Nagybányai Hírlap, 1916 (9. évfolyam, 1-52. szám)

1916-03-07 / 10. szám

4. NAGYBANYAI HÍRLAP 1916. március 7. A török testvér. A mostani napokban újra fölmelegedett török-magj ar testvériség érzését, ar mely a jövőben oly fontossá lesz nemzetünkre •is­megmagyarázza a gyermekeknek is a Jó Pajtás­ban, Schöpfiin Aladár egy szép czikkben. Sebők Zsigmond és Benedek Elek kedves képes gyer­meklapja legújabb, márczius 5-iki számába ezen­kívül Benedek Elek irt verset, Rákosi Viktor és Lakatos László elbeszélést, Bér Böske mesét, mely­hez Bér Dezső rajzolt szép képet, Elek nagyapó mulatságos mókát irt, Benedekné Indiai Etelka folytatja A Szentmiklóssy-fiuk czimü regényét. A rejtvények, szerkesztői üzenetek egészítik ki a szám .gazdag tartalmát. A Jó Pajtás-t a Franklin-Társu- lat adja ki; előfizetési ára negyedévre 2 kóröná 50 fillér, fél évre 5 korona, egész évre 10 korona. Egyes szám ára 20 fillér. Előfizetéseket elfogad és mutatványszámokat küld a „Jó Pajtás“ kiadóhiva­tala Budapest, IV., Egyetem-utcza 4. Az idei március 15-iki ünnepélyek nap­jainkban igen aktuálisak s bizonyára nincs hazánk­ban város vagy község, hol e szent napra ne ké­szülnének. Szomorú azonban, hogy az idei márci­usi ünnepélyek, amennyivel a hazafias érzelmek és lelkesedés tekintetében sokkal magasabbra emel­kednek, aunyivel gyengébbek is fognak lenni, mert hiányoznak szerelteink, a drága hozzánk tartozók valamint a kiváló fiatal erők és tehetségek, kik az ünnepségek emeléséhez, azok magasztosabbá té­teléhez, lángoló haza szeretetükkel, agilis közre­működésükkel hozzá járulnának. Városunk tanin­tézeteiben és társas köreiben is nagyban folynak az előkészületek, hogy mi is, az itthonmaradottak dicsérhessük a magyarok Istenét, aki megengedte érnünk, hogy ádáz ellenségeinket — köztük az ezelőtt 67 évvel reánk törő muszkát is — amúgy magyarosan megrakhattuk. A képviselő választók névjegyzékének kii­gazítása, a kifügesztelt hirdetmény szerint e hó 13-án d-e 9 órakor a városháza tanácstermében veszi kezdetét. Figyelmébe ajánljuk ezt a körül­ményt a választó polgártársaknak, hogy abban az esetben, ha a választók jegyzékében ezidő szerint nem szerepelnének, jelentkezzenek a fenti határna­pon okmányaikkal. Húshagyó a naptár szerint ma van. Tehát megkezdődik a böjt. Ezt szükségesnek tartjuk mint fontos hirt megemlíteni, mert hál ebben a zűr­zavaros, tejszükös, kenycrjegyes világban szá­mosán vannak olyanok is, kik ezt nem tudják. Máskülönben e naptári figyelmeztetést a mi gyom­runk most az egyszer tudomásul nem veheti, mert • hát nem, hogy eltenni való húsúnk nincs, de még eddig is nagyon nehezen tudtunk egy kis pecse­nyéhez jutni. A böjtre vonatkozó rendelkezés pe­dig — mivel amúgy is régen bőjtölünk — nagyon idejét múlta. A tilalom esetleges áthágását csak is abban az esetben kövelhetnők el, ha sikerülne valahogy, valahonnan egy kis vaddisznó pecse­nyéhez jutni, mert hát illik tudni, hogy most az agyarosok is a lövészárokba vonultak és onnan deffenzkváznak. A „Vasárnapi Újság“ márczius 5-iki száma különösen az olasz harctérről, a maczedöniai har- czokból és Albáirából közöl rendkívül érdekes ké­peket, eddigi nagy érdeklődést keltett háborús kép­gyűjteménye kiegészítéséül. Szépirodalmi olvasmá­nyok : Lakatos László regénye, Pap Zoltán verse, Szőllősi Zsigmond tárczája, Walter Bloem uj regé­nye. Egyéb közlemények: czikk és kép Cervan- tesgől, halála négyszázadik évfordulója alkalmából s a rendes