Nagybányai Hírlap, 1919 (12. évfolyam, 1-52. szám)
1919-08-12 / 32. szám
XII. évfolyam. Nagybánya, 1919. augusztus 12. 32. szám TÁR ^ SADALMI, SZÉPIRODALMI ÉS KÖZGAZDASÁGI HETILAP. Az Országos Magyar Bányászati és Kohászati Egyesület Nagybányaviiiéki osztályának Hivatalos Közlönye. Előfizetési árak : Egész évre 24 korona, félévre 12 korona. negyedévre 6 korona; egy szám ára 50 fillér. Megjeleoik minden kedden 4 oldal terjedelemben Felelős szerkesztő: Or. AJTA1 «AGY GÁBOR. Lapkiadó: Hermes könyvnyomda Nagybányán. Szerkesztőség: Hunyady János-u. 14. sz., hová a IapkBzlemények. küldendők. Kiadóhivatal: „Hermes“ könyvnyomda Nagybányán Dégenfeld- hózban a cinterem felöl, hűl az előfizetéseket és hirdetéseket felveszik, Évforduló.* Most volt a háborúnak ötödik évfordulója. Ha meg csináljuk az ötesztendős bábom mérlegét, elszomorító loép rettent vissza. A háború — amint mondják, — véget ért, Az igazi élet-halál harcz még csak most kezdődik egy rém ellen, melynek neve „bolse- v izmus". A lélek épidemiája az, a tömeg őrülete, mely felforgatással, kiirtással fenyeget mindent, a mi eddig volt és van, a régi- világot, melyet ő egy szóval úgy nevez : „hurzsuj“. Az öt éves háború szörnyűségei tenyésztették azt ki a lövészárokban, épugy mint a sárgaláz az Antillák mocsaraiban 'tenyészik, mert itt találja meg életének feltételeit. A bolsevizinus ős alapja az emberek elégedetlensége az élettel, mi olyan régi, mint maga az emberi élet. Értelmiségünk és érzelmeink nem fejlődnek harmonikusan, innen a sok összeütközés az ember vágyai és a való élet lehetségei között, mi mindig elégedetlenségre vezet. Ez az ö- rökös elégedetlenség az emberi haladásnak folytonos ösztönzője, de kitöréseiben borzalmassá is válhat. Az evangélium magvainak gyors megfogamzásában része volt annak az általános elégedetlenségnek, mely a római birodalom népeit áthatotta, s az első keresztény községek szerelő életközösségében ke- * Térszüke miatt múlt számunkból kimaradt. resett megnyugvást. A hit, az emberiségnek évszázadon át vezető hatalma egyeseket arra birt, hogy a világ gonoszsága elől remeteségbe, bujdossanak, másokat pedig különös társaságokba vitt, melyekből idővel a szerzetes rendek nőtték ki magukat. Azután a világfolyásával való elégedetlenség eretnek szektáknak adott létett — waldi-ak^abbingensek, husziták. — Azután pórlázadások borították tüzbe közép Európát Svajcztól kezdve fel Hollandig, a Rajnától egészen Erdélyig (Dózsa György) és a vallás ujitók mellett már népszónokok hirdeték a vagyon közösséget. Az elégedetlenségnek adtak kifejezést azok az „állam regény„ek, (Morus Tamás) melyek egy képzeletbeli boldog világ leírásával akarták megmutatni az utat az emberi boldogsághoz. A francia irók közül Rousseau a modern kommunistikus irányzat első munkása, utána a szociális "bölcselők és az enciklipadisták készítik elő a talajt forradalomra, melyben az elégedetlenség már szörnyű kitörésekben jelentkezett. Az uj mozgalom azonban a gyáripar fejlődésével és a munkásnyomor elterjedésével bontja ki erőit. Ezentúl Franciaország, Anglia, Német- és Olaszország folyton fokozódó erővel fejtik ki azt a világnézetet, mely „szocializmus“ néven ismeretes. Majd fellép az „anarchizmus“ Szocializmus és anarchizmus mind a keltő a mai társadalmi rend ellen támad, végső céljuk is egy : az embereknek nagyobb boldogsága. De a célravezető utakban eltérnek egymástól, mert a szocializmus a társulást akarja minél inkább kiterjeszteni és szorosabbra venni, az anarchizmus ellenben a legkorlátlanabb szabadságot követeli és hogy célját megvalósíthassa, fel akarja robbantani a mai állam szerkezetét. A legnagyobb és legtermészetesebb rend az által fog elő állani, ha minden emberi hatalom megszűnik, s az emberek a léiért való küzdelemben semmikép mesterségesen nem korlátoltalak. Ezen irányzatnak Proudhon, Bakunin, Reclus, Élisée, Kropotkin, Tolstoj a legnevezetesebb irói. A most csak röviden és dióhéjban mondott tanok, mind meg