Nagybányai Hírlap, 1919 (12. évfolyam, 1-52. szám)
1919-12-02 / 48. szám
2. * Színházi hírek. A múlt heti színházi műsort színészeink azért nem tudták pontosan betartaríi, mert a .podgyászuk csak e hét végén érkezett meg. E miatt a Gróf Rinaldo operett-újdonság a jövő hétre maradt. A múlt hétfőn a Túl a nagy Krivánon, kedden a Szenvedély .került a műsorra. Ezeket lapunk múlt számában már méltattuk. A hét többi napjairól alább közöljük tudósításunkat. Dicsérettel kell megemlítenünk, hogy a színtársulat zenekara e héten még jobban megerősödött, több uj tag lépett a zenekarba és most már teljesen kifogástalan zene kíséri az előadást és a szünetek alatt is magas színvonalon álló zenében gyönyörködhettünk. A közönség tömegesen látogatja a színházat, sokszor volt telt ház. Meg is érdemlik színészeink a meleg pártolást, mert a műsort nagy gonddal állítják össze és a szereplők minden erejükkel igyekeznek megfelelni a követelményeknek. Napról napra mindinkább megerősödik az a meggyőződésünk, hogy a társulat kiváló erőkből áll és a jövő héten fellépő uj erők még jobban emelni fogják a társulat művészi színvonalát. Próbaházasság. Gerő Károly 3 fel- vonásos pompás énekes vígjátékét e hó 26-án, szerdán adták színészeink. Ez a vígjáték a régi jó színdarabok közül való. A 90-es években adták először a budapesti népszínházban, s akkor a főszerepet Küry Klára és Szirmai játszották. De nem csak régi ez a vígjáték, hanem a legjobbak közül való. A helyzetkomikum tipikus példái vannak benne felhalmozva. Hajdú Bokor István szentesi gazdag paraszt (Kovács Imre) és neje, Zsuzsanna (Lázár Gabi) nevelték fel az unokaöccsüket, Hajdü Bokor Berci (Pilinszky Atilla) városi hivatalnokot, ki előbb vőlegénye volt Sági Julcsának (Lázár Hilda), azonban a mátkaság felbomlott. Ennek dacára Berci, hogy pénzt csikarjon ki nevelő szüleitől, azt irta nekik, hogy nőül vette Sági Julcsát, sőt utóbb azt is irta, hogy kis fia is van. Az öregek meglepetésszerűen feljönnek Pestre, amiről Berci csak egy félórával a megérkezés előtt értesül. Hirtelenében a Pomázra költözött Szikora Márton (Baróti Jenő) és neje, Rozália (K. Szűcs Irén) laká______Nagybányai Hírlap__ _ j sá t tünteti^ fel az öregeknek a Berci laká- i sául és a'Rozália húgát, Kanócz Birit (Sz. | Katona Emmy) mutatják be a Berci felesé- : gének, aki egyébként szerelmes Bercibe. Két jj felvonáson át tartják ebben a tévedésben az f öregeket. Az utcáról a Bili bátyja, Gyuri I huszárőrmester (Hevesi Miklós) hozat egy : kis gyereket, s az öregek annyira elérzéke-. |j nyűinek, hogy a Szikorától megvett házat 1 az unoka nevére Íratják. Időközben azonban j visszaérkezik Pomázról Szikora és neje; az j öregek megtudják, hogy félre lettek vezetve, | előbb haragusznak, de aztán kibékülnek és j áldásukat adják Bercire és Birire. A régi ! menyasszonynak Rákóczy Alajos cselédszerző i (Eőri Pordán Lajos) és Patonai Bodog mészáros (Bodor Jenő) udvarolnak, de a darab végén utóbbit választja Sági Julcsa vőlegényéül. Valamennyi szereplő jól játszott. Sz. Katona Emmy és Pilinszky Attila pompásan beleélték magukat a főszerepbe és kitünően Ij alakították a próbaházastársakat. Eőri Porcán Lajos pompás komikummal adta a cu- pringert. Kovács Imre és Lázár Gabi az öreg ti