki titokban már cigarettázott. De ez a vonás, mely a 10 éves hölgynél ily naivságban nyilvánul, a későbbi korban ko­molyabb szempontokból különbözteti meg a férfit s előnyben a kiválóbbat rószesiti. Nem a nemben van tehát a hiba, mikor a nö kérőjében vagy férjében nem ismeri fel a nagyot, a különbet. Hanem csak abban az egy nőben. A nagy férfiak tragédiája az, hogy rendesen olyan nőt választanak, aki erre érdemeden. A nagy férfiak rendesen a külső után ítélik meg a nőt, gondolataik, eszméjük annyira lefoglalja, hogy nem ér­nek rá a női belső érték megállapítására. Egy szép külsejű nő hamar lebilincseli őket s a szépséggel nem mindig jár együtt lelki finomság s az ilyen nő vagy kineveti az epedő férfit, vagy hozzámegyen a hírnév miatt, de nem becsüli meg. Egy ilyen lelki rázkódtatás végeredményében használ a nagy férfiúnak. A fájdalom mélyíti, nemesíti érzé­seit, gondolatait Madách a maga tragédiája uélkül nem igen irta volna meg az Ember tragédiáját. (Folytatjuk.) történt, mert az amerikai segítséget túl­ságosan magasra nem értékeltük. Meg­engedem, hogy a pénzügyi segítséget ellenfeleink a maguk javára könyvel­hetik, de e háborúban beigazolódott, hogy ellentétben a korábbi hadi tapasz­talatokkal, a pénz nem a legfontosabb delog a hadviselésben. Az entente ame­rikai hadiszállításai már oly mértéket öltöttek, hogy azt már nem is lehet fokozni. Egyidejűleg V*—2 milliós had­sereget szándékoznak felállítani. Egy ily hadssreget felszerelni és mindamel- lat az entente számára való szállításo­kat az eddigi terjedelemben végrehaj­tani kizártnak látszik. A hadiszerekben való segítség belátható időn belül nem lehet nagy ás hogy axt tartósan csök­kentsük, tengeralattjáróink feladata lesz. Ha eddig az angol flotta, a franczia, olasz, orosz és japán flották segítsé­gével nem tudta eloszlatni a tenger­alattjáró veszedelmet, úgy azt az ame­rikai flotta sem fogja megcselakedni. Az entente nem rendelkezik fegyve­rekkel a tengeralattjárókkal szemben és a tengeri zárlat fokozódó hatossal folytatódik. Minél több hajó úszik a nyílt tengeren, annál nagyobb lesz a tengeralattjárók zsákmánya. Még a Ugintenzibb munka és az entente-ália- mok részéről legnagyobb mértékű tá­mogatás melleit is, mint például, hogy ektató tiszteket küldenek ki stb., nem lehet számítani arra, hogy legjobb esetben egy éven belül amerikai expe- diciós sereg, amely csak némiképpen nagyobb erősségű, rendelkezésre áll­hatna az Európa felé való behajózás céljára. Az entente-államok vezetőinek nyi­latkozatai szerint ez évnek meg kell hoznia a végleges döntést. Mi is meg­tettük intézkedéseinket. A frontot oly­képpen kiépítettük és oly mértékben szálltuk meg, hogy Brezszilov tábor­nok még a legkíméletlenebb emberál­dozatokkal sem tudott sikert elérni. Hogy az oroszországi esemény ek ami terveinknek kedveznek, azt as entente táborának legnagyobb optimistái sem tagadhatják többé. A múlt évben stra­tégiai haditartalékainkat árra használ­tuk fel, hogy Brusszilov támadásait visszautasítsuk. A nyugati front saját korlátozott eszközeire szorítkozott. Mind­amellett visszavertük az angol-francia támadást. Ma a dolgok alapjában véve máskép állanak. A nyugati front oly erőssé vált, hogy dacolni fog minden támadással. Amellett, hogy feltétlen biztosságban vagyunk minden fronton, ma oly erejű és harcképességü hadi- tartalékkal rendelkezünk, mint aminő a háború folyamán még nem állott ren­delkezésünkre és ezt a tartalékot tet­szés szerint való helyen úgy védeke­zésre, mint támadásra használhatjuk fel. Ne tekintsük különálló jelenség­nek azt, axai valamely fronton, a ten­geren és a levegőben történik. Mindez egy nagy terv egy részének tekinthető. Ily értelemben a hadsereg és a flotta egy egységgé vált. Ma, amikor még csak két hónap ét* folytatjuk t ton« Hindenburg a hadi helyzetről.

Next

/
Oldalképek
Tartalom