Nagybányai Hírlap, 1919 (12. évfolyam, 1-52. szám)
1919-02-18 / 7. szám
Nagybánya, 1919. február 18. 7. szám. Nagybányai Hírlap TÁRSADALMI, SZÉPIRODALMI ÉS KÖZGAZDASÁGI HETILAP. Az Országos Magyar Bányászati és Kohászati Egyesület Nagybányavidéki Osztályának Hivatalos Közlönye. előfizetési árak: Egész évre 6 korona, negyedévre 1.50 korona ; egy szám megjelenik minden kedden 8 — iá oldal félévre 3 korona, ára 24 fillér, terjedelemben. Felelős szerkesztő-tulajdonos: Sr. SJTAi 8ÄSY GÁBOR. Lapkiadó: Hermes könyvnyomda Nagybányán. Szerkesztősé?: Hunyady Jánoa-u. 14. sz., hová a lapközleraények küldendők Kiadóhivatal: „Hermes“ könyvnyomda Nagybányán Dégenfeld~ház bán, a cinterem felől, hol az előfizetéseket és hirdetéseket fel ves*ik, 9 küzldiltséptés előirányzatot Nagybánya váios főszámvevője 1919. évre elkészítette és tárgyalás végett a városi tanácsnak vasárnap benyújtotta. A városi gazdálkodás történetében ez a terjedelmes munkálat nevezetes évfordulót képez, mert a városnak 1916. év óta a háborús viszonyok folytán előállott nagyméretű munkaerőcsökkenés következtében költség- vetése nem volt. Természetes, hogy a városi háztartás ez okból kellő körültekintéssel, megfontolt alapossággal és mindenkor szükséges előrelátással nem dolgozhatott, minek következményeként az 1919. évi közköltségvetés reálitása előző évi költségvetések és zárószámadások hiányában teljes bizonyossággal nem állapítható meg. A városi gazdálkodás intézőinek azonban éppen emiatt kell az előterjesztett közköltségvetést a lehető leglelkiismeretesebb és legrészletesebb megfontolás és szakszerű bírálat tárgyává tenni, hogyha a város adózó polgársága megfeszített áldozatokat lesz kénytelen a városi gazdálkodás alapos rendbehozatala céljából hozni, legalább tudja azt; hogy a meghozott áldozat olyan eredményt szül, mely a jövő megalapozottabb és kedvezőbb kialakulását teszi lehetővé. Ez alkalommal nincs módunkban a beterjesztett költségvetésnek egyes tételeit kellő részletességgel ismertetni, csak nehány adatot emelünk ki abból illusztrálására annak, hogy mily hatalmas méretekben fejlődtek ki a városi gazdálkodás ré- gente oly szűk keretei! A bevételek főbb rovatain a város jelentősebb bevételi forrásai: a városunknak, mint rendezett tanácsú városnak nyújtott államsegély, a rendőrségnek nyújtott hasonló segély, a törvény szerint rendszeresített iskolai-, koldus-, óvodai és tanonciskolái pótadók, az erdészeti jövedelmek» az ingatlanok és jogok, továbbá a városi takarékpénztár jövedelme, a viz- és csatornázási dijak, a közmunka váltságok, a piaci vásárvám s a fogyasztási adókezelés jövedelmei, valamint a városi átírási illetékek, a községi köteléki felvételi dijak és a városi bélyegilletékek. A kiadások rovatain az államsegély leütése után is mintegy 400.000 koronát fizet a város személyi járandóságok címén; nyugdijakra és kegydijakra mintegy 32.000 K. szükséges. A kölcsönök törlesztésére majdnem 600.000 K. kell, mely utóbbi körülmény a városi ügyek intézőinek sürgős feladatává teszi az arról való sürgős gondoskodást, hogy ezek a kamatterhek lényeges mértékben és mielőbb csökkenjenek, mert különben a városi polgárság oly nagyméretű községi pótadót lesz kénytelen magára vállalni, mely a város további fejlődésére bénitólag hathat. A költségvetés erdőüzemi kiadásainak egyes tételei szintén hatalmas