házaspár szerepét szimpatikusán, sok közvetít lenséggel játszották. Elsőrangú komikum jellemzi a Szikora házaspárt játszó Baróti Jenő I és K. Szűcs Irén játékát. Bodor Jenő élethűen játszotta a mészáros, szerepét. Dalait 1‘ többször megujrázta a közönség. — Vasárnap délután is ugyanezt a darabot adták. Férj és feleség. Csütörtökön, novem- t bér 27-én este Lakatos László három felvo- násos komédiája a Férj és feleség került színre. Ennek a színdarabnak alig van meséje és bonyodalma, meita iegnagobb része abból áll, hogy kél-három személy kiáll a színpadra és a szerelemről tart értekezést és vitatkozást. Dr. Bálint Imre egyetemi tanár (Kovács Imre) nőül vette Editet (Lázár Hilda), kinek első férje dr. Glosz Sándor orvos (Eőri Pordán Lajos) volt. Ez utóbbi és még két | más házibarát gyakran látogatja a házaspárt. Az egyik házibarát Doroghy Andor (Pilin- i szky Attila), a másik Rácz Ervin (Kéri Jenő), t Az asszony mind a hárommal kacérkodik, I de legjobban Doroghy Andorral. A férj a meg- | vesztegetett szoblány utján megtudja neje ! minden lépését, s mikor megtudja, hogy neje Doroghyt a könytárszobába rejtette, sze í vedély nélkül, teljes nyugodtsággal kény_____ 1919. december 2. szeriti Doroghyt, hogy nejét feleségül kérje meg. A harmadik felvonásban Edit meglátogatja férjét és őt visszahódítja magának. Ennyi a mese, a többi rész csak többé- kevésbé szellemes diskurálás. E színdarab Molnár Ferenc modorát utánozza. A színészek mindent elkövettek, a mi tőlük telt. Kovács Imre és Lázár Hilda voltak a főszereplők, kik temperamentumos, színes alakítást nyújtottak. Igen diskréten, sok közvetlenséggel játszott Eőri Pordán Lajos az első férj szerepében. Doroghy Andor a nyersen .udvarló házibarát szerepét helyesen fogta fel és kifogástalanul alakította. Irma özvegy asszony szerepét Percei Jolán kedvesen, ügyesen játszotta. Aa aranykakas. Blumenthal Oszkár és Kadelburg Gusztáv kedves humorral telt bohózata, melyet Fáy J. Béla fordított magyarra, november 28-án, pénteken volt műsoron. Szikra Juliánná (Sz. Katona Emmy) bala- tonparli vendéglőjében folyik le az esemény a hol Daschslmayer Nepomuk lámpagyáros (Baróti Jenő) nyaral húgával és lányával, Erzsivel (Percei Jolán), kit apja Müller Ottóval (Szécsi Nándor), egy kopasz, de gazdag ifjúval akar összeboronálni, de ez Horváth Gedeon professzornak (Eőri Pordáu Lajos) sejpitő leányába, Klárikába (Percei Nelly), lesz szerelmes. A lámpagyáros a fogadóban találkozik régi perbeli ellenfelének ügyvédjével, Gyárfás Bélával (Pilinszky Attila), kire előbb haragszik, de utóbb bizalmasa lesz és felkéri, hogy lányát boronálja össze Müllerrel. Gyárfás, kibe a vendéglősné is szerelmes, Dachslmayer Erzsit saját magának hódítja 'meg, mire a vendéglősné a fizetőpincérnek (Hevesi Miklós) kérését meghallgatja és hozzámegy nőül. így aztán a darab végén három ifjú pár találja meg a boldogságot. Elsőrangú komikus előadást élveztünk Baróti Jenő játékában. Szerepébe annyi jóizü humort öntött, hogy a közönség a nyílt színen is sokszor megtapsolta. Sz. Katona Emmy ügyesen, pattogósán, jókedvűen játszotta a vendéglősné szerepét. Percei Jolán és Percei Nelly a két fiatal leány szerepében igen kedvesek voltak. A többi szereplő is mind jól játszott. Vasárnap