Nagybányai Hírlap, 1918 (11. évfolyam, 1-53. szám)

1918-02-26 / 9. szám

XI. évfolyam. Nagybánya, 1918. február 26. 9. szám. Wff gybányai BSADALMI, SZÉPIRODALMI ÉS KÖZGÜ Az Országos MagyarBányászatl és Kohászati Egyesfiet Nagybányavldéki Osztályának Hivatalos Közlönye. Előfizetési árak: Egész évre G korona, félévre 3 korona, negyedévre 1.50 korona; egy szám ára 20 fillér. Megjelenik minden kedden 8 — ia oldal terjedelemben. Felelős szerkesztő-tulajdonos: Or. AJTAI HAGY GÁBOR. Lapkiadó: Hermes könyvnyomda Nagybányán. Szerkesztőség:: Hunyady János-u. 14. sz., hová a lapközlemények küldendő Kiadóhivatal: „Hermes“ könyvnyomda Nagybányán, Dégenfeld-házbaH a cinterem felől, hol az előfizetéseket és hirdetéseket fel veszik. ü kereskedő és iparos hiuaMsf! a közéletben. Irta : Ledermann Mór. Aki Magyarország közéletének törté­netével behatóbban foglalkozott, mindenkor megállapíthatta azt, hogy a magyar ke­reskedők és iparosok közéleti szerepet a múltban sohasem vittek. Voltak ugyan egyes kereskedők és iparosok, akik részt vettek a városi vagy országos politikában, ám e- zek csak egyének voltak és nem egy elter­jedt, kulturálisan és gazdaságilag erős osztálynak céltudatos és hivatott képviselői. A kereskedő és iparos osztály általá­ban tartózkodott a politikától és közönyös­ségéből csak egyes nagyobbszerü alkalmak, egy-egy hatalmas egyéniség közvetlen ha­tása rázta fel ideig-óráig. Ennek a közönyösségnek egyik oka minden esetre a kereskedő és iparos osz­tály politikai szervezetlensége volt. A fő oka azonban mégis az, hogy a gyakorlati érzékű, szellemű kereskedő és iparos osz­tály nem láthatta hivatását abban, hogy részt igényeljen a majdnem kizárólag ap­rólékos közjogi kérdésekkel foglalkozó ma­gyar közéletben. Meg kell azonban állapitanunk végre, hogy a háború rázkódtatásai uj helyzetet teremtettek, melynek természetes következ­ményei alól nem akarunk, de nem is le­hetne elzárkóznunk. Röviden szólva a közgazdaság, a ke­reskedelem és ipar kérdése a háború alatt és a háború által közéletünknek, a ma- | gyár politikának központjává lett és a helyzet által teremtett kényszerűségből be­láthatatlan időkig az is fog maradni. A ! közgazdasági kérdéseknek ez az előtérbe nyomulása általános elismert tény, melyet j közélelmezési, népruházati stb. problémák kapcsán mindenki és minden nap észlelhet. A gazdasági kérdések életbevágó fon- tosságuakká lettek, aminek természetszerű következménye volt az államnak s végre­hajtó szervének, a kormánynak az agrár-, a kereskedelmi és az ipari életbe való, szinte erőszakosnak mondható beavatkozása. A kereskedő és iparos e beavatkozás­sal kapcsolatban a saját kárán szerzett ta­pasztalatok alapján elkeseredve állapíthatta meg annak szomorú következményeit, hogy kellő előrelátással nem igyekezett tért hó­dítani a magyar közélet minden egyes á- gában. Ezáltal megszerezte volna magának azt a hatalmat, amellyel ha nem is töreke­dett volna az agráriusok példája után in­dulva gazdasági kiváltságok elérésére, de legalább biztosította volna legtermészete­sebb jogait, megvédhette volna saját tulaj­donát. És résztvehetett volna az ország gaz­dasági ügyeinek intézésében is, elejét véve számos elhibázott, céltalan és laikus ren­delkezésnek, melyeknek tragikomikus hatá­sát nemcsak a kereskedelem és ipar, ha­nem az egész ország megsínylette. Két körülmény terelte tehát reá a ke­reskedő és iparos osztály figyelmét a po­litikára. Az egyik az, hogy szénben a múlt­tal a politikai programmok és ezzel együtt a politikai élet is mindinkább gazdasági jelleget nyert, a másik pedig ennek az uj