Nagybányai Hírlap, 1919 (12. évfolyam, 1-52. szám)

1919-08-12 / 32. szám

2. 1919. augusztus 12. nemzeti jövedelem és a földbirtok megoszlá­sában. Ezekhez járul a kiáltó ellentét egye­sek nyomora és másoknak pazar jóléte kö­zött, mi aztán az élet tartamára és sanyaru- ságaira is befolyással van. Ezt mind .itníalan érzi és tapasztalja az a munkásosztály, mely nem csak számbeli ereje, hanem munkája és értelmisége alapján is reformokat követel. Ezeket a reformokat a lövészárok olyan kö­vetelésekké érlelte, melyeket élet-halál harcz utján is okvetlenül meg kell valósítani. így felel a lövész árok népe a régi társadalmi rendnek, melytől olyan sokat kel­lett szenvednie. Ezt a végsőkig feszitett tombolást pe­dig nem lehet orvosolni se körülzárolással, se elszigeteléssel, se gépfegyverrel. Egyetlen egy mód csak ez : alaposan megvizsgálni a régi rendet, annak igazságtalanságait megszün­tetni, az igazságos követeléseknek elegét tenni. Az éhtifuszt nem lehet gyógyítani se bezárással, se puskaaggyal és éheztetéssel, ha­nem kellő élelmezéssel. A világfolyásával való elégedetlenség egyidejű az emberiséggel, csak időrül időre alakot változtat. A helyes politikának köteles­sége azon lenni, hogy az elégedetlenség a maga korlátain át ne törjön. Emlékezzünk régiekről. A mészáros czéh szabályai. Tizedik Articulas: Ha valamely Mé­száros Mester Ember megh betegedik, a Czéh Mester tartozik Éjtzakára s nappalra egy Mes­ter Embert Lölki s testi őrzés s vigyázásért mellé adni és rendölni, kinek is kötelessége lészen a Betegh felöl á Város Plebanusának hirt adni idein, Pápisták városi Templomá­nak számára két forint büntetés alatt, Ha pedigh arra Czéh Mester által rendölt Mes­ter el nem menne, az Engedetlenségért az ollyant á Czéh büntesse meg egy forintba ha pedigh Mester Ember, vagy Mester Em­ber háza Népe meghalna, á Mester Embe­rek magok tartozzanak a Temető helyre ki kisérni, és eltemetni, á ki á Mester Embe­rek közül vakmerőségből, tudni illik helyes, és elégséges oka nem lévén, el mulatná, az ollyant á Czéh meg büntesse egy forintba, mikor pedigh Czéhen kívül való Embernek Temetésére hivattatnak, egy forintért meny- nyenek. nagyon meggondolandó és felettébb nehéz kérdés. Ez az; oka, hogy erről itt még csak futólag se beszélhetünk. Bizonyos azonban, hogy aki nem produktiv keresettel akar meg­élni, azok egyelőre a várostól távol tartandók lennének. Ez azonban csak pillannatnyi eny­hítése a nyomorúságnak, a kérdés alapos megoldása egyedül csak az építkezés. Bőséges lakás szaporítás az egyetlen gyógyító eszköze a lakás nyomorúságnak, Itt aztán már kellő közepére estünk a leg- bonyolodottabb társadalmi kérdésnek. Telekbirtok politika, a hitel drágaságá­nak kérdése, a mi adórendszerünk, a jelzá­log piacz mindenkori helyzete, épitő sztráj­kok, pénz drágaság, épitő anyagok drága­sága, a telek árak alakulása, az épitő mun­kás „amerikázás" a és számos itt elő sem sorolható körülmények teszik a a kérdést felet­tébb bonyolulttá. A mi hatóságaink ezt két­ségkívül nagyon jól tudják. Tizen-egyedik: Á Czéh Mester, mikor kívántatik, á Szolgáló Mesterrel á Czéhet öszve gyüithessék, és magok Mesterségek szerént vigezést, igazétást, és büntetést is tehessenek egy forintigh, kissebb dologban húszon négy Pénz légyen az Büntetés. Com- missariusnak jelen létében. Tizen-kettődik: Ha valaki á Czéhet egy­be akarja gyüitettni, akár itt való, akár ide­gen, akár közüliök való Mester Ember, Le­gény és Inas légyen, tartozzék á Czéh Mes­terek előtt húszon négy pénzt letenni, és á Czéh Mesterek is tartoznak á Czéhet egybe gyüitetni. Tizen-harmadik: Magyar Országban az igaz Romaj Catholica Hütt uralkodó, és mél­tán előbb való is nem tsak Mesterek, és Le­gények, á kik Czéhben való bévételre alkal- matossak, emlétett igaz római Catholica Hüt- ben lévők, hanem az Inasok is, más akár melly Religion lévőknél mindenkoron előbb valók, azért is ezen Czéhben. levő Mesterek, Mesterségeknek el fcesztéssek allatt igaz Ro­mai Catholica Hütben lévő Inasokat is má­sok előtt bévenni és tanittani tartozzanak; és Mikor á Mester Ember inast fogad, á Czéh Mester előtt szegődtettessék bé az Inas há­rom Esztendőre, és akor á Czéh ládájába adgyon az Inas egy forintot, az három Esz­tendő el telvén, tartozzék az Inas az föl sza­badasáért á Czéhnek húszon négy pénzt adni, az után viszont vándorolni menvén, jobb Tanúságnak