este újból nagy közönség előtt adták ezt a bohózatot. A vasgyáros. November 29-én, szombaton este zsúfolt ház előtt Ohne György egy (Novák Mihályné, elhalt 101 éves korában.) Legnagyobb az elhalálozás a gyermekkorban. Nagybányán 1901—5-ben 30 % nem élte túl az egy évet. Rettenetes pazarlás ez az ember életével, holott az elhalt gyermekek nagy része megmenthető lett volna. Az egy éven alul Magyarországon elhalt gyermekek halálozási aránya legkedvezőtlenebb a Tisza bal partján és a Tisza Duna között. Erdélyben ez az arány 25 °/o, Krassó-Szörény ben 19 %>, Csongrád és Szabolcsvár- megyében 35 %, Hevesmegyében 36 %>. A városok közül az egy éven alul elhaltak aránya Baján és Pécsen 19 %, Pozsonyban és Budapesten 20 %>, Nagybányán pedig csak 7 %. Különös, hogy a gyermekhalandóság hónapok szerint változik. Augusztusban és szeptemberben a legrosszabb, bizonyára a kánikula alatt okozott bélhurutok miatt, a mikor a pólyás gyermekeket észszerütlenül erősen begöngyölik. Legkedvezőbb a november és június hónap, a mikor a legkevesebb gyermek hal meg. A törvényes és törvénytelen gyermekek egy éven aluli korban egyenlő arányban I halnak meg, sőt a törvénytelenek aránya valamivel kedvezőbb. Egy éven alul levő korban elhaltak kö- j zül kétszer annyi h.del a dajka által táplált, gyermek, mint az anyatej által táplált, az állati tejből élő pedig hatszor annyi, a tej helyett tápliszttel táptálkozó pedig kilencszer annyi. Fajok szerint is változó a halálozás valószínűsége. Legkedvezőtlenebb az arány a I szlá\f, spanyol és olasz népnél, legkedvezőbb i a germánnál. A nemi különbség is befolyással bir a halálozási arányra. Száz leányra 105 fiú születése esik, de a fiuk ellenálló ereje kisebb lévén, egy éven aluli korban ezer közül 340- nel több fiú hal ineg, mint leány. Kilenc é- ji vés korban a halálozási arány már egyforma, íj A fiuk 15 éves korban érik el életerejüknek ■ és ellenálló képességük legnagyobb fokát, a ij lányok pedig 13 éves korban és leggyengébbek 22 éves korukban, mert akkor a legna- jl gyobb a halálozási arányuk. Férfiak és nők : között az ellenállási képesség 38—40 éves jj korban egyenlő. Ezen életkoron tu! a férfiak íj halandóbbak, a mit igazolttá tesz az élet- j küzdelem és alkoholizmus. Az öreg korban ! több nő él, mint férfi. Családi állapotban élők hosszabb éleit tüek, mint a családon kivűl élők. A foglalkozás befolyása az elhalálozásra Jj kétségtelen ugyan, pl. az ólommal foglalko- }j zók rövidebb életűek, de részletes kimuta- jj tás erről nincs, mert a foglalkozást az em- i berek változtatni szokták. Az elmúlás oka ritka esetben az el- i gyengülés, Iegíöbs2ör a betegség az oka. Részletesen foglalkozott ezután Kosu- j! tány a ragályos betegségek adataival, de e- ; zeket sajnálatunkra térszüke miatt csak váz- : latosan közölhetjük. Fertőző ragályos beieg- J ségben elhaltak az öszes halottak 21 %-át jj teszi ki, ebből íuberkolótikus volt 12 5 %. ij Magyarországon egy év alatt 55.359 tuber- i kolótikus halt el. Évről évre csökken ezek j száma, mert a védekezés folyton intenzivebb, íj— Bélhurutban egy év alatt 216511 gyer- I mek halt el. A betegségek múltjáról és jelen áilapo- állapotáról igen érdekes előadást tartott Ko- jj sutány. Régebben az emberek halandósága
