Nagybányai Hírlap, 1919 (12. évfolyam, 1-52. szám)
1919-02-18 / 7. szám
Nagybányai Hírlap 1919. február 18. 2. alatt régebben a teljes vagyonközösséget követelő rendszereket értették, s bizonyos, inkább elméleti bölcselkedők azon irányzatát, a mely szerint szakítani kell a társadalmi és politikai élet mindama törvényeivel, a melyek a családi vonzalom, például a férj és feleség közötti szeretet alapján állanak fenn, s azok helyébe bizonyos mesterséges és mesterkélt szabályokat kell az emberiség sorsának kormányzására felállítani. Ilyen kommunista eszme a Madách Imre „Ember tragédiájáéból is ismert phalanster gondolata is, melyet az általunk már említett Fourier socialista előharcos vetett napfényre és igyekezett megvalósítani. Ma a kommunizmus szót kétféle értelemben használják: vagy mint a szocializmussal rokonértelmil kifejezést, vagy a tulajdon azon formáját értik alatta, mely a mai magántulajdon-rendszerrel ellentétben primitiv társadalmakban állott fenn, vagy pedig a mely a társadalmi egyetemlegesség elvének alapján a jövedelemosztásnak' akar nagyobb érvényt szerezni, — a mi meg újra csak szocialista elv és törekvés. S hogy a demokrácia eszméjéhez még egyszer visszatérhessünk, foglalkozzunk röviden a szocial-demokrácia eszméjével is. Mondjuk.ki róla mindenekelőtt azt, hogy egyáltalában nem kell alatta mindenáron való forradalmi lázt, a család, az egyház, az állam, a haza intézményeinek eltörleni akarására célzó törekvést, elvet, vagy meggyőződést érteni. Hiszen vezéreik szájából halljuk az olyan szót, hogy pártjuk mindössze az emberi jogok teljesítését követeli, s azoknak a törvényeknek a végrehajtását, a melyek minden embernek tisztességes megélhetését biztosítják, művelődését előmozdítják, társadalmi függetlenségét megóvják. Nyomattékkal hangsúlyozzák a szociáldemokraták azt, hogy mindenki, ki szellemi vagy munkaerejét akár egyesnek, akár társaságnak, akár magának az államnak adja is el, teljes joggal követelheti munkája után emberi és társadalmi állását megillető megélhetését is; hogy ők nem akarják szétrombolni a családot, de meg akarják akadályozni, hogy a nyomor és a bűn rombolja azt szét; hogy nem harcolnak a vallások, hanem csak a babona és sötétség ellen, programmjuk szerint a vallást különben is csak magánügynek tekintvén; hogy ők csak a jogtiszteletben, emberszeretetben és em- beriségboldogitó céljaik kivitelének nagy munkáiban nemzetköziek, — a mint nemzetközi egyebek közt az egyház, a diplomácia, — de a haza- szeretetet a nemzetközi szociál-demokrácia sohasem tiltotta; testvéri szerétéiből tiltakozott a háború barbársága ellen, de midőn az Isten kegyelméből immár lezajlott nagy világháborúban a haza védelmére kellett sietni, egyetlen nemzetközi szociál demokrata sem maradt el. Bátran kimondhatjuk, hogy az igy megtisztult, forradalmi fegyvereit eldobott szociál-demokrácia -minden rokonszenvünkre igényt tartható nagy társadalmi elvvé nőtte ki magát, olyan nagyhatalommá, a mélyé a jövő minden erejével, életének összes energiájával. A demokrácia eszméje történeti fejlődésének kérdéséhez szolgáljon még a korábban általunk elmondottakhoz pótlékul az az adat is, hogy hazánkban a honfoglalástól kezdve fennálló jobbágyság intézményének eltörlésére II. József tette meg, 1785. augusztus 25-én kelt rendeletében, az első döntő lépést, eltörülvén ezzel az örökös jobbágyságot, s személyére nézve mindenkit szabaddá tevén s felruházván a szabad költözködés, vég- rendelkezés és pályaválasztás demokratikus nagy jogával. Az 1840. VII. t. c. pedig a nemzeti birtok szerzésének jogát, mig végre az 1848. évi törvényhozás kimondván a közteherviselést, megszüntette a urbért, dézsmát, robotot, papi tizedet és uriszéket, amivel végleg eltörülte a jobbágyság intézményét, s Magyarországot a tisztán demokratikus szellemi országok sorába emelte. A korábbi cikkekben foglalt fejtegetéseinkhez tanulmányunk záradékául adjuk még hozzá azt is, hogy alapos tévedés van abban, ha valaki a mai vagyonos és vagyontalan osztály és társadalmi törekvéseik közti különbséget azonosnak tartja a régi hűbériségben állt urak és szolgák közti különbséggel. A régi demokráciának a hűbéri visz- szony elleni küzdelme nem annyira az egyenlő jogokért, mint inkább azért folyt, hogy ugyanazon nép körében a puszta születés ne tegye az egyik embert kiváltságolttá, uralomra hivatottá, a másikat pedig teljesen jogfosztottá, engedelmeskedésre kötelezetté. A személyes szabadságért és már a jogért való küzdelem volt az, hogy minden ember a maga erejét a maga és ne a gazdája javáia használhassa fel, hogy joga legyen földbirtokot szerezni, stb. Ma már nincsen olyan abszolút különbség a birtokos és a. biitoktalan osztály egyénei mint a minő a középkor