Nagybányai Hírlap, 1918 (11. évfolyam, 1-53. szám)
1918-03-19 / 12. szám
2. Nagybányai Hirlap 1918. március 19. Élelmezési kormánjbiztosoli. A kormány legutóbb beosztotta az országot élelmezési körzetekre és, minden ilyen körzet élére élelmezési kormánybiztost állított. A legnagyobb megnyugvással és örömmel kell fogadnunk ez intézkedést elvben, és a legnagyobb érdeklődéssel kell várnunk, hogy milyen eredmény fog mutatkozni a gyakorlatban. A helyzet ugyanis az, hogy azok az egyének, akik az élelmezési kormánybiztosi állást betöltik, a legalaposabb szakemberek kell, hogy legyenek. Természetes következménye ez a mai helyzetnek, amikor a háború negyedik évében fokozottabb gonddal kell ügyelnie mindenkinek, aki élelmezési ügyekkel foglalkozik, arra, hogy a nép és a lakosság lehetőleg ne szenvedjen szükséget, illetve kikerülje azokat a felesleges nélkülözéseket, amelyeket csak a hanyag kezelés, az árdrágító visszaélések és egyéb hasonló kiküszöbölhető tényezők okoznak. Ha azok a kormánybiztosok, a- kik most az ország egyes részeinek élelmezési ü- gyét átvették, valóban hozzáértő, szakértő emberek, akik komoly munkára szánták el magukat, akkor az országban a közélelmezési viszonyok nagyban javulhatnak. Az élelmezési kormánybiztosi állás nem o- lyan stallum, a melyeket politikai szolgálatokért szabad osztogatni, de nem is olyan stallum, amit komoly ember elfogadhatna akkor is, ha nem érez magában elegendő erőt és tudást arra, hogy mindent, ami ez állással együtt jár, komolyan elvégezzen. A háború ugyan a centralizáció elvének a diadalát hozta meg alapjában véve, de nálunk, a mi tapasztalataink szerint a centralizáció elve csütörtököt mondott. Hiszen az a temérdek központ,- amelyekről már kupiék és krokik mondják, hogy mihelyt megjelennek a láthatáron, azonnal elfogy az az árucikk, amelynek forgalomba hozatalára a- lakultak, valóban egy-kettő kivételével, teljesen csődött, mondottak. A centralizálás elve tehát a közélelmezés tedobozt Rogernek. Ez meglepődve olvasta le róla a reá festett felírást. Ez volt rajta : „Lord Falcomét Páris-Brilt nagykövettség“ Megjegyzendő, hogy Lord Falconet a Párisi Britt nagykövetségnek éppen olyan ismert alakja volt, akár maga a nagykövet. Nos és mit segít ez rajtam ? kérdete Rogert. Hiszen igazán látszik, hogy jó a lelkiismerete ! jegyezte meg erre az utitársnőm, máskülönben nem kérdezne ilyen ostobaságot. Hogy ez mit segít magán ? Hát majd ha Doverbe érünk, és a detektív megszólítja, akkor csak mutassa fel ezt a dobozt és mondja neki, hogy a Lord Falcomét táviratait viszi benne. Ezzel igazolhatja, hogy csakugyan a párisi angol nagykövettség szolgálatábani ál,l és semmi bánlódása sem lesz.. . No, de azt mondhatom, hogy nem valam sziveden szegő töm cinkosává. Aztán, ha majd hajófedélzeten leszünk, akkor persze visszaadja nekem a dobozomat ... Könnyen száradó festékkel irtain rá a Lord nevét... Látja ? A két első betű már meg is száradt. Aztán tovább utaztak, és másra terelődött a szó. A leány elmondta, hogy a Rhona Beatson- nak hívják, és hogy nevelőnőnek megy egy Párisi angol családhoz. Amikor Doverbe értek, Roger csakugyan magához vette a dobozt. Jó is volt. Mert alig hogy a rén nálunk nem vihető keresztül. Éppen ezért találjuk helyesnek az ország körzetenként való beosztását. Nálunk oly külömbözők vidékek szerint, a lakosság igényei, nálunk annyira helyhez van kötve minden rendszabály helyessége vagy helytelensége, hogy igazán lehetetlen egy központból igazgatni mindent, úgy, hogy a külömböző érdekeknek megfeleljen. Más az igénye az alföldi parasztnak étkezésben és ruházkodásban egyaránt, mint a tót drótosnak, vagy az erdélyi oláhnak és a városi polgárnak. Egy kalap alá venni nem lehet mindenkit, mert ami nélkülözés a városi elemnek, az még mindig túlságos, fel nem használt jólét a hegyek között tengődő ruténnek. Ezeket a szempontokat pedig a centrális igazgatás mellett lehetetlen összeegyeztetni. Az élelmezési kormány bizottság intézményének nagyszerű előnyét tehát abban látjuk, hogy ezeket a külömbségeket fogja tudni kiegyenlíteni és e kiegyenlítéssel az élelmiszereket és az elsőrendű iparcikkeket racionálisabban tudja majd felhasználni az állam. Ha ez valóban bekövetkezik, mint a hogy be kell következnie, akkor az intézmény célirányos és helyes. Ha azonban nem következne be, a- miről úgyszólván beszélni sem volna szabad, akkor csak az történt, hogy decentralizálódolt a lehetetlenség és tehetetlenség. Reméljük, hogy pessimismusunk nem lesz indokolt és e háború évében, amikor újra elkövetkezik minden esztendő legnezezebb időszaka, az aratási esztendő vége, akkor az uj rendszer mellett lehetőleg