Nagybányai Hírlap, 1919 (12. évfolyam, 1-52. szám)
1919-12-02 / 48. szám
1919. december 2. hírneves drámája. A vasgyáros került színre igen jó előadásban. Derbíay Philippe vasgyáros (Pilinszky Attila) szerelmes Clairebe (Perce! Jolán), a Reaulien marquisné (K. Szűcs Irén) leányába, de a rangkülönbség miatt nem mert fellépni. Clairenek a jegyese Bligny herceg (Hevesi József) felbontja a jegyességet, mikor megtudja, hogy Claire vagyoniig tönkrement, Claire pedig a cserbe- hagyása miatt érzett elkeseredésében, bár nem tudja, hogy vagyoniig tönkre jutott, a vasgyáros menyasszonyává lesz. Az esküvő után azonban, mikor a vendégek eltávoztak és az ifjú pár magára maradt, Claire Trtó- zatlal elutasítja magától férjét és külön lakosztályába vonul. A vasgyáros ennek dacára nemesen viselkedik nejével szemben, a mi Clairet annyira meghatja, hogy szerelmes lesz férjébe és a férj sem szűnt meg szeretni nejét, ennek dacára nem közelednek egymáshoz. Egy estély alkalmával összeszólalkozás- ból folyólag párbaj keletkezik. Claire megtudja, hogy férje ő miatta párbajozni fog és közvetlenül a párbaj előtt felkesi férjét, igyekszik őt visszatartani, miközben mindketten elárulják egymás előtt szenvedélyes szerelmüket. A vasgyáros kiszakítja magát nejének ölelő karjaiból és elsiet a párbaj színhelyére az erdőbe. Az utolsó felvonásban az erdőben folyik le a pisztolypárbaj, de abban a pillanatban, mikor a fegyver eldördül, Claire a helyszínére ér és közbeveti magát. A golyó őt találja, de sebesülése nem életveszélyes. Pilinszky Attila játékában sok drámai erő volt. A mai alakítása az eddigiek között talán a legjobb volt. Percei Jolán az éizések változó hullámzásait diskrét alakításban mutatta be. Lázár Hilda nagy művészettel játszotta az Athenais intrikus szerepét. Hevesi Miklós, mint Bleigny herceg, teljesen kifogástalan, jól átérzett alakítást mutatott be. K. Szűcs Irén finoman és dszkréten játszott a mágnásasszony szerepében. A jövő hét műsora: Ma, hétfőn, decz. 1.-én Túl a nagy Krivánon nagy tán- czos operett, Sipos Nelly uj tag első felléptével és Lázár Gabi klasszikus ballett tán- czával. — Kedden, dec. 2-án bérletben Szöged József örökbecsű társadalmi színmüve, a Rang és mód. Szerdán bérletszünetben, csütörtökön bérletben és pénteken bérletszüNagybányai Hírlap 3. netben felváltott szereposztással a Gróf Ri- naldő nagy operett-újdonság kerül színre. A főbb szerepeket felváltva Hevesi József és Bodor József, illetve Sipos Nelly és Perczel Nelly alakítják. Ugyanezen darab főszerepében Szakács Árpád szalonkomikus uj tag lép fel először. Szombaton bérletben és va- j sárnap este bérletszünetben Ez aztán az asz- szony !. operett-újdonság kerül műsorra elsőrendű szereposztásban. Vasárnap délután a Túl a nagy Krivánon táncos operettet fog- |i ják előadni. Jegyek válthatók a színházi ji pénztárban naponta d. e. 9—12-ig és d. u. I 3—5-ig. H I R E K. Róráté. Mai naptól, hétfőtől kezdve a róm. kaih. főtemplomban karácsonyig regge- lenkint 6 órakor tartják az adventi rórátét. Dr. Kosutány Ignácz egyetemi tanár, ji lapunk iiusztris munkatársa csütörtökön, no- |j vember 27-én a halandóságról tartott a ka- j| szinóban beszélgetést. Erről az érdekes elő- ; adásról lapunk más helyén emlékezünk meg. i; Az előadás végén kijelentette Kosutány a | hallgatóság sajnálkozása között, hogy soroza- | tos előadásait a szinelőadásokra való tekintettel egyelőre beszünteti és csak akkor fogyja folytatni, ha a színészek elmennek. A mail gunk részéről is sajnálkozásunkat fejezzük I ki az előadások félbeszakítása mi^tt, mert I azokat közönségünk már úgy megszokta, j hogy nem szívesen fogja nélkülözni. Eddig !j a következő öt tárgyról tartott beszélgetést a ' tudós tanár: 1., Honnan lettek a hegyek? 2., A növények életéből. 3., Házasság és család. 4., A pénzről. 5., Halandóság. — A ciklusból hátra van még öt pont: 1., Imádkozás. 2., Idegesség. 3., Feminizmus. 4., Boldogság és nyomorúság. é‘, A világot betöltő aether. A kőbányatelepi iparvasut — melyet a legutóbbi árvizek oly nagyon megrongáltak — közeledik a teljes rendbehozás felé. A városi mérnökség és erdészet szorgalmasan tevékenykedik s a mozdony már Felső- fernezelyig jár és hordja az anyagot. Mintegy 10 nap múlva a vonal teljesen szállítóké pes lesz. Kárpáti János Grácián. Abban az időben, mikor a nagybányai gimnáziumban a minoriták tanítottak, a nagybányai társadalmi életben élénk részt vett Kárpáti Grácián tanár. Mostanában érkezett a hir Moldvából, hogy a missziónáriusi teendőket végző Kárpáti Grácián Szabófalván a csángók között elhalt. Az elhunyt szerzetes családi neve Sza- szarán János volt, utóbb változtatta meg nevét Kárpátira. Misztmogyoróson 1853. márc. 21.