heti rovatok: a háború napjai, Iro­dalom és művészet, Sakkjáték, Halálozás stb. A „Vasárnapi Újság“ előfizetési ára negyedévre üt korona, „Világkroniká“-val együtt hat korona. Meg­rendelhető a „Vasárnapi Újság“ kiadóhivatalában (Budapest, IV., Egyetem-utcza 4.). Ugyanitt meg­rendelhető a „Képes Néplap“, a legolcsóbb újság a magyar nép számára, félévre 2 korona 40 fillér. Vidéki Myomdatulajdonosoli Országos SzopetsegB. Hirdetmény. Az osztrák és magyar papirgyárosok január hó elsejével ujabbi 30%-al emelték a papírárakat. Ezzel a háború óta beállott papiráremelkedés meghaladja a 150%-ot. Ezenkívül nagyban megdrágultak a nyom­tatványok készítéséhez szükséges összes anyagok és-a munkások is háborús .pótlék czimén nffegasabb fizetésben részesülnek. E kényszerhelyzetből kifolyólag a vidéki nyom­datulajdonosok hosszú ideig viselték a nyers anyagok stb. áremelkedéséből előállott több­költséget, ezen emelkedések azonban most már oly mértéket öltöttek, hogy saját lét- fentartásuk szempontjából elkerülhetetlen a nyomtatványáremelés. Mágnás Miska. Február tizenkettedikén ün­nepi külsőségek között lezajlott az idei szezon el­ső nagy operett szenzációja : a Király Színház be­mutatta Szirmai Albert uj operettjét, a Mág- nás Miskát. Szirmai Albert uj bűbájos zenéje, a „Mágnás Miska“ egyszerre meglepte a nagykö­zönséget szépségével. Ez a muzsika az invenfíó és tudás szerencsés egymásratalálása. Szirmai Albert azokat is meglepte, akik már régen és nagyon so­kat vártak tőle. Olcsó, triviális eszközök nélkül is t megtalálta a zenei megszólalás módját, sőt az ope­rettben nélkülözhetetlen utat a népszerűséghez. Muzsikája buja gazdagsággal virágzik és a meló­diák végtelen folyondárét futtatja, Ritmus érzéke a felszabadulás leleményességével tör utat magának és egy sereg bravúros ének és táncszámmal tűz­deli tele a zenekönyvet, mely finom ízléssel és könnyed izinossággal megépített finálékban kulmi­nál. Nagy sikere, mellyel a közönséget is meg­nyerte, csak zajos és külsőségekben is megnyilvá­nuló igazolása annak az elismerésnek, mely Szir­mai Albert tehetsége iránt eddig benső tisztelői körében megnyilvánult! „Hopsza Sári!“ és „Cinn- tányéros nóta“ a cime a „Mágnás Miska“ legza­josabb sikerű két számának. Az operett két gyö­nyörű keringője „A nő szivét ki ismeri?“ és „Úgy szeretnék boldog lenni. 1“ örök kedves nyomot hagy a hallgatónál. Nagy sikere van még az „Oh su­hogó selyemszárnyak“ cimü dalnak is. A végtelen bájos operett teljes zenéje két füzetben jelent meg. Egy-egy füzet ára 3 korona. Kapható a kiadónál: Rózsavölgyi és Társa cs. és kir. udvari zenemű és könyvkereskedőnél, Budapest IV. Szervita-tér 5. Anyakönyvi közlemények: Születtek: febr. 26. Lázár János cipésznek halva született fi­úgyermeke ; febr. 29. .Vigdorovits Dávid italmérő­nek „Dávid“ ; márc. 1. Butucza Sándor bányász­nak „Sándor“; febr. 17, Bernáth Ábrahám met­szőnek „Mária“ nevű gyermeke. Elhaltak: febr. 26. özv. Schvarcz Bertalanná magánzó r. k. 76. éves, máj és gyomor álképH; febr. 26. Deési Sá­muel kádár, ref. 76 éves, tüdővizenyő; febr 27. Debreczem János cipész gyermeke, r. k. 8 hóna­pos, tüdőlob ; febr. 29. Vigdorovits János italmérő gyermeke izr. 2 óra, gyengeség ; febr. 28. Szóráti Sándor r. k, 4 és fél éves, mellhártyalob ; febr. 28 Fuchs Ignácné bányász neje, r. k. 70 éves, viz- kór; márc 2 Ojegár Gyula bányász gyermeke g. k. 2 éves, tüdőgümőkórban. Házasságot kö­töttek: febr. 27. Teszler