Nagybányai Hírlap, 1919 (12. évfolyam, 1-52. szám)

1919-03-18 / 11. szám

2. Nagybányai Hírlap 1919. március 18. H I RE Szeretlek. Irta: Qaál Józe:!. Szellők hátán, zebralábon jár hozzád az imádságé n, hogy szeretlek Téged, szép, szőke virágom. Ha tűz a nap, szúró heve szenedből egy csókos sugár. Eső esik ? Bánatod van, amely engesztelésre vár. És akármi történjék is ezen a széles világon, mindenütt csak Téged látlak, mindig is csak Téged félitek, csábos, gyönyörű virágom ; s szellők hátán, zebralábon felkeres az imádságom, és epedve, álmodozva is csak Teutánad vágyom.---- • A városi tűzifa termelés egyik jelentő­sebb tételének, a köbányatelepi Borzkő vágásnak vállalati ütőn való biztosítását a városi tanács a bizottságok véleményének meghallgatása után Ba- bics János és Marosán Károly felső fernezelyi la­kosokra bízta. A közönséget a dologban termé­szetesen első sorban az éidekli, hogy a jövő téli tűzifa ellátás körül a múlt években a háborús vi­szonyok folytán előállott nyomorúságok megszűn­jenek. Ezért a városi tanácsnak az a legfőbb tö­rekvése, hogy a közönség lehetőleg még a nyári hónapokban be tudja a téli szükségletét szerezni. A megoldás formájául leghelyesebbnek ajánlkozik az a mód, hogy a mikor a városi faraktár meg­felelő készlettel rendelkezik, a közönségnek alkal­ma legyen a fabárcakönyv alapján egy szekér he­lyett havonta két, esetleg három szekér fát is be­szerezni. ilyen alkalmat mindenkor közhírré ten­nének. De érdekli a közönséget még a tűzifa árá­nak kérdése is. igaz ugyan, hogy újabban a tűzi­fa ára az országos viszonyok szerint ismét maxi­málva lett, ez a maximális ár pedig a mi ked­vezményes piaci árainkat igen lényegesen megha­ladja s közeliinkben mindenütt a mi piaci áraink kétszeresével operálnak, mégis a városi tanács ezidő szerint a tűzifa árának emelését a napi­rendről levette. A Sándor—József—Gábor napok el követ­keztével a tavasz kalandáriuin szerint is bekopo­gott. A természet alkotó erői munkába léplek; erős tavaszi szelek, meleg napsugár hirtelen fel­szántják az elmúlt hét sok csapadékát; kertekben, mezőkön megindult a serény munka. Pásztoríü- zek jelzik az összegerebjélt levelek, gályák, sze­mét elégetéséi; az ásó, kapa, olló előkerült, az ekevas rozsdáit lemarják az életadó föld barázdái! Hit, bizodalom dagasztja az ember kebelét, hogy a szorgalmas, kitartó, tudatos munkának gyümöl­cseit már nyugodtabban és békességesen fogja él­vezhetni a sokat szenvedett emberiség 1 Halálozás. Múlt heti csütörtökön, f. hó 13- án halt meg városunkban Salzer Frieda, néhai Salzer János áll. erdész leánya 70 éves korában. Temetése — és haláláért a gyászmise szombaton volt. Hock János püspöksége. Amint ismeretes a magyar vallásügyi minister a köztársasági elnök, mint főkegyur-és az egész magyar kormány meg- t>másából felajánlotta Hock Jánosnak, a magyar központi nemzeti tanácselnökének a váci püspök­séget. Hock azonban határozottan kijelentette, hogy nem fogadja el a méltóságot. Álláspontját azzal okol j, meg, hogy nagyobb és hasznosabb szol­gálatos csak akkor tehet a fiatal népköztársaság­nak, ha az uj érától semmiféle rangót, állást, cí­met el nem fogad. Véleménye szerint most példa­adásra van szükség. Emberveszteségüjik a háborúban a la­|j kosság szám lányához viszonyítva sokkal nagyobb jj volt, mint Ausztriáé. A volt monarchia úgy nis az ' elmúlt év szeptember elejéig összesen 4.076,414 katonát veszített a harctereken s ebből felerész­nél több c.-ik Magyarországra. Halotíhamvaszfás Magyarországon. A magyar kormány rendeletére Budapesten, Aáiskol- con és Debrecenben még ezen a tavaszon meg­kezdik a halotthamvasztók építését. Később a kre­matóriumok számát gyarapítani fogják. Tavaszi influenza. A korai tavasz esős . időjárásából kifolyólag városunkban is mindig gya- | koriabbak az influenzás .megbetegedések, melyek ezúttal még kisebb mértékben ugyan, torok, mell, orr és fülbántalmakat idéznek elő. Minden sú­lyosabb következményektől előre is félve, felhív­juk olvasóink figyelmét az óvakodásra. Ne kacér- |j kodiunk kiskabátosan a tavasszal, mert a legve­szedelmesebb betegségek a legártatlanabbnak tetsző meghűlésekből származnak. Holmi spanyol vagy ! nem spanyol járványokból pedig — ugye ? — többé nem kérünk. Kéménytüz. Vasárnap délben Hunyadi ut­cán, a Bracli Simon házában kéményliiz ütött ki. Szerencsére nagyobb veszedelem nem keletkezett, mivel a tüzet még a csirájában sikerült elfolytam. Egyoldalú bankjegyeink értéke. A kacsa- hirek nálunk is gyakran repdesnek ide oda. Úgy­szólván minden nap újabbak lógnak a levegőben. Ezúttal a 200 és 25 koronás bankjegyeinkre mond­ták ki a diszkrét jólértesültek a Halálos Ítéletet. Úgy, hogy sokan Nagybányán is félve fogadják el ezeket pénzeket. Komolyan megnyugtathatunk mindenkit arról, hogy minden osztr.