Nagybányai Hírlap, 1916 (9. évfolyam, 1-52. szám)

1916-11-07 / 45. szám

1916 november 7. 3. „Három napos harcok után“ — A jelentés igy szól csupán, — „A magyarok alig élenek, S mi vonulunk szépen — délnek“. E jelentés hazug, hitvány, Hazugságban ott nincs hiány ! Első’, napon láttuk máris, Hazug ott még a — király is!! Lássuk mit mond — hallják kérem — Más oldalán ez az érem ? A győzelem, hogy is folyt le? A harc nekik dicső volt-e? Jobbról, balról: porosz német Aki neki sose vétett. Fent a magyar, az átkozott, Délen: bajor táborozott. S a megindult harcok során Közbül volt a dicső román I Ment volna ő biz’ a szélnek, Mindenfelé, csak nem „délnek!“ Száz halálnak nézve elé, Győztünk mi már mindenfelé, Ne feledjük ám ez egyet: Nem vívtunk még ennél szebbet ! Újonc még a román sereg A puskája bármint pereg. Ölelésre tárva karunk, Nem tudta, hogy mit akarunk ! De Szebennél tapasztalta : Hogy inog a föld alatta, A két karunk erős roppant! Deraka ott ketté roppant!! . . . A mint kapott volna észbe, Tönkre ment egy sereg — része. . . . Véresebb harc nem volt ennél, Olyan volt, mint Tannenbergnél ! Még csak egy-két ily győzelem. S Ferdinánd, hős fejedelem Reád is épp’ az a sors vár: Hontalan lesz, mint a — Pelár I ! . . . Hepháistos. Lengyel testvéreinknek régi imádságuk, mint ezt a tegnapi hivatalos sürgönyből olvastuk, be fog teljesedni. Királyunk őfelsége és Vilmos császár őfelsége közös megegyezéssel elhatározták, hogy az orosz birodalomból meghódított kormány­zóságokból az önnálló Lengyelországot visszaállít­ják. Az erre vonatkozó proklamációkat a lublini és a varsói kormányzóságokban ki is adták. Áthelyezés. Szabó István főgimn. tanár tart. hadnagyot, Szabó Adolf kir. erdőigazgató és ev. egyházi felügyelő fiát, a nagykanizsai katonai reál­iskolához helyezték át tanárul. Legfelsőbb dicső elismerés. Király Ö Fel­sége Szeőts Béla 12-ik árkász zászlóaljbeli tar­talékos főhadnagynak, az ellenséggel szemben ta­núsított eredményes magatartása elismeréséül újó­lag legfelsőbb dicsérő elismerését nyilvánította. Kérvények a katonák áthelyezéséért. A hadseregparancsnoksághoz újabban tömegesen ér­keznek olyan kérvények, melyekben a legénység hozzátartozói kérik, hogy a katonai szolgálatot tel­jesítő családfőt a mögöttes országrészbe osszák be szolgálattételre. Ha ugyanis a családfő közelebb van, könnyebben tudja üzletét, iparát és családja megélhetését kormányozni és ez ügyek intézésébe könnyebben befolyhat. Minthogy ez a kérelem majd­nem minden bevonultnál fönforog, elintézésük el­sősorban katonai érdektől függ. Ezért a honvédel­mi miniszter ma érkezett rendelete meghagyja, hogy ilyen irányú kérvényeket nem szabad többé a had- rakelt sereg parancsnokságához intézni, hanem a honvédelmi miniszterhez kell címezni. A kérvénye- zés különben csak igen kivételes méltánylást ér­demlő esetekben lesz eredményes és csupán ak­kor, ha ezt a körülményt külön is igazolja a pol­gári hatóság, amelynek utján a kérvényt be kell nyújtani. Nincs dohány és mégis bőven van a füst. Mérsékelt dohányos voltam mindig, most a- zonban hogy szűkön van a dohányféle, megesik, hogy egész héten át nem cigareltázom, nem pipázom. így tehát leszokva a füstölésről, nem i- gen izük a kávéházi, vendéglői füstös levegő, ami ebben