nemesei és közpolgárai között volt: a két osztály emberei észrevétlenül átolvadnak egymásba. Még kevésbbé van ma egyik osztálynak is joga ellenőrizni a másiknak munka és kereset tekintetében való személyi szabadságát, a mi a hűbéri szolgaság idejében teljesen megengedett dolog volt. Ma a demokratikus egyenlőség eszméje mindössze azt kívánja meg, hogy szűnjék meg minden előjog, a mely egy nemzet fiainak egységét és egymáshoz való hasonlóságát akadályozza, hogy létesitessék teljes személyi és társadalmi szabadság s a törvényekkel szemben tökéletes jogegyenlőség, továbbá a politikai jogok tekintetében olyan közvetett vagy közvetlen részvétel az áliám ügyeinek intézésében, hogy a polgárságnak egy osztálya se zárassák ki, mint olyan, abból. Mindez nem zárja ki azonban azt, hogy a népnek egész tömege ne vegyen egyszerre részt az államügyek intézésében, hanem, hogy a kultúra emelkedésével annak mind szélesebb rétegei jussanak ilyen közvetlen befolyáshoz. ; Ha nem csalatkozunk, a demokrácia eszméje ebben az irányban haladhat legbiztosabban előre, s történeti fejlődése ilyen alapon bontakozhatik ki magyar népköztársaságunk üdvére, megszilárdulására is legsugárzóbb fénybe i a jövő homályból. Csiky Lajos. HÍREK. Házasság. Pongrác Zoltán tanító szombaton kötött házasságot Janovszky József városi fő- erdőőr leányával: Ilonkával, Tanúk Rozsos István és Janovszky Imre voltak. A városi vizdijkivetések ellen beadható felszólamlások határideje a közzétett hitdetmény szerint febr. 21-én lejár. Értesítés. Tekintettel azon körülményre, hogy a város vezetőségének a jelenlegi körülmények mellett lisztet beszerezni nem volt módjában, folyó hó második felében liszt csak a legcsekélyebb mértékben kerülhet kiosztásra, a mennyiben a város közélelmezési hivatalának raktára mindössze 15 zsák rozsliszt felett rendelkezik. Ennek, valamint a kereskedőknél lévő maradékot figyelembe vételével személyenkint csak 70—80 dkg. liszt adható ki. Felhívom a kereskedőket, hogy készleteiket ennek megfelelőleg adják ki a közönségnek s a kimérést mindaddig folytassák, mig készletük teljesen kifogy. Felhívom továbbá a kereskedőket, hogy a kiosztást lehetőleg úgy eszközöljék, hogy vevőik a különböző lisztnemekből arányiagosan kapjanak. Végül felhívom a kereskedőket, hogy mindenek előtt azon vevőiket szol- • gálják ki, kik az előző félhónapban a lisztet saját hibáikon kívül nem kapták meg. Nagybányán, 1916 év, február hó 16 napján, a városi közélelmezési hivatal vezetője. Az okmánybélyegek — mivel a csomagok szállítása szünetel — kifogyóban vannak. Teljes kifogyás esetére intézkedés történt, hogy a felek a beadványaikra szükséges bélyegeknek készpénz értékét az illető hivatalok iktatóhivatalában fizethessék le, birtokukban maradó, vagy hatóságokhoz nem kerülő okirataik avagy postán továbbítandó beadványaik bélyegilletékét pedig az állami adóhivatalban kell leróni. Köszönet. Mindazok, kik drága jó feleségem ravatalához való hazatérésemet közreműködésükkel lehetővé telték, azok is, akik árván maradt gyermekeimet a legnagyobb csapás idején szerető gondoskodásukkal gyámolították, végül mindazok, kik megmérhetetlen fájdalmunkat elhunyt kedvesünk temetésén való megjelenésükkel enyhíteni igyekeztek, fogadják mindnyájan szívből fakadó meleg köszönetünket. Nagybánya, 1919. febr. 13. Imre Károly és családja. A dohányjegy rendszert Marosvásárhelyen is életbe léptették. A felállított rendszabályok ott azonban sokkal szigorúbbak mint nálunk, ameny- nyiben nem hogy csak a 18 évet meghaladottak juthatnak dohányhoz, de a nők teljesen elzárattak a dohányélvezetétől. A hamis adatok bemondóit vagy bármely viszaélés elkövetőit pedig 2000 K-ig terjedhető pénz, vagy behajlhatlanság esetén 6 havi elzárással büntetik. Ismét uj betegség jelentkezik nem ugyan nálunk, hanem Budapesten. Neve még nincs, a felépése azonban abban nyilvánul, hogy a beteget rendkívüli csuklás gyötri a kimerülésig. Halállal nem végződik. Eddigi hatásos gyógyszere a pirocarpin, melynek alkalmazása után a beteg magához tér és pár nap alatt felépül. A cionizmus megjelent 20 odalnyi terjedelemben Fejes Antal helybeli állami iskolai igazga- tó-tanitó tollából, a cionista szervezett nagybányai és felsőbányái csoportjának a megbízásából. A füzetet mi is átolvastuk, melynek alapján az érdeke- lődőknek melegen ajánljuk. Ára csak 1 korona, kapható a helyi papír üzletekben is valamint a Hermes könyvnyomdában, a hol a füzetet készítették. Tudomásunk szerint nagyobb mennyiséget rendeltek Kolozsvárra is. Születtek: 22. Febr. 4. Gyurka Ilonának Teréz, 23. febr 5. Cselinszky András bánya- művezetőnek Sarolta 24. febr. 3. Tyira János bányásznak László, 25 febr. 6. Deák Mária háztartásbelinek Mária nevű gyermeke.