-jén született, gimnáziumi tanulmányait Nagybányán és Nagyváradon végezte, Nagyváradon végezte el a teológiát is, a hol a hittudományok doktorává avatták fel. A minorita szerzetbe 1879-ben lépettbe és 1881. dec. 31-én szentelték fel áldozárrá és ugyanazon évben Nagyenyeden az elemi iskolában tanított, de nehány hónap múlva a szilágy- somlyói gimnáziumban lett tanár. Innen 1885- ben Nagybányára helyezték át, a hol a német, latin és görög nyelvet, valamint a róm. katb. vallástaní tanította. Ezután 1889-től négy éven át tanároskodott, azután pedig Aradra lett áthelyezve, de nehány hónap múlva Moldvába, a csángók közé ment hittérítőnek és Szabófalván plébános lett. Itt is halt meg a folyó év nyarán, de hálálhire csak nehány nappal ezelőtt érkezett hozzánk. Legutóbb 1914-ben, közvetlenül a háború előtt járt Nagybányán, mikor szülőfalujában lakó testvérét, Szaszarán Pált meglátogatta. Kabarétársaság Nagybányán. A múlt hét közepén nehány napon át Váradi Ferencz nemzetközi kabaré-társulata lépett fel esténkint az István szálló éttermében, vasárnap délután pedig a Próbaházasság e- lőadása után a színpadon ügyes táncokat és kuplékat mutattak be. A közönség zajos tapsokban adott kifejezést tetszésének. A Színpad. Ezen a -diner igen érdekes könyv jelenik meg Nagybányán, mely füze- tenkint lesz kapható. A rajzokkal illusztrált csinos füzeteket a Nagybányán előadott darabok ismertetésén, kritikáján és szinlapjain kívül vidám színházi apróságok, kulisszatitkok élénkítik. — Az első füzet december 3.-án, szerdán jelenik meg. Az érdekes könyv összeállítói Bálint' László és Sroll Lajos, kiadója Binder László. Ára füzetenkint 1 korona lesz. sokkal nagyobb volt, különösen a gyermekeknél. Ezelőt 300 évvel az 5 éven aluli emberek fele elhalt. Ma kedvezőbb a helyzet. A 14. században a pestis, azután az ázsiai kolera pusztított tömegesen. Indiában millió számra haltak el éhtifuszban. A hábru is nagy pusztítást vitt végbe az emberek életében. Ä himlő is sok áldozatot követelt. A betegségek elleni védekezésről és azok eredményességéről érdekes fejtegetést adott elő Kosutány. A ragályos betegségek veszítettek pusztító eerjükből, mert az emberek szervezetének ellenálló képessége fokozódott és mert a védőoltások a betegség terjedését akadályozzák. Az éhhalál pusztításait a közlekedés tökéletesbülése gátolja meg. A XVI. századig az emberek ismeretei a természettudományok terén igen hiányosak voltak. Építkezés, bölcsészet stb. terén nagy haladást tett az emberiség, de természettudományi ismeretei igen hiányosak voltak. Krisztus után a második században Galenus híres orvos munkája volt az orvosi tudomány bibliája. Azonban Galenus soha életében nem boncolt; elképzelhető, milyen kezdetlegesek voltak az ismeretei az orvosi tudomány mai fejlettségéhez képest. Vesalius András belga anatonus a 16. században vette kezébe először a boncoló kést. Ettöi kezdve apró részletekben kezdték tanulmányozni az ember szervezetét és megdöntötték azt az elvet, hogy az ember testét nem szabad boncolni. Harvey Vilmos angol orvos fedezte fel először a vérkeringést. A 16. században szerkesztették meg először a mikroskopiumot. Eleinte csak 180-szorosan nagyított, ma pedig egy milliméter milliomod részét is képesek vagyunk rajta megfigyelni. Olyan hatása volt az orvostudományra ez a sok felfedezés, mint mikor a vak ember szeméről leoperálják a hályogot és csodálkozva szemléli az előtte eddig ismeretlen dolgokat. Malpighi olasz tudós ismerte fel először a vérsejteket. Kifejlődött a sejtelmélet és a szövettan. Vizsgálat tárgyává lett az emberi szervezet kezdetétől fogva, kifejlődött az embriológia. Részletesen ismertette ezután Kosutány a fizikának és kémiának nagyarányú fejlődését és azoknak az orvosi tudományra való alkalmazását. Ezeknek koronája volt a baktériumok felfedezése, mely uj világot tárt az ember szemei elé. Az apró lények világának, a mikrokozmosnak felismerése után nagy vívmány volt Pasteur felfedezése a veszettség elleni védekezés terén- Azután a szérumok egész sorozatát fedezték fel. Az emberiség küzdelme a halál ellen lépésről lépésre haladt előre. A halálozás ellenszere a műveltség és ezzel kapcsolatos vagyonosodás, a mi lehetővé teszi nem csak a higiénikus életet, hanem a modern klinikai ápolást is. A tudatlanság az oka annak, hogy az emberek élete, különösen a gyemekkorban, nem részesül kellő védelemben. A 6-7 hónapos gyermek szájába pálinkát csepegtetnek, puliszkát vagy pa- szulyt kennek a csecsemő szájához, babonából irtóznak attól, hogy a gyermek fejét megmossák. Ilyen eljárás az oka annak, hogy az egy éven aluli gyermekek 50 %-a elpusztul. E téren azonban az újabb időkben javulás észlelhető. A mi a jövőt iiíeti, minden ok megvan ahhoz, hogy jobb jövőt reméljünk. Eljön az ideje annak, mikor a halálozási százalék nálunk nem 30 %, hanem 16-14 % lesz. Akkor majd többen leszünk és boldogabbak, mint most.
