Nagybányai Hírlap, 1918 (11. évfolyam, 1-53. szám)
1918-03-19 / 12. szám
1918. március 19. 3. Nagybányai Hirlap sutunk csak a foglyok elszállitátását végezhetné, a miről szó sem lehet, még akkor is eltartana másfél hónapig az elszállításuk. Igv azonban jóval tovább fog tartani. A miniszter tájékozásul a következőket rendelte el: A hadifoglyok beosztása marad az eddigi. Mindenki ott dolgozik, ahol eddig, szabadságolni, vagy elbocsátani hadifoglyokat nem szabad. Nem engedhető meg, hogy bármelyik hadifogoly, ha tiszti rangsorban van is, s anyagilag módjában állna, korábban elutazzék és gyorsítottan kerülhessen el helyéről, mint amikor azt illetékesen megállapítják. Feldolgozatlan arany és ezüst tárgyakat, drágaköveket nem vihetnek magukkal a hadifoglyok; arany és ezüst érmeket legfejebb két korona értékig tarthatnak meg. Természetesen ékszereiket elvihetik. Papírpénzt is csak ezer koronáig tarthatnak magúknál, ez alól kivételt csak a háromnál több gyermekkel biró, vagy rokkant hadifoglyok képeznek, akiknek a parancsnokság nagyobb összeg elvitelét is engedélyezheti. A hadifoglyok többi pénzét és jelzett értékeit nyilvántartásba veszik, nyugtázzák, s a béke teljes helyreállítása után fogják visszautalni. Nem szabad a hadifoglyoknak katonai felszerelést, látcsövet, bőrt, fényképezőgépet stb. magukkal vinni. Általában a tisztek podgyásza nem haladhatja túl az ötven kilogrammot, a legénységé pedig a huszonöt kilogrammot. Szőllősgazdák a borntaximálás ellen. A kormány maximálni akarja a hadseregnek szükséges bormennyiséget, még pedig a fehéret 3.60, a vöröset 4.40 koronában, s miután ez nagy károsodást jelentene a termelésnek és a kereskedelemnek, a Szőllősgazdák Egyesülete feliratban kéri a földmivelésügyi minisztert és a pénzügyminisztert, hogy befolyásukat arra érvényesítsék, hogy a hadsereg számára szükséges bormenyiséget nálunk és Ausztriában a közös pénzügyminiszter a mindenkori piaci árakon vásárolja be. Az egyesület réz- gálic, a szénkéneg, valamint a raffiapótlóanyagok tekintetében is sürgős felterjesztést intéz a földmivelésügyi miniszterhez és a pénzügyminiszterhez. Az Érdekes Újság húsvéti száma újra szenzációja lesz a könyvpiacnak. Borítékait gyönyörű háromszinü mélynyomásban két kiváló magyar festő, Csók István és Vastagh Géza festményei díszítik. A húsvéti számnak a gazdag főlapon kívül két külön könyvmelléklete lesz. Nagy Endre „Jönnek d színészek“ címmel egy vidám kis könyvet irt, melyet maga illusztrált is. Másik könyvmellékletként Moly Tamás Velencei kaland cimü kötetét adja az Érdekes Újság húsvéti száma, melyhez mulatságos gyermekjáték is lesz mellékletül. E gazdag húsvéti szám ára 2 korona. A „Vasárnapi Újság“ márczius 17-iki száma szövegben és képben egyaránt változatos tartalommal jelent meg. Szemere György uj eredetj regénye mellett Arnold Bennett fordított regényének folytatását közli e szám, melyben Laczkó Gézától novellát, Vargha Gyulától költeményt, Szig- mától tárczát találunk, majd nekrológot és arczképet- a héten elhunyt kiváló magyar publiczistáról Halász Imréről, s képeket és ismertetést Deák-Ébner Lajos most megnyílt nagysikerű kiállításáról az Ernst múzeumban. A képek között a háborús és napiaktualitás illusztrácziót nagy bőségben találhatja e számban is az olvasó és a rendes heti rovatokat. A „Vasárnapi Újság“ előfizetési ára negyedévre 10 korona. — Megrendelhető a „Vasárnapi Újság“ kiadóhivatalában (Budapest, IV., Egyetem -utcza 4. sz,) Ugyanitt megrendelhető a „Képes Néplap“, a legolcsóbb újság a magyar nép számára, félévre 2 korona 40 fillér. Anyakönyvi közlemények Születtek: márc 6. Filipás János bányásznak Mária; márc. 8. Kis István bányásznak György; márc. Vaszkul László erdőmunkásnak Dániel; márc. 9. Stoff Sándor ácssegédnek Antal; márc. 8. Rusznák András bányásznak Terézia; márc. 4. Barta László vasúti hajtányosnak Julia ; márc. 12. Matyisán György napszámosnak Róza : 1917. dec. 17. Csop- le János bányásznak halvaszületett fia ; márc. 3. Bölőnyi Máriának Matild nevű gyermeke. Elhaltak: márc. 8. Kozák József zenész, gk., 52 év, tüdőgümő járványkórház; márc. 9. Nagy Teréz ref., 58 év, szivizomelfajulás ; márc. 10. Ruzitska Lajos kereskedősegéd, rk., 48 év, astma; márc. 11. Román Istvánná bányász neje, gk., 59 év tüdőgümő ; 1914. nov. 6. Székely Mihály zászlós az 5. ezrednél, ref., 31 év, hasi hagymáz Laucul Galícia, hősi halált halt; 1916. febr. 1. Suta János őrvezető az 5. ezrednél, gkel. ev., lövéstől eredő sebesülés, Bécs, 2-ik hadi kórház, hősi halált halt; 1916. okt. 30. Princz Márton 12. honv. gy. ezrednél népfölkelő, rk., 19 év, Kirliba- ba melletti csatatéréi, hősi halált halt; márc. 3. Molnár Gyula kórházi s. ápoló, rk., 73 év, végelgyengülés; márc. 15. Tyira Sándor napszámos gyermeke, gk., 1 hó, gyengeség. Házasságot kötöttek: márc 10. Kizbaján Illés fuvaros giródtótfalui és Kizbaján Borbála helybeli lakosok. Egyről-másról. Mint az Estből olvasom, már ellenünk is készül a valami. Nevezetesen, határozatba ment, hogy nem csak a fővárosi lapok papirosai hanem a vidéki lapoké is központosítva lesznek. Szóval, eddig nekünk még csak akadt egy kis papiros, de hogy a jövőben szintén akadni fog-é, ez már kétséges. Kétséges pedig azért, mert eddigi tapasztalataink a mellett bizonyítanak, hogy minden dolog, amely központosítva lett, egyáltalán nem, vagy pedig nagyon hiányosan kapható. Ezek szerint tehát — miként a fővárosi lapok — úgy mi is megfogjuk kostolni a sok nyomorúságunk között a papiros Ínséget is. Eddig csak a pesti lapok sírtak, ezután már a vidéki újságok is sírni fognak, mert köztudomású, hogy a kenyérsütés a miatt is elakad, ha nincs liszt. Következésképpen az újság csinálás is, ha hiányzik a papiros. No de bevárjuk az eredményt, s ha csakugyan befagyni készül a papiros közös forrás, összefogunk beszélni, valamennyi pesti és vidéki újságok s egyszerre megyünk deputációba mert hát velünk nem lehet csak úgy ni, egyszerűen kibabrálni. Adakozzunk a nagybányai rokkant katonák javára. kell maradni ? Miért ? Azért, mert Peters detektív követ bennünket Már pedig, ha meglátja, hogy maga a követség fontos táviratait kiadja a kezéből és rámbizza ő- ket, akkor mindjárt tisztában lesz vele, hogy maga hazudott neki. Ha pedig magánál marad a doboz, akkor nekem is magával kell maradni, mert csak nem bízom a jószágomat idegen embere. A Rogel homloka verejtékezett. . . Galaisba érve, azt remélte, hogy Peters talán nem követi őket, hanem a legközelebbi postagőzössel visszafordul Doverbe. De nem I Peters is vonatra szállt és a párocskával e- gyütt utazott Párisba. Hogyan rázhatnók le magukról ezt a kulan- csot ? Kérdezte most már kétségbeeséssel Roger, mert hiszen az nyilvánvaló volt, hogy a nagykövetségre csak be nem lophatja magát utitársával, már pedig csakugyan a doboz miatt nem válhatunk el egymástól. Nincs rá mód, hogy szabaduljunk tőle, felelte a miss. Csak egy esetben: Önnel kell mennem a nagykövetség palotájába, ott aztán rejtsen el a dobozommal mindaddig, amig csak Peters, aki kocsin bizonyára nyomon követ majd bennünket a pályaudvartól a nagykövetségig, meg nem unja a várást és elkotródik.. . Nekünk most már együtt kell maradnunk mert ha a távirati dobozt nálam látja meg Peters, akkor mindkettőnknek vége. Ezt be kellett látnia a fiatal diplomatának is. Csakugyan : nem tehettek mást. Együtt kellett maradniuk, mert Peters detek- tivfelügyelő mindig követte őket. Most már csak az a reménye volt Rogernek, hogy talán még sem lesz nagyobb baj a dologból. Mindjárt Párisban lesznek. Kocsiba szállnak. A detektív a nyomukban. Reggel 6 órakor érkeznek meg a nagykövetségre. Olyankor még csak a portás van ébren, attól ugyan belophatja a követségre a misst, és ott is tarthatja néhány percre, amig Peters tovább áll, és akkor isten neki, a végzetes utitárstól is szabadul, még pedig kazettástul. Ámbár gondolatnak mégis csak rémes, hogy az esetleges Brixton Sáli a körözött ékszertolvaj, éppen Őfelsége az angol király képviselőjének födele alatt talál menedéket az üldözői elől ... De nem tehetett mást, és most minden úgy történt, ahogyan előre látta. Amikor Párisban kocsira szállt ő meg az utitársa s a nagykövetséghez vitették magukat, nyomon követte őket egy másik kocsin Peters. Most már valamelyest beletörődött a dologba Roger, Megvigasztalta az, hogy ha bünpalás- toló is lett, de legalább egy ilyen csinos nöcskét védett, amilyen az utitársa volt s akinek liálada- tossága csak kellemes lehet. Odaértek a követségre. A kocsiból előbb a leány szállt ki, aztán Roger. Beléptek a kapu alá» ... Éppen akkor ért oda a másik kocsin Peters. .. A portás nagyot köszönt az ifjú Malcolmnak, és ez a köszöntés nagyon megnyugtatta a leányt. Roger most a lépcsőn felvezette védencét, hogy valamelyik, szobában elrejtse, amig Peters elkot- ródott... De mekkora volt a meglepődése Rogernek, amikor az emeletre a felérve lady Falconet toppant elébük és se szó, se beszéd, a nyakába borult a missnek, akivel össze-vissza csókolózott, Még csak percek múlva tudta meg Rogert hogy akit kisárt, aki védte és akit védett és akiről azt hitte, hogy Brixton Sáli az ékszertolvaj komor- na, nem más, mint lady Falconet ifjú testvér húga, aki nénje látogatására érkezett Párisba, és aki egész utukon át kitünően mulatott rajta, mjnt aggódik Malcolm,a miért akaratlanul bünpalástolóul szegődött melléje ... Roger, miután elmondta, hogy ő maga is miért találta ki üldöztetése, históriáját, most már mentegetőzni kezdett, hogy ő soha egy percig sem nézte miss Beatsont a keresett ékszertolvaj- nőnek : Csak nem gondolta, hogy védelmet nyújtok valakinek, akire Őfelsége a király nevében joggá les egy detektív... Az egész tévedés egészséges alapon kezdődött és, azt hiszem, ugyanilyen ala- on is végződik majd 7 Micsoda alapon? kérdezte ártatlanul moso- yogva a fiatal hölgy. * Nos, a kölcsönös rokonszenv és barátság nak alapján, ha megengedi — felelte Roger vakmerőén. És mindketten kacagtak.