összegeket mutatnak. A fennforgó rendkívüli munka- viszonyok és egyéb súlyos körülmények a tanácsot annak alapos megfontolására vezették, hogy az erdészeti termelést a jövőben vállalkozás utján kell biztosítani. Sokba kerül a városnak az adott viszonyok között a tulajdonát képező ingatlanok fenntartása; nagy összegeket igényel továbbá az iskolák fenntartására és dologi kiadásaira szükséges fedezet. Igen sok megterhelést jelent a városra nézve a nyilvános jellegű kórházak fenntartása is, bár az utolsó napokban a kórház vezetősége nagy méretű munkálkodást fejtett ki, hogy a kórházi adminisztráció, mely a háború alatt szintén túlságosan el volt hanyagolva, teljesen rendbejöjjön és a kórházakra fordított sok kiadás az ápolási dijak behajtása utján részben legalább megtérüljön. Igen sokba kerülnek a városnak az igavonó és tenyész állatok. A városi tanács értesülésünk szerint a legeltetési dijak lényeges felemelését fogja indítványozni. Ezen főbb tételek ismertetése után közöljük, hogy a főszámvevői jelentés szerint a bevételi rovatok végösszege 3.385.667 K. 14. f., a kiadások végösszege pedig 3.743.069 K. 06. fillér, s igy a községi pótadóval fedezendő hiány 357.401 K. 92 f.-t tesz ki. Minthogy pedig az állami adóalap mintegy 170.000 K., ez okból a felmerült hiány fedezésére 200 %-ot meghaladó községi pótadó kivetése mutatkozik szükségesnek. Érthető lesz tehát, hogyha a városi ügyek vezetősége a költségvetés tárgyalása iránt a legnagyobb érdeklődéssel fog viseltetni. 9 demokrácia eszméidnél! törteti fejlődése. (Ötödik közlemény.) A modern szocializmus, melyet tudományos jelzővel szoktak ellátni, abból a felfogásból indul ki, hogy az emberiség történetében az anyagi érdekek viszik a főszerepet, hogy ezek visszahatnak az összes egyéb életkörökre és az emberiség egész eszmevilágára, és hogy az anyagi érdekek behatása alatt a történelem tulajdonlapén osztályharcokból áll, s ilyen harc folyik jelenleg a tőke és a proletáriátus között, s a tudományos szocializmus képviselői előtt nem az a gyakorlati elv áll, hogy valamely uj, tökéletes társadalmi rendszert állítsanak föl, hanem hogy megtalálják az osztályharc befejezésére szolgáló eszközöket, hogy kibékítsék egymással a ma fennforgó ellentéteket. E tan megalapítója a német Marx Károly volt, (1818—1883); az ő tudományos rendszerben feldolgozott tanainak foglalata az ezen tanok alapján álló szocialista bölcseleti és politikai irány, az u. n. marxismus. Ezen elv szerint az egyedüli értékmérő a munka, a melyet Marx szerint a gazdasági életben sokkal kevesebb árért vesznek meg, mint a mennyit ér. A nagy üzem tönkreteszi a kis üzemet; a munkás helyzete folyton rosszabbodik, s a nagytőke mind kevesebb kézben összpontosul. Marx indította meg, a munkás osztály érdekeinek folytonos hangoztatása által, korunk nagy munkás-mozgalmait, s a modern szocializmus legnevezetesebb okmányát, az 1847-ben megjelent kiáltványt is, egyik lelkes hívével és munkatársával, Ergelsszel együtt ő szerkesztette. Fölmerült hát előttünk a komminisztikus szó is: végezzünk hát vele pár sorban. Kommunizmus 0 STERNBERG HANGSZERGYÁR Rákóczi-ut 60. szám „Zenepalotájának“ Harmonium-termeiben pedálss és Z aastódés reiaidarafeokfsl kezdve a miniatűr harmoniumolEio minden fajta amerikai és európai modell raktáron. Vidékre pontos szállítás. Vidékre pontos szállítás.
