Nagybányai Hírlap, 1917 (10. évfolyam, 1-52. szám)
1917-10-30 / 44. szám
X. évfolyam. Nagybánya, 1917. október 30. 44. szám. TÁRSADALMI, SZÉPIRODALMI ÉS KÖZGAZDASÁGI HETILAP. Lz Országos Magyar Bányászati és Kohászati Egyesület Nagybányavidéki Osztályának Hivatalos Közlönye. » Kifizetési árak : Egész évrr 6 korona, félévre- S korOna negyedévre í’.SO korona; egy szám át a 20 fillér, tíegjflenik minden kedden 8 - sa oldal terjedelemben Felelős szerkesztő-tulajdonos : Dr. AJTftl NAGY GÁBOR. Lapkiadó Hermes könyvnyomda Nagybányán. Aaerkr*?. tőség: Hunyady János-u. U. sz., hová a lapközlemények küldendő Kiadóhivatal: „Hermes“ könyvnyomda Nagybányán, Dégenfeld-házban a cinterem felől, Ital az előfizetéseket ás hirdetéseket fel veszik. Hz ország izsleiKná legelső és legfőbb tárgya a liszt és mint ilyennek -a kezelése sok munkába és horribilis költségekbe is kerül. A felmerülő és a horribilis kéltséget — ha annak jelenlegi kezelési módját a- laposabb bírálat alá veszszük — számottevő módon lehetne csökkenteni. A jelenlegi kezelési szabályok szerint a városok lisztjeiket csak nagy ritkán kapják a saját területeiken fekvő malmokból, ez által a liszt állandóan szállítás tárgyát képezi. A városunkban dolgozó malmok őrleményei innen más városokba szállíttatnak, viszont a részünkre szükséges lisztet pedig más városokból szállítják ide. Ez a feltűnően visszás állapot tehát mielőbb megszüntetendő lenne, vagyis kezelési szabályként azt az eljárási szabályt kellene alkalmazni, hogy a Nagybányán termelt liszt legelső sorba, Nagybánya szükségletét fedezze és a fentmaradó menynyi- ség pedig Nagybánya legközelebbi vidékének szükségletét. Zárassák ki tehát az az eset, hogy a nagybányai őrlemény Nyíregyházára, Nagyváradra viszont a debreceni, békési vagy tudom is én melyik távolabb fekvő helyi pedig Nagybányára utaltassák. Ha kezelési szabályként az lesz megállapítva, hogy az őrlemények legelső sorban a helyi és a legközelebbi helyiségek szükségleteinek fedezésére fordítandók, nyomban megszűnnek a tömérdek liszt szállítások. Vagyis megszűnnek országszerte a ki és berakások - tehát az eddig erre felhasznált munkaerők országszerte felszabadulnak ; ' megszűnnek a vasúti kocsiknak országszerte erre a célra történt igénybe vétele — tehát több kocsi jut a hadvezetőség szolgálatára és az áruk szállítása sem történne a jelenlegi szégyeletes lassúsággal; megtakarittatnának a ki és berakodással felmerült összes költségek ; megtakarittatnának a vasúti fuvarköltségek és végül ki lennének zárva a sok szállítással felmerült rengeteg megdézsmálások és egyéb veszteségek. Az „átmenet“ kérdőjelei. Az átmenetgazdálkodás problémáival hónapok óta egy lépést sem jutottunk előre. A kormány most készül megszervezni az intézményt, mely hivatva lesz a súlyos kérdéseket tanulmányozni és még nincs semmiféle Útmutatásunk, mely a problémák tömegében irányt jelezhetne. Skandálhatjuk tovább az iskolában tanúit verses sort: „Mit, ki, miként, hol, mért, mikor és mely eszközök által ?