Nagybányai Hírlap, 1918 (11. évfolyam, 1-53. szám)
1918-02-26 / 9. szám
2. Nagybányai Hirlap 1918. február 26. egy üdvös eredménye is: közelebb hozta egymáshoz a magyar kereskedő és iparos osztály tagjait. Az igazságtalanságok, üldözések és gyanúsítások egy hatalmas táborba tömöritették az érdekelteket és a szervezkedés haladását ezzel évekkel lendítették előre. Nem a kereskedő és iparos osztály közeledett a politikához, hanem a politika ő hozzá. És hogy nem találta készületlenül, azt sok évi csendes munkásság eredménye gyanánt tiszta lelkiismerettel állapíthatjuk meg. Nem lehet semmi okunk annak eltitkolására sem, hogy elérkezettnek látjuk az időt arra, hogy a kereskedő és iparos hivatásának megfelelően elfoglalja az őt megillető helyet úgy az országos, mint a törvényhatósági közéletben. De ugyanakkor, amidőn a kereskedő és iparos osztály közéleti hivatását hangsúlyozzuk : nyomatékosan utalunk arra, hogy a kivitelre vonatkozó elveink ugyanazok, mint voltak a háború előtt, és a szervezkedési konjunktúrákat felhasználó újabb alakulások csak meggyőztek ezen elveink kétségtelen helyességéről. A foglalkozás szabadsága, a munka megbecsülése, az egyéni képesség érvényesülése, a teljes egyenlőség osztály, felekezet és nemzetiség megkülönböztetése nélkül, a jogok és kötelességek egyensúlya, az állami élet nyugodt és békés fejlődése, a társadalmi és gazdasági ellentétek méltányos kiegyenlítése : ezek azok a feltételek, melyek a kereskedelemnek és iparnak létalapjait képezik. A demokratikus elvek megvalósulása tehát a kereskedő és iparos osztályt éppen úgy kielégítheti, mint minden más osztályt. Az általános egyenlő és titkos válasz—————— okozhatok. Ez is engem piszkitana be ! Tudja, érzi már, hogy mit követett el ? — Védje magát! Értesse meg velem a bűnét és egyenlő ellenfelek leszünk. A nő csak azt mondta: — Maga épen azért vett el, mert “ilyen,, vagyok. Tudja már, magának tetszettem úgy, a- hogyan voltam, milyen voltam kifelé a világ iránt. Édes barátom, most csak az történt meg, hogy befelé is ilyen lettem. Elvileg már esküvőnk előtt megindíthatta volna a válópört. A gyárigazgató kegyetlennek találta a felesége szavait. Most, amikor már késő, jött az alkalom egy régi húrt megpendíteni, amely húr okozta házasságuk diszharmóniáját, de amelyről soha sem beszéltek. Nándoriból, aki örökős vágyat érzett imádattal szeretni az asszonyát, aki azonban soha sem volt igy megközelíthető, most kitört a régi érzelem és szemrehányás. — Igaz, szerettem magát azért is, hogy kifelé kacér, könyelmü és elveiben szabados, sőt féktelen. Ezt a modernséget szívesen láttam magában, mert tudtam, hogy a világ ezért irigyel. És mert tudtam, hogy a szelleme, a cinizmusa szórakozik ezzel. És tudtam, hogy csak ez. De itthon, közöttünk, — óh Irma, ha maga tudná mit nyújthattam volna én magának I mily gyöngédséget, a szerelemnek milyen fokozott, igaz hevét! Most Nándoriné kerekedett felül és visszavágott az előbbi sértésekért. — Ne érzelegjünk barátom! Én elbuktam, tói jog lehetővé fogja tenni azt, hogy választásoknál nem a pártabszolitizmus uralkodik. A pártvezérek ajánló levele mindenesetre bizalomgerjesztő lehet a választók szemében, de mégsem szolgálhat kizárólagos belépőjegyül a törvényhozás és a városháza csarnokaiba választói joggal sem rendelkező kiskorú báróknak és magyar állampolgársággalseni biró árdrágítóknak! Az általános egyenlő és titkos szavazó választók azokat fogják képviseletükbe kiküldeni, akikben valóban megbíznak, akiket megismerni és önzetlenségüket tapasztalni hosszú éveken át módjukban volt. A mágnás és gentry üzletet csinálhatott a politikából, a kereskedő nem! Számítunk arra és bízunk benne, hogy a politikai üzletek korszaka most már végleg lejárt. Számítunk erre, mert tudjuk és tapasztaljuk, hogy a főváros és az ország kereskedő és iparos polgársága a saját fejével akar gondolkodni és az általános választói jogot azért követeli, hogy legyen joga választani. És meg vagyunk győződve arról is, hogy ebben a demokratikus érzésű kormány és egyetlen demokratikus érzésű pártvezér sem fogja őket megakadályozni. A demokratikus eszmék térhódítása és a választói jog széleskörű kiterjesztése megteremtették annak lehetőségét, hogy a kereskedő és iparos osztály elfoglalja az őt megillető helyet a közéletben. Ez a lehetőség azonban