Sámuel bolti szolga és Szabó Sendiel helybeli lakosok. SZERKESZTŐI ÜZENET. K. P. Isten segedelmét kérjük a súlyos csapás elvi­seléséhez Önöknek kedves munkatársunk és mielőbbi meg- vigasztalódást kívánunk. Egyről-másról, Nagy lessz a lumpok keserve. Ugyanis a belügyminiszter a szombati hivatalosban megjelent rendeletével betiltotta, hogy éjfélutáni egy óránáljto- vább mulasson valaki. Maga a rendelet nem nagy, csupán három paragrafusból áll. De annál na­gyobb lesz a hatás. Ez is annak a rendje! Ha drága véreink a frontokon küzdenek sokszor étlen- szi mjan és nem ritkán hétszámra is, hát húzzák meg a civilek is magukat ide haza s éljenek bé­kességben, csendességben a hazáért, Ellenben ha valakinek nagyon sok pénze van, van alkalom elég arra, hogy azok a haza szent oltárára kerüljenek. Sok pénz szükséges a rokkantok alapjára, a hadi árvák felsegitésére, a vak katonák gyámolitására. Legujabban’kellene egy-egy pár picula a lengyel lövészek krácsfalusi emlékének a felállítására is. Szóval van jog cim elég arra, hogy pénzün­ket ne az egészségtelen és áldástalan tivornyára, hanem a már említett hazafias célokra fordítsuk. Az üdvös rendelet intézkedése értelmében tehát e hó 16-tól kezdve a mulatóhelyek, vendéglők, korcs­mák, italmérők, elárusítók és ezekhez hasonló más üzletek valamint a kávéházak, országszerte éjfél után 1 órakor bezárandók. — * * * A múlt hét végén az öreg tél apó ismét megerőltette magát. Mindenáron leakarta gyűrni az ifjú márciust, de nem sikerült nekie. Ej! ej! Tél Apó ! Mit akarsz velünk ? Hát nem tudod, hogy egész szezonod alatt majd megfagytunk, mert a tű­zifából csak minden 720 órában kaptunk egy evő kanállal? Bizony, nagyon a hátunkhoz mérték a télen a tűzi fát, akár csak a papné szakácsnéja a szalonát. Tehát ne okoskodj öreg, haladj dol­godra, mert most már nem hogy fát, de cédulát sem kapunk. * * * Hadba vonulttanitókésanyugdij- ról. Jankovich Béla közoktatásügyi miniszter múlt hó 16-án tartott beszédében ezeket mondá: Állami tanító van 9674, ebből férfi 5563 bevonult közü­lük 2481, tehát a férfi létszáknak circa 45%-ka. Nem állami tanító van — a nőket számítva, 26000 Ezek közül bevonult 13600, tehát valamivel több mint fele a férfi és női létszámnak. Összesen be­vonult a 18—43 éves tanítók közül 16081. (Lásd: Néptanítók Lapja f. évi 8. számát.) Ugyanilyen kulcs szerint számítva a férfiakat, úgy az állami­akat mint felekezetieket illetőleg — megállapíthat­juk, hogy 14951 férfi felekezeti iskolákban mű­ködik. Tehát 20514 férfi tanítói összes létszámból 16081 vonult be. De hány tanítójelölt vagy állás nélküli tanító szolgál még> akikről nincs nyilván­tartás és statisztika. De ezeken kivül, amennyiben napjainkban a 43—50 év közöttiek és bevonnltak, a fent közölt számok még magasabbra emelked­nek. Kétségtelenül megállapítható tehát, hogy a tanitóikar igen tekintélyes számmal veszi ki részét a létért való küzdelmünkben és imádott hazánk védelmében. Mindezeket figyelembe véve szerfö- lölt kiváncsiak vagyunk arra, hogy a magas állam az országos tanítói nyugdíjalaphoz — amely saj­nos, hogy a háború előtt a 30 millióról már esni kezdett — hozzáfog-e járulni, avagy fogja hagyni, hogy csődbe jusson ?! ... Az nem teljes intézkedésnek nevezhető, mikor a hadbavonultak- ról előnyösen gondoskodik az alapterhére, de az államtisztviselőkhöz mert ellátást és ehhez elégfe­dezetet nyiltkérdés tárgyának hagyja. Az alaphoz

Next

/
Oldalképek
Tartalom