politikának, ennek a belső gazdaságpoliti­kának ép annyira erélyes, mint igazságta­lan beavatkozása a kereskedelemmel és iparral szemben. Ezeknek a gazdasági igazságtalansá­goknak azonban káros hatásuk mellett volt Erkölcsi fokozatok. Irta: Arató Ernő. Nándori gyárigazgató családi békéjébe bele­ütött az istennyila. Ez ugyan erős, sőt grandiózus kifejezés egy inasra, aki itt az égi ostor szerepét játszotta, de inas ide, inas oda, a férfi, akit a férj felesége fürdőszobájának küszöbén csip el, min- denképen szerető. Egyébként az inas, valamilyen Józsi, mint férfi erő, szélesvállu és határozott vo­násokkal szabott fiú, — de ez nem is fontos . . . Az esetet az asszony a cinizmusig vitt me­részséggel vállalta magára. Zárt fürdőszobájából kiáltotta ki férjének: — Fél óra múlva a szalonban, ha úgy tet­szik, rendelkezésére állok. Nándori nem volt annyira dühös férj, hogy erővel betört volna nejéhez az esetleges megölés célzatával, meg mivel csak inasról volt szó, nem is lett volna az ilyen jelenetezésnek értelme, ám annyira mégis férfi, vagy férj, vagy igazgató volt, hogy miután a felrúgásnak nem engedett az ajtó, bevágta egy ott talált ruhakefével a tejüveg abla­kot és a csörömpölés után, mely nagyszerű hang­zavarral szcenirozta a fülháborodást, beköpött a lyukon! Általában a köpést épen úgy használta a teljes megvetés, mint a teljes düh kifejezésére. Nándori egészségi okokból leszokott a do­hányzásról, de most a félóra alatt telefüslölte a szalont. Először leült, majd föl-alá szaladt, végül letörülte homlokát és az ablaküvegnek támasztva, kitekintett. Ott lent terült el a gyár kényelmesen nagy területen, sürgött az élet és zakatolt a mun­ka. A géphéz szomszédságából kimeredt a magas kémény, mint valami füstöt fújó óriás. Nehéz, sű­rű gomolyagjait folyton-folyton zihálta magából a nagy száj. ügy tetszett, hogy minden, ami lent van, csak arra szolgál, hogy ezt a pöfékelő nagyu­rat tömje. A gyárudvar nagy darab üres telekben foly­tatódott tovább. A gyáralapító az olcsó külvárosi földdel jó üzletet tervezett valaha, amely azonban még most sem volt sürgős. A telkekből ideigle­nesen kertet rendezett már az előbbi igazgató és ideiglenesen, esetleg még évtizedekig is az marad. A kert körül két keskeny vonalban, de csak a gyár felé, alacsony munkás lakások voltak. Oda fönt a szalonban Nándori türelmetlen­sége tetőfokra hágott. Már két iratot irt alá, amit fölhoztak utána, és a félórából már háromne­gyed lett. De jött az asszony. Frisszen és illatosán. Ü- de bőre a nyaka körül és a karján kifehérlett és rózsaszínben játszott a sötétvörös otthonka fényé­ben. Szép asszony volt, se nem vastag, se nem sovány, egy árnyalattal már lengébb, mint a ma­mája és egy árnyalattal még teltebb, mint a leá­nya lett volna, ha megszületett volna. A bőre finom, szinte átlátszó, bár nem volt vérszegény, csak az izmai gyakorlatlanok, fáradtak. A férj azt gondolta, ez az asszony a lelki piszkot is lefürdi magáról. De nem mondta. Leültek egymással szemközt és Nándori kész tervvel állt elő. Ezért a felesége nem igen szólt közbe, cigarettázott és csak valamivel érdekelte jobban a férje, mint máskor. — Az ízléstelenség a legnagyobb bűne. Egy inas 1 Ha társaságbeli emberrel csal meg, érte­ném (az asszony mosolygott), még botrányt sem TERNBERG HARMONIKA hangja nagyszerű! BUDAPEST, VII., RÁKÓCZI-UT 60, saját palota. Kitűnő hangú, három váltós, aczélsarku ........................... Még f inomabb, orgona hangú ....... 2-soros, 21 billentyűs, finom K 50.­K 80.- K 120.­Rendelésnél a pénz előre beküldendő.

Next

/
Oldalképek
Tartalom