Nagybányai Hírlap, 1918 (11. évfolyam, 1-53. szám)
1918-02-26 / 9. szám
XI. évfolyam. Nagybánya, 1918. február 26. 9. szám. Wff gybányai BSADALMI, SZÉPIRODALMI ÉS KÖZGÜ Az Országos MagyarBányászatl és Kohászati Egyesfiet Nagybányavldéki Osztályának Hivatalos Közlönye. Előfizetési árak: Egész évre G korona, félévre 3 korona, negyedévre 1.50 korona; egy szám ára 20 fillér. Megjelenik minden kedden 8 — ia oldal terjedelemben. Felelős szerkesztő-tulajdonos: Or. AJTAI HAGY GÁBOR. Lapkiadó: Hermes könyvnyomda Nagybányán. Szerkesztőség:: Hunyady János-u. 14. sz., hová a lapközlemények küldendő Kiadóhivatal: „Hermes“ könyvnyomda Nagybányán, Dégenfeld-házbaH a cinterem felől, hol az előfizetéseket és hirdetéseket fel veszik. ü kereskedő és iparos hiuaMsf! a közéletben. Irta : Ledermann Mór. Aki Magyarország közéletének történetével behatóbban foglalkozott, mindenkor megállapíthatta azt, hogy a magyar kereskedők és iparosok közéleti szerepet a múltban sohasem vittek. Voltak ugyan egyes kereskedők és iparosok, akik részt vettek a városi vagy országos politikában, ám e- zek csak egyének voltak és nem egy elterjedt, kulturálisan és gazdaságilag erős osztálynak céltudatos és hivatott képviselői. A kereskedő és iparos osztály általában tartózkodott a politikától és közönyösségéből csak egyes nagyobbszerü alkalmak, egy-egy hatalmas egyéniség közvetlen hatása rázta fel ideig-óráig. Ennek a közönyösségnek egyik oka minden esetre a kereskedő és iparos osztály politikai szervezetlensége volt. A fő oka azonban mégis az, hogy a gyakorlati érzékű, szellemű kereskedő és iparos osztály nem láthatta hivatását abban, hogy részt igényeljen a majdnem kizárólag aprólékos közjogi kérdésekkel foglalkozó magyar közéletben. Meg kell azonban állapitanunk végre, hogy a háború rázkódtatásai uj helyzetet teremtettek, melynek természetes következményei alól nem akarunk, de nem is lehetne elzárkóznunk. Röviden szólva a közgazdaság, a kereskedelem és ipar kérdése a háború alatt és a háború által közéletünknek, a ma- | gyár politikának központjává lett és a helyzet által teremtett kényszerűségből beláthatatlan időkig az is fog maradni. A ! közgazdasági kérdéseknek ez az előtérbe nyomulása általános elismert tény, melyet j közélelmezési, népruházati stb. problémák kapcsán mindenki és minden nap észlelhet. A gazdasági kérdések életbevágó fon- tosságuakká lettek, aminek természetszerű következménye volt az államnak s végrehajtó szervének, a kormánynak az agrár-, a kereskedelmi és az ipari életbe való, szinte erőszakosnak mondható beavatkozása. A kereskedő és iparos e beavatkozással kapcsolatban a saját kárán szerzett tapasztalatok alapján elkeseredve állapíthatta meg annak szomorú következményeit, hogy kellő előrelátással nem igyekezett tért hódítani a magyar közélet minden egyes á- gában. Ezáltal megszerezte volna magának azt a hatalmat, amellyel ha nem is törekedett volna az agráriusok példája után indulva gazdasági kiváltságok elérésére, de legalább biztosította volna legtermészetesebb jogait, megvédhette volna saját tulajdonát. És résztvehetett volna az ország gazdasági ügyeinek intézésében is, elejét véve számos elhibázott, céltalan és laikus rendelkezésnek, melyeknek tragikomikus hatását nemcsak a kereskedelem és ipar, hanem az egész ország megsínylette. Két körülmény terelte tehát reá a kereskedő és iparos osztály figyelmét a politikára. Az egyik az, hogy szénben a múlttal a politikai programmok és ezzel együtt a politikai élet is mindinkább gazdasági jelleget nyert, a másik pedig