kevéssé fogjuk érezni az élelmezés nehézségeit. HÍREK. Személyi hír. Dr. Ajlai Nagy Gábor, lapunk felelős szerkesztője pár napi szabadságra haza érkezett. Áthelyezés. L á n c k y Antal, a szinérváraljai hajó fedélzetére tette a lábát, odalépett melléje a detektív és megfogta a vállán: Bocsánatot kérek, de négyszemközt akarok beszélni Önnel. Pardon ! mentegetődzött a nevelőnőnél Roger, és azzal félre vonult egy percre a detek- tivvel. Peters detektív főfelügyelő vagyok I Mutatkozott be emez. Engedje meg a következő kérdést. Ismeri Ön azt a hölgyet, akivel egy kocsiszakaszban utazott Londonból Doverbe? Miért kérdi ? Azért, mert alapos a gyanúm, hogy ez a nő a Brikston Sál, a ki Marie Blanc álnéven Marbo- rough hercegnő szolgálatába lépett mint komorna, aztán elrabolta a hercegnő ékszereit és megszökött velük... Ez a doboz, amelyet Ön a kezében tart, a hercegnő ékszeres kazettája. Rettenetes perc volt, amelynek kellemetlen voltát Roger egy mosollyal akarta leleplezni. Téved, mondta, ezt a hölgyet Niss Rhona Beaconnak hívják, ismerem és nekem van szerencsém öt Párisba kisérnem. Ami pedig a dobozt illeti, hát nézze (és megmutatta a fehér felírást) Ez nem a Marborough ékszeres kazettája, hanem Lord Falconet táviratai vannak benne. A detektív erre zavarodottan el lépett, Roger pedig visszatért az utitársnőjéhez és elmondta neki a történeteket. Miért hazudta neki azt — kérdezte tőle a járás számvevőjét, aki a nagybányai járás számvevőségét is vezette ideiglenesen, saját kérelmére Makóra helyezték át. Áthelyezések Szabó József kir. főerdőtaná- csost a miniszter Máramarosszigetre helyezte át s az ottani igazgatóság vezetésével bizta meg. — Briestyánszky Endre láposbányai erdőmérnököt Zalatnára helyezték át, helyére Balázs Emil jön. A helybeli főerdőhivatal vezetését ideiglenesen M i k e Imre erdőtanácsos vette át. Orlowszky Frigyes tanár gordonka hangversenyét vasárnap délben tartotta meg a Kaszinó nagy termében, melyen a helybeli színtársulat tagjai közül S z i g e t h y Irén és P a p Barnabás is szerepeltek. A hangverseny kitűnően sikerűit, melyen a zeneértő közönség is igen szép számmal jelent meg. A Nagybányai 48-as függetienségi párt f. hó 24-én, vasárnap, délután 5 órakor, a „Polgári Kör“ nagytermében közgyűlést tart, melyre a tagokat és érdeklődőket is ez utón hivja meg a párt Elnöksége. Napszámok. A gazd. intéző bizottság a tavaszi napszámokat következően állapította meg : Gyermeknapszám 2 K, női 3'50 K, férfi napszám 5 K, női napszám kapálás 4 K. Egy kát. hold fölszántása mindenestől 50 K. Gazdasági értesítés. A gazdasági egyesület a további zaklatások kikerülése végett ez utón értesíti t. tagjait és a gazdaközönségeit, hogy a minisztérium által kizárólag csak vetés céljából engedélyezett 100 q burgonya nagyobbrészt a tagok s részben a gazdaközönség által már előjegyeztetett s miután a minisztérium sem több burgonyát sem egyéb tavaszi vetőmagvakat már nem adhat, további előjegyzést semmire sem fogadunk el. ; Gazdasági Egyesület. A hadifoglyok a békekötés után. A mi szálas, jóképű muszka foglyaink nem sokáig lesznek köztünk. Egyszer csak elérkezik az ő idejük is és hazaviszik őket. De persze ez nem történhetik meg máról- holnapra, mert ha minden vaieány — hogy maga régóta ismer engem. — Miután ön a segítségét Ígérte nekem, azt hittem, hogy én is tartozom magának segítségére lenni. Utóbb azonban már bánni kezdte Roger azt, amit tett. Meit hát ő Roger Malcolm volt csakugyan, a nagykövetséghez beosztott hivatalnok. És amiért ravaszkodáshoz akart folyamodni, az neki valóban igaz ügye volt. Apró kellemetlenség, de amelyben ártatlan volt. Igen ám, de mi van akkor, ha Peters delektivnek mégis csak igaza van, és az állítólagos Miss Beacon mégis a kereset ékszeitolvaj ? Akkor ő cinkostárs lett és bünpa- lástoló. . . Pokoli izgatottság vett rajta erőt. Egyik cigarettát a másik után szívta. És már azon a ponton volt, hogy megkérdezze a leányt, hogy nem hívják Brixton Sálinak, amikor az utitársnő hirtelen hozzá fordult, még pedig oly barátságos mo sollyal, amely lehetetlenné tette a fiatal ember számára, hogy azzal a brutális kérdéssel éljen. Pedig belülről marcangolta Rogert az önvád I Mi lesz, ha csakugyan az ékszertolvajnak segít ? Hiszen akkor vége a karrierjének. Hogyan igazolja az ártatlanságát, a tévedését. Gyöngyözött a homloka, amikor erre gondolt. Aztán meg az jutott az eszébe, hogy most már csak egy teendője lehet: minél előbb szabadulnia kell az utitárslól, akivel való együttléte eny- nyire kompromittáló. A leány pedig, mintha az agyába látott volna, megjegyezte, mosolyogva: Tudja-e hogy Párisban is most már egy üt