-magyar bank­jegynek s úgy ezeknek ma is megvan, ezután ; is teljes lesz az értékük. Garancia pl. erre az is, hogy Nagyszebenben súlyosan büntetik azokat, kik ennek ellenkezőjét hirdetik vagy gyakorolják. Adjon csak Fortuna nekünk vagy városunk pénz­tárának ezekből a fél képű „jancsibankókból" is legalább liz milliót, ne tessék félni, egy sem ma­rad a nyakunkon ! Mozi. F. hó 16-án vasárnap délután és este Jézus életét és halálát mutatta be a helybeli mozi- sziuház. A reálilásba átvitt bibliai élet méltán kel­tett rendkívüli érdeklődést; a film tekhnikai és művészi értéke, igy tehát hatása is általánosság­ban kiemelkedett a többi filmek közül, az ügy vallási miszticumán mégis sokat rontott a Jézusi idők ilyen eszközökkel való megvilágítása. A „Nagybányai Hírlap “ 1910. 1911. 1912. 1913. és 1914. évfolyamaiból bármely számot a legmagasabb áron megveszünk. Cilii : a Hermes nyomdában. Köszönet. Mindazon barátaink és ismerő­seinknek, kik szeretett Ilonkánk elhunyta alkalmá­ból, szives részvétükkel és a temetésen történt megjelenésükkel mérhetetlen fájdalmunkat enyhíteni szívesek voltak, hálás köszönetünket nyilvánítjuk. Csordás József és neje. Születtek; 44. márc. 2. Somkutyán János erdőmunkásnak Fióri ; 45. márc. 8. Marosán Ti­vadar kisbiríokosnak Pál ; 46. márc. 1. Láng Be­nő főkönyvelőnek Henrik; 47. márc. 6. Bernáíh Ábrahám metszőnek Zelma ; 48. márc 4. Molnár István szépkezelőnek Eszter nevű gyermeke. Elhaltak: 55. márc. 8. Nagy Pété: bánya­munkás, r. k. 40. év, tüdőgümökór; 56. márc. 8. Hauza Kálmán zenész, ref. 28 év, tüdőgümökór; 57. márc. 9. Csordás Ilona Máv. állomásfőnök leánya ref. 18 év, tüdőgümő; 58. márc. 9. Dávid, , Czentye napszámos, g. k. 76 év, végelgyengülés : 59. márc. 11. özv. Kruppa Jakabné bányamunkás neje, r. k. 60. év. szivhüdés; 60. márc. 12. Ká- veczky Róbert bányász, r. k. 39 év, mellhártya- gyuladás. Egyről-rnásról. Sándor, József, Benedek hozzák a jó mele­get, mondja a régi kalendárium csináló. Ám de az idén Sándor sztrájkol!, mert zuhogó esőt szál­lított. Ennek csak a kert-és mezőíulajdonosok ör­vendtek de néin a hernyószedők és a lyukas cipő tulajdonosok. Ennél nagyobb csapásnak mutatkozik külön­ben, hogy nem tudnak az asszonyok kenyeret süt- I ni. Azt mondották eddig, hogy a kenyérsütés csak - j azon mulhatik, ha nincs liszt. Napjainkban ez a : Pilhagorás féle tételhez hasonló tétel megdőlt, mert ma már azért is elmúlik a kenyérsütés mivel 5 koronáért sem kaphatnak egy dekányi élesztőt. I Törik is a fejüket, hogy mi módon lehetne ezt a gordiusi csomót megoldani, de megfelelő radikális segiíő eszközt még nem találtak. CSARNOK. A kéz. Vacsora után a társaság kört alkotott a vizs­gáló bíró előtt, aki hátát a cserépkálynának tá­masztotta. Titokzatos bűnügyi eseteket tárgyaltak, melyeknek elkövetőit soha nem lehet megtalálni. Annyira magyarázat nélkül maradnak ezek a té­nyek, hogy kénytelen az ember természet fölötti erők hatásának tulajdonítani megtörténésüket. A biró egy különös lörténet elbeszélésébe fogott: Korzika sziget fővárosában működtem akkor. Kis fehérre meszelt helység ez, bámulatos ten- geröböi partján húzódik meg. Mindenfelől magas hegyek környékezik. Egy nap azt hallottam, hogy angol ember bérelt több évre villát az öböl hátterében. Fran­cia szolgát hozott magával, akit átutazíában foga­dott fel. Nemsokára mindenki evvel a különös egyé­niséggel foglalkozóit, aki magánosán élt lakásá­ban, csak vadászni és halászni mozdult ki belőle. Mással nem beszélt, nem jött a városba. Regge- lenkint egy vagy két óra hosszat pisztoly vagy karabély lövésben gyakorolta magát. Legendák képződtek körülötte. Azt állították hogy magas személyiség, aki politikai okoknál fogva menekült hazájából. Aztán azt mondták, borzasztó gonoszságot követett el sőt a különösen rémséges körülményeket is idézték. Hivatalos minőségemben némi értesülést óhajtottam szerezni efelöl az ember felől, de nem leheted semmit sem megtudni. Sir Rovelinek ne-

Next

/
Oldalképek
Tartalom