valósággá csak akkor válhat, ha a kereskedő és iparos osztály tűrhetetlenül ragaszkodik azokhoz a demokratikus elvekhez, amelyeknek érvényesülését köszönheti. Az egyenlőség és igazság jelszavában benne van az egész nemzet és ezzel minmaga a gyárigazgató, legyen józan és számoljon ! És büntessen! én rendelkezésére állok, — sőt az inas is. Nándori erről meg is feledkezett. Hirtelen elöntötte a méreg. Csengetett. Néni Jóska, a szobaleány jött be. Küldje a Jóskát! — Három perc múlva künn légy a házból. Nézni fogom az ablakon, hogy kifordulsz-e a kapun. Kinyitotta az ablakot és várta. Jóska leért az udvarra. Ott éppen egy csoport tót munkást vezetett az előmunkás. Nándori leszólt az ablakon : Azt a nyomorultat veresse meg! Lopott. A szolgára kezdtek már az ütések hullani. A szégyen, hogy hazugságba fogott az ura, fölszabadította benne mind azt a sok gyűlölködő érzést és gondolatot, ami csak fölhalmozódhatik évek a- latt a szolgában a gazdája iránt. Különféle ocsmányságokat és trágárságokat ordított föl az ablakba, melyekben azonban bent volt az asszony elárultatása is. De a verések elől menekülni igyekezett és az annál könnyebben sikerült neki, mert a jámbor tótokat nem az indulat késztette a verekedésre, csak a felsőbb parancs. Az igazgató fújt mérgében. Egyetlen felelete volt a sok ócsárlásra, hogy betette az ablakot. Nándoriné elég nyugodtan nézte és hallgatta a történteket és mikor az ura visszafordult, „cinizmusa szórakoztatáskép“ megjegyezte. — Rossz szolga, de eredeti ember. Nándori még dühösebb lett és érzéseiből eden osztály boldogulásának egyforma biztosítéka. A közéleti tevékenységre hivatott kereskedőkre és iparosokra nem az a feladat vár, hogy osztályharcot szítsanak, hanem ennél sokkal nagyobb : hazánk gaz - dasági újjá teremtésének hatalmas munkája, melynek eredményeit egyformán kell élveznie, terheit pedig egyenlően kell viselnie minden osztálynak és minden egyes polgárnak. Legközelebbi feladatunk pedig az, hogy folytassuk tovább a kereskedő és iparos osztály megszervezését. A nagy nyugati államokban ez a szer- vezetség tette lehetővé, hogy a kereskedő és iparos osztály súlyának megfelelően érvényesülhetett a közéletben. Magyarországnak ezen a téren is követnie kell a nyugati államok példáját. ‘Nálunk a múltban a kereskedő és iparos a legjámborabb politikai elemhez tartozott. Kritika nélkül hagyta irányítani magát és gépiesen szavazott, ha arra került a sor. Ez a korszak azonban ma már lejárt. A kereskedő és iparos osztály megerősödött és tudatában van a maga erejének és a mai politikai helyzet mellett, amidőn minden pártnak a „személyi garaníia“ a jelszava, csak természetes, hogy a kereskedő és iparos osztály is szilárdan el van határozva arra. hogy a törvényhozásban és a közélet egyéb fórumain helyet fog kivívni a maga bizalmi férfiainak. jl5gíy~Mihály. Már a múlt számunkban megemlékeztünk arról a megrendítő nagy csapásról, amely a nagy kiterjedésű, előkelő Égly és Almer családot sújtotta : Meghalt Égly Mihály, városunk főjegyzője, zen kívül csak a büszkeség maradt meg. Előállt a tervével. Röviden, kemény hangon, hogy férfiassága és felsőbbsége érezhessék. — Asszonyom ! Három napra elutazom. Három nap múlva kegyed nem lesz itt, a válás oka én leszek ! Érti ! A többit ügyvédjeink intézik. Köszönöm. hogy meghallgatott. Ajánlom magamat. Ezzel kiment. Nándoriné a különféle izgalmaktól elfáradva dőlt el a díványon. Örül, hogy végzett a jelenetekkel ; és örül bár kissé szorongva —, hogy végzett a házasságával, melyben fiatalon tapasztalatlanul helyezték bele, de amely neki nem is vált túl kellemetlenné. Ezzel végeztek odafönt. Jóska kiveretése után az első utcasaroknál megtámaszkodva várt. Részint azért, hogy hátha történik valami, részint meg, — és inkább azért mert várt valakit. Akit várt, jött is vagy tiz perc múlva. Nagy- kendős, alacsony termetű, erős paraszt leány. Tót, mint a gyár munkásainak legtöbbje. Sovány batyuja volt a balkezében — a nő még kritikus helyzetekben is gondosabb a szükségesre. Mikor Jóskához ért, egymást megse szólítva indultak el. A kis tótleány nehezen birt a szivével. Fájt az a Jóska bűne miatt. Nem, mert a Jóska szégyenét akarta eloszlatni, vagy hogy éreztesse vele, hogy nem haragszik, nem, csak azért szólalt meg, mert már régen, akkortól amikor megtörtént, bü. T