okáért, tartozzék á Czéh Tanúsága, és Inas Esztendeit jámborul el töl­tése felől Levelet Czéh Petséttye alat néki adni, melynek petsétlésétül adgyon az Inas húszon négy Pénzt, s-az Aáészáros Mester Ember Fia is, ha az Mészáros Mesterséget akarja tanulni azon fizetéssel, és kötelesség­gel álhasson bé, mint az Idegeny, és igy minden Mészáros Mester Ember Inast foly­vást tarthasson, á mely Inas Esztendeit ki tölti, és kontár helyre mégyen szolgálni, az után viszont Legény Számba bé akarna ál- ani, á Czéhbe tartózzék az ollyan egy fo­rintot fizetni, ha pedigh annak előtte valahol magának henteskedett volna, és annak után- na Czéhbe akarna állani, tehát úgy tartozzék a Czéhbe ött forintott adni. Tizen-negyedik: Ezen nagy Bányai szabad királyi Városban, sem bent, sem kí­vül Mészáros Mesterséget űzni és, föllebb irtt hatodik Articulusnak értelme szerint Tehén- húst vágni Senkinek másnak szabad nem lé­szen, hanem egyedül ezen Czéhben lévő Mé­száros Mesterekk, á kik is Szalonát, Borjú, Juh, Berbécs, Bárány, Vad és fris Disznó- húst is mindenkoron, és szer nélkül, nem tsak szabadon árulhatnak, sőtt inkább kö- telesztetnek á félit is Mészár székekben, ki­vált pedigh Borjú húst tartani és nem da­rabonként, ávagy Fertálonként, hanem min­den félit font számra, az Vármegyének Li- mítatiója szerént mérni, és mindeneknek Személy válogatás nélkül adni, ha pedigh ezen rerdölést valamely Mészáros Mester Ember által hágná, á Czéh Mester tartozik az Magistratusnak bé mondani, mely által érdemessen megh biintettessék az ollatin Mé­száros Mester Ember. Barmokkal való ke­reskedés pedigh tellességgel szabad lészen mindenkoron: Úgy nem különben sós-hust, Sódért, Disznó-aprólékját, egész Borjut, Bá­rányt, s akár mely vadat is ezen Czéhen kí­vül valóknak is szabad lészen az városra bé hozni, és árulni. Tizen-ötödik: Ha valamely Mészáros Nagybányai Hírlap x Mester Embert Disznót ölni híjnak, és azt vakmerőképpen el mulattya, á Czéh büntesse meg egy forintra, annyiszor, valahányszor, el nem megy, az Disznó ölésiül pedigh Bért á Mészárosnak tizen-nött pénz légyjen, egyéb semmi nem, ha pedigh valaki á Város La- kossi közül kivánnya egy Borjú nyuzástul, és feLDarabolásátul Béri á Mészárosnak hat pénz légyen; á mely Mester Ember pedigh Borjut nyúzni el nem menne, á Czéh bün­tesse egy forintra, annyiszor, valahányszor nem tselekszik, és el nem megy. Tizen-hatodik: Á Disznóknak vételében á Város Lakossi közül akárki á Mészárosok előtt mellé álhasson, és maga szükségére Disznót ő ellenek vehessen. ? izen-hetedtk: Gyakran tapasztalván az Mészárosoknak mind különös, mind pedigh közönséges Magok Oppositiójat, az Várme­gye Limitatiója ellen el annyira, hogy sok­szor ámbár meg büntettettek is, még is mind az által föl pattanván: nem tsak az Hus- vágástul meg szűntek, de sött Mesterségek­ről is kívántak le mondani, ennek utánna azért ha valamely Mészáros kölönössen, vagy közönségessen á tévő lenne, és az Husvá- gástul meg szűnnék, elsőben mint engedet­len ki ki tiz forintra, annak utánna duplán büntettetni fognak, végre pedig á Caéhektül | is el tiltatnak. Tizen-nyolcadik: Tartozik mind ezeken feliül minden Czéhben álló személy béállá- sának idején, közönséges Romlást, és kárt okozni szokott tűznek (meliyet Isten távoz- tasson) el oltására egy bőr Wödröt, bé ál­lásának idején, minek ellőtte tudni illik: á Czéhbeli Mesterek közé számlállatnék, min­den okvetetlen á Város Házára adni. Tizen-kilencedik és utolsó Arliculus : Hogy annyivalis inkább rendessebben follya- nak minden Czéhbeli Dolgok, azért tartozni fog á Czéh egy Comissariust á Városi Ma- gistratustul Magának ki kérni, á ki minden Gyülekezetekben jelen légyen és minden tör­ténhető Rendetlenségeket el-távosztasson, ha pedigh maga el-nem távosztathatná, tartozik á Magistratusnak bé mondani. (Vége) HÍREK. Bánat fertőzöttje. Irta: Gaál József. Elszökött már rakoncátlan, betyár kedvem, nyurga kedvem; s ragyás kedvem, beteg kedvem fanyalodott, buta, törpe; buta, törpe; az Élet már a házamba sohsem tört be. Magam kényes bánat fertőzöttje lettem; jaj, igy lettem puccos vezér, síró vezér a furcsa özvegyek között, hogy a régi rakoncátlan, betyár kedvem elköltözött. Sohsem tör be az Élet már a házamba: a házamba az igazi vigodalom; erőtlen már büszke nyakam, vastag nyakam: kényes bánat fertőzöttje lettem magam.

Next

/
Oldalképek
Tartalom