Nagykálló és Vidéke, 1913 (15. évfolyam, 1-26. szám)
1913-02-09 / 6. szám
XV. évfolyam. Nagykálló, 1913. február 9. 6. szám. láTsaeLahni és JfosgazéLasági hetilap Slöfizetssí árak ; Egész övre 8 korona, fél évre 4 korona, negyed évre 2 korona. Egyes szám ára 16 fillér. Kiadó laptulajdonos : SARKABY JÓZSEF. Megjelen minden vasárnap. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Sarkady József könyvnyomdája és papirkereskedésq. Nagy kálié. Alkohol ellenes mozgalom. A szociálista munkások a politikai jogért vívott harcukban két oly akciót indítottak meg, mely következményeiben az egész országra nagy jelentőséggel bir. Az egyik tömegsztrájkra törekszik. A másik boykotott hirdet az alkoholra. Felhívta a munkásokat, hogyne igyanak alkoholt, hogy az Így megtakarított pénz növelje erejüket és kitartásukat a politikai tömegsztrájk idejére. Amennyire félünk a tömegsztrájktól, ép annyira lelkesedünk a munkások alkohol ellenes mozgalmáért. Minket e kérdésben nem vezet politikai célzat s azért azt óhajtjuk, hogy ezt az üdvös akciót folytassa a szocialista tábor a napi politikától elkülönítve is. Mert ezáltal nemcsak az egész magyar munkásságnak anyagi és értelmi erejét növeli, hanem átalakító hatással lesz az egész ország fejlődésére. A munkások vezetői most oly célt jelöltek meg, amelyre a művelt tásada- lom minden rétegének törekednie kell. Az eszmék előtt le keli hullania minden társadalmi válaszfalnak s a szociálista munkások antia koholista mozgalmát át kellene vinni a nemzet egyetemére. Nemcsak értjük, hanem helyeseljük is a szociáldemokrata párt szervezet ama célzatát, hogy az alkohol- boykottal tulajdonképen az államot akarja jövedelmei csökkentésével megkárosítani, mert ha ezt a kérdést mint tükröt állítjuk föl, akkor nagyon furcsa képet nyújt ez a magyar állam kulturális színvonaláról.!! Amig ugyanis Magyarországon (az 1908 évi adatok szerint) összesen csak 16.547 elemi iskola volts ebből is csak 2336 állami), addig 66.200 korcsma volt nyitva. Az italmérési adó szinte megközelíti az egyenes adók bevételét. Magyarországon minden.ezernyolcszáz lélekre jut egy iskola, de minden kétszázötvenhét lélekre esik egy korcsma. Ennek a kétszáznak ijesztő ellentéte mélyen bevilágít kulturális elmaradásunkban. Amidőn tehát maga a munkásság az italtól való emancipációját hirdeti csak örömmel üdvözölhetjük, mert — ha csak némi sikerre is vezet a mozgalom — ezen az utón el lehet érni a munkásnép testi erejének egészségének anyagi jóvoltának s kulturális fejlődésének emelkedéséhez. Álmokba nem ringatjuk lelkünket az alkohol ellenes mozgalom kezdetén. Amiket az úgynevezett művelt közönség egy része is csak doktrinér eszméknek tart azok nehezen és lassan mennek át a gyakorlati életbe. S igy azt az orvosi igazságot is hogy a szeszes italtól való teljes tartózkodás meghosszabbítja az életet s megóv a legveszedelmesebb betegségtől, sőt még utódainkat is egészségesebbekké teszi, nem fogadja el minden ember igazságnak. Az emberek saját vágyaik szerint idomítják az elveiket. Magát a pillanatnyi élvezetet összetévesztik az élettel. S csak amikor a mohó élvezetekkel együt gyorsan elfogy az életük, akkor későn eszmélnek. Ezért pusztiitja az alkoholélvezet az emberiséget. Holott az előzetes és önkéntes tartózkodás orvosi beavatkozás nélkül is biztosabban meghossabbitaná az életet. Ez az igazság különösen illik az alkohol fogyasztásra, amelyről a leghíresebb orvosok megállapították, hogy az anyagi megkárosodásnak éí t a r c z A. A ZSENI. írta : PAKOTS JÓZSEF. A »Nagykálló és Vidéke« eredeti tárcsája. (Folytatás.) — Sokat kivánok ugy-e ? — mondta sietve, — Oh, én mindent megpróbálok ! — jegyezte meg a zseni siralmasan. — Köszönöm ! — felelte Krizsóúzyné hirtelen izgalommal. — De én érzem, hogy ez túlságos beavatkozás volna részemről az ön életébe. Én jogcímet keresek ehhez. És ez a jogcím megvolna, ha ön is úgy akarná. — Kérem . . . nyöszörgőit fel a jámbor fiú. — Nos, én . . . én hajlandó volnék, ha önnek is úgy tetszik, a felesége lenni! . . . Köves János azt hitte, hogy leesik a XVI Lajos korabeli székről, amelyen ült és a cipője orráról hirtelen a menyezetre szaladt fel a tekintete. Vájjon nem álmodik ? Nem álmodott. Krizsóczyné felállt, megfogta a kezét és meghatottan mondta : — Azt hiszem, világhírű férjet választottam magamnak . . . A sekrestyéből kilépett az öreg pap s mikor meglátta Krizsóczynét, azt se tndta, mit csináljon a nagy megtiszteltetéstől — Oh, méltóságos asszony, kegyes pátronánk, csókolom a jóságos kezeit, minő nagy kitüntetés 1 Dicséltessék főtisztelendő Úr 1 Az új kántorhoz jöttem gratulálni. Az öreg pap nagyot nézett és zavarában rászólt az ifjúra. — No, amice, csókoljon hamar kezet a Méltóságos asszonynak ! Az ifjú meghajolt, motyogott valamit, Krizsóczyné jókedvűen mondta : — önt, főtiszteleneő úr, nem merem meghívni ebédre, mert túdom, hogy még csak most fog reggelizni, de a kántor úrhoz legyen szerencsém, Elfogadja f Az öreg pap feljebb tolta orrán az okulárét a csodálkozástól, aztán sietve ő felelt a kántor helyett : — Oh, hogyne fogadná el ! Boldog aZ amice, nagyon boldog, hogy ilyen szerencse éri. A kántor majdnem az orrára bukott annyira nézte a cipőjét, Krizsóczyné pedig mosolyogva mondta ki a szentenciát. — Hát akkor elviszem magammal a kocsimon kint vár. Igaz. főtisztelendő úr, az orgona nagyon rossz állapotban van. Ma határoztam el magamban, hogy újat veszek a templomnak. Hadd tudjon a kántor úr még szebaen játszani ! III, Krizsóczyné hódolatteljes bámulója léit Kovács Jánosnak. így hitták, ezen a közönséges, minennapi néven a fiatal félszeg, kopott falusi kántort. Bámulta benne a csodálatos tehetséget, az öntudatlan teremtő erőt, a zsenit, Mert Kovács János zseni volt, Fésületlen