„ Igaz : sokszor esik meg, hogy egyszerre több fogas kérdés elé vagyunk állítva, de mindig segítségünkre jön elhatározásunkban, ha meghatározott cél felé törekszünk. Sok ut vezet Rómába, de nem válogatunk, ha tudjuk, hogy — Rómába kell érkeznünk. És bármilyen nehézségeket támasztott a háború, boldogulni tudnánk, ha megmondhatnék, hog/ a nehézségek legyőzésével mit akarunk elérni. Az átmenet problémái egyszerű számtani műveletek, volnának, ha a mai zűrzavarból a béke előtt fennállott helyzetre kellene „átmenni“. Csakhogy nap-nap után tapasztaljuk, hogy a régi állapot halomra dőlt s egyhamar helyre nem állítható. Át kell mennünk a háború gazdasági romjain, de nem tudjnk : hová ? Nem tudjuk még, hogy milyen gazdasági helyzet fog kialakulni a háború után s bajos megjelölni az utakat, amelyeken haladunk, illetve haladnunk kell, amikor azt sem tudjuk, hogy Romába vagy tán Stockholmba akarunk- e érkezni. Az átmeneti gazdálkodás értelnie és feladata : fokozatosan előkészíteni bizonyos átalakulást, egyengetni az utakat, melyek valamely cél irányában vezetnek. De milyen átalakulást készítsünk e- lő és milyen cél felé egyengessük az utat? A gazdasági élet államosítása s a termelés nagyobb koncentrációja lesz a jövőbeli állapot szig- naturája ? A háborús helyzet kényszere valóban ezt a módszert juttatta túlsúlyra, midőn az áru- és terményforgalmat háborús központok által bo- nyolittatta le. Azonban annyi hiba és tévedés történt a központosítás terén, hogy ma széles körök ennek a módszernek megszüntetését hangoztatják és azt, hogy az egyéni kezdeményezés, vállalkozó versengés elemi erőit, amelyek az elmúlt század Az első napok. — Irta ; Szigeti J. József. — Az anyakönyvvezetőtől karöltve mentek egyszerűen bútorozott egy szobás lakásukba. Nem várta őket még cseléd sem. A szegény ember ezt a fényűzést sem engedheti meg magának. Az asztalt a férfi terítette meg, mielőtt ha- zuró! távozott egyedül, hogy amikor oda másodmagával visszatér, legalább az fogadja őket a nagy naphoz méltóan. Hideg sült volt az asztalon, pár darab cukorsüteménnyel, és a viz mellől még egy üveg vörös bor sem hiányzott, meg egy kis virágcsokor, mintegy jelezve, hogy az egymásért régen sóvárgó szivek egyesülése uj élet tavasza, virágillatos terhes boldogság. Óh mennyire vágyódtak e boldogság után 1 De szegények voltak mindketten és csak nagynehe- zen tudtak annyit félretenni, hogy vágyukat megvalósíthassák. Sokáig tartót, mig tellett erre a szegényes bútorra és a házassággal járó többi költségekre. Csak még a házasság inegáldására szükséges összegecske hiányzott, mikor már türelmüknek vége szakadt. Örök hűséget fogadtak hát a polgári hatóság előtt, azt határozva el, hogy majd mikor újra összekaparithatnak egy pár koronát, mennek a papjukhoz. Ez a kénytelen vallástalanság zavarta csak előbb a nagy boldogságukat és szinte zugólódtak hogy a szegény ember előtt még az Isten házát is bezárják, mikor telt szívvel, hálás imával menne oda megszenteltetni szeretet szive örök frigyét. De az e miatti keserűségüket eloszlatta a tudat, hogy végre együtt lehetnek kettecskén, egymásra tekintettek, egymást becézgető üdvösségükkel. A terített asztal még érintetlen volt, és a férfi szinte sértődetten pirongatta a kipirult asz- szonykát: Édes ! talán megveti az én szerény asztalomat ? Az asszony csintalanul mosolygott. Most még a maga jussa a kínálás. Azért mégis oda ment és megszagolta a virágokat, aztán visszatipegett a férfiúhoz, és hízelkedve, őt czirogatva suttogá: Mily ügyesség, mily figyelmesség együtt! A férfi gyönyörrel ölelte keblére és karjára A „MOD1ANO-CLUBSPECIALITÉ“ SODORNI VALÓ SZIVARKAPAPIRNAK ÁRA ma 1 KÖNYVECSKÉBEN 60 LAP VAN. 30 fillér Minden könyvecskén rajta van a védjegy m és a gyáros aláírása