annyi megnyilatkozása azon sok bajnak és elégedetlenségnek, mi -íz emberi társadalmon rágódik. Ezekhez a bajokhoz járult a háború, mely az embereket soha nem ismert csapásokkal sújtotta, és mindez a lővészárokban volt legelvi- selhettenebb. Mint a károkozó baciHúsok sokáig lappangnak és terjednek, rnig eljönnek azok a kedvező feltételek, mikor erejüket egész nagyságukban kifejleszthetik (virulencia) miként a sárgaláz bacillusai a tropikus égöv posványáiban, úgy találták fel az anarchista tanok a kedvező feltételeket a iővészárkok- nak agyon kinzott, halálba kergetett katonáiban. Ezek aítán hazajövet magukkal hozták a keserűségben fogant, könyört nem ismerő világnézetet, minden „burzsuj“ ellen, mert ez az oka minden nyomorúságnak. A fertőzőbetegségeket legyőzte az orvosi tudomány, a bolsevizmus daczol minden hatalommal. És daczolni is fog, mert azt a hatalom szavával legyőzni nem lehet. Minden tagadás hiába való, mert tény, hogy mióta a kapi- talisztikus termelési rend s mióta a javak termelése gyárakban és gépekkel nagyban történik, sok és nagy igazságtalanság fészkelte be magát úgy a javak termelésében, mint a i) „Hanyhányai Hírlap“ eredeti tárcája. Jegyzetek. IV. Váios és falu egyaránt szenved a lakások rosszasága miatt. A rossz lakás valóságos melegágya és tenyésztőhelye azoknak a komoly bajoknak, mondhatnám csapásoknak, melyek úgy az egészség, mint az er- kölcsiség, a műveltség és értelmiség nagy kárával az ember földi életére nehezednek. A rossz társadalmi és gazdasági helyzet és a rossz lakás okai és okozói egymásnak. A rossz lakásnak meg vannak a maga saját külön betegségei. A tuberkulózistól kezdve a hevenyfertőző betegségeken keresztül az alkoholizmusig, a betegségek jelentékeny sora innen magyarázható. A meggyőző adatoknak egész tömege ezt bizonyítja. Meg van állapítva, hogy a kolera, kiütéses tífusz, valamint a hevenyfertőző betegségeknek egész sora a túlzsúfolt, piszkos, nedves, egészségtelen lakások lakóinak a betegsége. Különösen két ilyen betegség van, me- ií lyeknek kórokozói között a lakás nyomoru- ;! ság rendesen feltalálható: a tuberkulózis és jj a csecsemők nyári bélgyulladása. A tüdőbeteg teleköhögi, tele köpi betegség okozó csi- j rákkal a szobát, melyben családjával lakik. A mezei nuikával foglalkozóknak még i jobban megy sorsuk, de az ipari és szellemi munkás kénytelen az ilyen szobában végezni nehéz testi vagy szellemi munkáját, pedig ahol emberek egész nap dolgoznak oda le- ’ vegő, világoság, napsugár és bőséges szellőztetés kell. Az is köztudomású ma már, hogy ! a csecsemőknek nyári bélhurutja az egész- ! ségtelen lakástól van, "hol a meleg nyári idő- ben olyan magas a hőmérséklet, olyan rósz' a szellőztetés, hogy az iránt is célszerűtlenül j bebugyolált, szabad test mozgásába és a lelj hűtésbe megakadályozott csecsemő tulajdon- !| képen a hőgutához hasonló betegségben pusz- jj túl el. Ennek a betegségnek a bélgyuladás |J csak egyik tünete, de a bajt nem az okozza. íj Éhez a megfigyeléshez semmi kétség jj nem fér. 1917- ben nálunk 300 ezer csecsemő született (1913- bán 640 ezer!) kik közül 75 ezer halt meg életének első évében, tehát minden negyedik gyermek. Sokat foglalkoztak az ország sorsának, intézői azzal a kérdéssel, miképen lehetne ezt a veszteséget | elkerülni. Pedig mint a külföld példája mu- :j tatta, a lakásviszonyok javulásának a hatása | röktön érezhető. A lakásnyomoruság egymagában is ki- |j áltó jele annak «a fejetlenségnek, anarchiának, i melyben az emberi társadalom a mai álla- I potában leledzik. Tudatlanság és kapzsi ha- j! szonlesés a nép részéről, a vezetés hiánya ugyancsak tudatlanságból a hatóság részéről. Alacsony szobáinknak piczike az ablaka, az is telerakva cseréppel, pince nincs alatta, padozata sincs. Ilyen levegőtlen odúban tölti életének legnagyobb részét a tudatlan nép. Ezért gümökóros a gazdag magyar föld szegény néj^. A városok lakás nyomorúságának egyik oka a vidékiek beözönlése. Ezt korlátozni