ennek az uj politikának, ennek a belső gazdaságpolitikának ép annyira erélyes, mint igazságtalan beavatkozása a kereskedelemmel és iparral szemben. Ezeknek a gazdasági igazságtalanságoknak azonban káros hatásuk mellett volt Erkölcsi fokozatok. Irta: Arató Ernő. Nándori gyárigazgató családi békéjébe beleütött az istennyila. Ez ugyan erős, sőt grandiózus kifejezés egy inasra, aki itt az égi ostor szerepét játszotta, de inas ide, inas oda, a férfi, akit a férj felesége fürdőszobájának küszöbén csip el, min- denképen szerető. Egyébként az inas, valamilyen Józsi, mint férfi erő, szélesvállu és határozott vonásokkal szabott fiú, — de ez nem is fontos . . . Az esetet az asszony a cinizmusig vitt merészséggel vállalta magára. Zárt fürdőszobájából kiáltotta ki férjének: — Fél óra múlva a szalonban, ha úgy tetszik, rendelkezésére állok. Nándori nem volt annyira dühös férj, hogy erővel betört volna nejéhez az esetleges megölés célzatával, meg mivel csak inasról volt szó, nem is lett volna az ilyen jelenetezésnek értelme, ám annyira mégis férfi, vagy férj, vagy igazgató volt, hogy miután a felrúgásnak nem engedett az ajtó, bevágta egy ott talált ruhakefével a tejüveg ablakot és a csörömpölés után, mely nagyszerű hangzavarral szcenirozta a fülháborodást, beköpött a lyukon! Általában a köpést épen úgy használta a teljes megvetés, mint a teljes düh kifejezésére. Nándori egészségi okokból leszokott a dohányzásról, de most a félóra alatt telefüslölte a szalont. Először leült, majd föl-alá szaladt, végül letörülte homlokát és az ablaküvegnek támasztva, kitekintett. Ott lent terült el a gyár kényelmesen nagy területen, sürgött az élet és zakatolt a munka. A géphéz szomszédságából kimeredt a magas kémény, mint valami füstöt fújó óriás. Nehéz, sűrű gomolyagjait folyton-folyton zihálta magából a nagy száj. ügy tetszett, hogy minden, ami lent van, csak arra szolgál, hogy ezt a pöfékelő nagyurat tömje. A gyárudvar nagy darab üres telekben folytatódott tovább. A gyáralapító az olcsó külvárosi földdel jó üzletet tervezett valaha, amely azonban még most sem volt sürgős. A telkekből ideiglenesen kertet rendezett már az előbbi igazgató és ideiglenesen, esetleg még évtizedekig is az marad. A kert körül két keskeny vonalban, de csak a gyár felé, alacsony munkás lakások voltak. Oda fönt a szalonban Nándori türelmetlensége tetőfokra hágott. Már két iratot irt alá, amit fölhoztak utána, és a félórából már háromnegyed lett. De jött az asszony. Frisszen és illatosán. Ü- de bőre a nyaka körül és a karján kifehérlett és rózsaszínben játszott a sötétvörös otthonka fényében. Szép asszony volt, se nem vastag, se nem sovány, egy árnyalattal már lengébb, mint a mamája és egy árnyalattal még teltebb, mint a leánya lett volna, ha megszületett volna. A bőre finom, szinte átlátszó, bár nem volt vérszegény, csak az izmai gyakorlatlanok, fáradtak. A férj azt gondolta, ez az asszony a lelki piszkot is lefürdi magáról. De nem mondta. Leültek egymással szemközt és Nándori kész tervvel állt elő. Ezért a felesége nem igen szólt közbe, cigarettázott és csak valamivel érdekelte jobban a férje, mint máskor. — Az ízléstelenség a legnagyobb bűne. Egy inas 1 Ha társaságbeli emberrel csal meg, érteném (az asszony mosolygott), még botrányt sem TERNBERG HARMONIKA hangja nagyszerű! BUDAPEST, VII., RÁKÓCZI-UT 60, saját palota. Kitűnő hangú, három váltós, aczélsarku ........................... Még f inomabb, orgona hangú ....... 2-soros, 21 billentyűs, finom K 50.K 80.- K 120.Rendelésnél a pénz előre beküldendő.
