Nagykálló és Vidéke, 1917 (19. évfolyam, 1-25. szám)
1917-02-04 / 5. szám
XIX. évfolyam. Na^ykálié, 1917. február 4. •o. szája f^sadalaf és %oasgebséÍMÁgi ksóiísa. Előfizetési arak: Kfsááiaíffwkajskasos : Meg jelen minden vasárnap. E§é*e éwe 8 korona, félévre 4 korona, Sesrkesstöséy és kiadóhivatal : negyed évre 2 korona. SARKAD! JÓZSEF. Sarkady József könyvnyomdája ét Sgy es seam ára, 16 f illér. papirkereskedáse NagykilU. A semlegesség kérdése. A semlegesség fogalma — bár formai szilárdsága sok kívánni valót hág/ hátra — a JAIX században fejlődött ki. — Nagy kár szármasih a semleges államok jogbiztonsága szempontjából, hogy a zsákmányjog szabályai ingadozók, bár az eljárás szabályait egyes nemzetei* már megalkották. Eaért a jövő jogbiztonságának első főfeltétele és feladata: a zsákmányjogi kérdések nemzetköz? szabályozása tenne. Anglia egészen természetesnek tekinti, ha a saját jogának megtartását más államoktól is követeli. Itt mutassa meg Anglia, hogy a kisebb tengeri hatalmak igazi védője éa ne codiftcálja a saját korlátlan tengeri zsarnokoskodását, mert eddig csak ezt tette. Mart micsoda is a mai tengeri jog? „ Anglia cedificált önkénye.“ A jövő második feladata: a nemzetközi jogtételek hatályosságának biztosítása. A nemzetek életének közfelfogását mind mélyebben es mélyebben át kell hassa annak a tudata : hogy a közösen vállalt nemzetközi jogszabályokat meg kell tartani, ez nemcsak a nemzeti tisztesség követelménye, hanem egyszersmint a nemzetközi társadalmi képesség kérdése is s ha valaki ez ellen vét: a nemzetkösi becstelenség lejtőjére lép A nemzetkösi sértések kötelező bírói megtorlásának biztosítása elsőrendű külső essköz. A világháborúban, midőn minden nagyhatalom harcban áll, a somleges hatalmak őrködő ereje természetesen legyengül, ennek nagy része van abban, hagy e világháborúban a hadviselő felek merészebben bánnak el a nemzetkösi jog gal, mintha két-három nagyhatalom a semlegesek között állana. A kötelező biráskedást kell kiépíteni a nemzetközi jogban, mert hisz maga a nemzetközi jog is még gyermekkorát éli. , Nem szabad felednünk, hogy az államok belső joga is sok fejlődési fokozat után jutott a mai állapotig. Amikor két nagyhatalem harczol egymással, a többi nagyhatalem erélyes őrködés® erősen működik. A világháborúban a semleges államok között II. csak sgy nagyhatalom volt, aa Észak- Amerikai Unió. Amerikának nagy feladata lehetett volna, ha el nem ragadja a nyerészkedési szellem. Ennél as anyagi nysreségnél hatalmasabb erkölcsi erő birtokába jutott volna, ha a semlegesek jogainak igazi védőjéül viseli magát. Nagy reményeket kötöttünk mindnyájan Amerika szerepléséhez. Sokan a»t állítják, hogy Amerika politikai elhatárolására nsm kizárólag gazdasági és pénsügyl érdekek vannak befolyással. Mi azt vártuk, hogy aa a föld, hol annyit beszélnek culturáról, jogegyenlőségről, a világháborúban nagy munkát fog végezni a nemzetközi jog fejlődésének területén. Az Amerika iránt érzett csalódásunk akkor lesz teljessé, ha az 1015 évi február 29-iki jegyzékét elolvassuk. Ebből olvassuk azt, hogy Anglia eljárása az összes semleges államok és első sorban Amerika érdekét is veszélyezteti: Amerika a semleges államokkal egyetértve erélyesen őrt fog állani. Azt gondoltuk, hogy a világháború keserveiben megtalálja az emberiség haladását munkáló igazi hivatásához méltó szerepet. Véget vet a régi angol módszernek, mely keresztülgázolt & tengeri jog minden szabályán, ha ez érdekében állott — és csak azt & ssabályt ismeri el, mely aa ő érdekét táaasgat- ja. Azt gondoltuk, hogy Wilson megérti azt a nagy a hivatást, melyet mint a legerősebb semleges hatalom betölt- hetett volna. Csalódásunk annál keservesebb A «rhaszon» lett a jelszó Anglia zsarnoki tengeri hatalmát szabadon gyakorolhatta, elzárta a német kikötőket. A semleges államok kereskedelmét mindenféle rendszabályokkal bénította. Asquith 1914 november 16-án kijelentett® az angol alsóháaban, hegy főcélja megakadályozni a* élelmiszerek szállítását a Német-birodalomba. Erre a kihívásra a német válasz a buvárhajó- harcz bejelentés* volt a kereskedelmi hajók ellen. Németország hajlandó vo\t a buvárhajók harczát beszüntetnika Anglia lemond kiehezlctési politikájáról. A Német-birodalom Amsrlkt részéről •lőzéksny bánásmódban alig részesült. Pártos volt ez tsljessn. A semlegesség jogálltpotánsk biztosítása olsőrsndű nagy érdek. Láttuk azt a tsrrort, melyet Romániával, Itá- liával szemben ac entente gyakorolt, hogy a semlegesség elhagyására kény- sierítse ökot. Láttuk a Görögországgal való barbár elbánást. Portugália egyenes parancsra hagyott fel semlegességével. Minden eszközt ki kell meríteni, hogy a nemzetközi jog a semlegesség jogállapotát lehetőleg biztosítsa. Nem lehetetlen ez. Csak akarni kell. De akarni minden nemzetnek. Wilson mondotta egyik beszédjében, hogy alighanem utoljára maradhatott Amerika ily hadiconstellátiók közt semleges. A mostani világháború arra iskolapélda, hogy minő a helyzet, ha egyetlen nagyhatalom marad semleges és az a semlegesség külsőségei között valóságos hadviselő féllé válik. A hágai egyezménynek első alaptétele az, hogy a semleges hatalmak területe sérthetetlen. Ebből következik, hogv a hadviselő felek semleges hatalom területén csapatokat, vagy pedig lőszer- vagy élelmiszer osztagokat keresztülvinni tilos. Est a tételt sűrűn sértették meg a most dúló háborúban. A német sereg is átvonult csapatával a semlegesített Belgium területén, sőt háborúba keveredett Belgiummal. Németország tudta, hogy Belgium ellensége s okmányokkal van bebizonyítva, hogy Belgium már előzetesen megegyezett az entente hatalmakkal, hogy az angol és franczia csapatokat területén átereszti és maga is actióba lép. Az úgynevezett „bekerítő" politikának részese volt. Ily helyzetben megszűnt minden jega a semlegességhez. Németország joggal tekintette ellenségének ás ezért Németország részéről nemzetközi vétségről nem lehet beszélni, mert végszükségben sértette meg Belgium biztosított semlegességét. Belgium tudtával eiőre elkészített ellenséges betö-