a dohánytalan világban sem változott meg azaz, hogy most is olyan füstös, mint régen volt a levegő a vendéglők és kávéházak legtöbbjében. Az István szálló tágas kávéháza még tágasabb lett azzal, hogy a Steinfeld Béla féle irodát hozzácsa­tolták a kávéházhoz, hogy legyen egy külön kis kávéháza azok számára a kik nem kártyázni, nem pipázni, nem is üzletet kötni, hanem beszélgetni jönnek össze itt a kávéliázban, mert a polgári kör helyisége szűk, a kaszinó helyisége talán igen tá­gas, hogy elférjenek itt vagy ott. Nodehát kávéház kávéház más ház, mint más ház. Kellett egy kü­lön terem, hogy a feltett kalappal ülőkkkel, talán köpködőkkel is ne kellessék egy teremben ülni, hát helyén való is, csakhogy a kérdés megoldását nem mondhatjuk épen szerencsésnek, hogy az aj­tót függöny pótolja, mert igy bizony, az történik, hogy a legtöbb füst e kis terembe fog húzódni s a kik kevésbbé dohányosak, azok lesznek kény­szerülve a legtöbb füstöt magukba szívni. Az Ist­ván haladásán illetve bővítésén mindazon által ör­vendünk ez is bizonysága 'árinak, hogy Istvánra szük­ség volt, különösen minthogy szaporodnak váro­sunkban azok az eleinek, kik leginkább a kávéhá­zak rendes lakói. — Országos vásár. Folyó hó 13-án, hétfőn vá­rosunk külső vásárterén minden nemű és fajú ál­latra országos baromvásár lesz. Semminemű jár­vány nincsen. Országos vásár, lesz holnap azaz szerdán Nagysonkuton és pedig az első napon a barom- vásárt, második napon pedig a kirakodó vásárt fogják megtartani. Uj telekkönyvek vármegyénkben. Bajon- liáza község telekkönyvi betétei elkészültek és a nyilvánosságnak átadattak. Keresetek, ellentmondá­sok, felszólamlások, 1917. évi ápr. hó 15-ik nap­jáig adandók be a szinérváraljai kir. járásbíróság­hoz mint telekkönyvi hatósághoz. Köszönet. A Cárich Ida nevét megörökítő iskolai segélyalapitványhoz sirvilágitás megváltása címén özv. Kórody Katona Jánosné 5 koronát a- dott, melyet a tanítótestület tisztelettel köszön. Ez­zel az alapítvány eddigi összege 599 korona. Ne­vezett uiinő 12 drb. ifjúsági könyvet ajándékozott ezenkívül az iskolának a tanulók között való ki­osztás céljából. Petróleumforrások. Nem csak a magyar közönség, hanem az egész müveit világ feszült ér­deklődéssel figyel a romániai harci események fe­lé. Hős csapataink már a román királyi család nya­ralója, Sinaja körül állanak és minden remény meg van ahhoz, hogy ennek elfoglalása után Románia kincses bányájához, a plojesti petróleumforrások­hoz jussanak. Szakkörökben rég tudott dolog, hogy a romániai petróleumforrások bámulatos gazdasá­ga Romániának nagy közgazdasági értéket kölcsön­zött. Ezek a források látták el ásványolajjal Hollan­diának, Németországnak, Ausztria-Magyarország- nak egy részét. A ki hosszú időt töltött Románi­Nagybányai Hirlap ában, a következő érdekes adatokat szolgáltatta Oláhország bámulatos kincsesházáról: Plojestiről és környékéről. A tulajdonképpeni petróleumforrá­sok nem is Plojestiben, hanem Csemplnában van­nak. A vonalról egészen jól lehet látni a kémény- szerű rudakat, amelyek petróleum szondák. Ilyen szondák csemplnai fensikon igen nagy mennyiség­ben láthatók. Ezekből a szondákból bugyog ki cso­dás oőséggei és gazdasággal az ásványolaj nyers­állapotban. Van olyan szonda, amely egy nap a- latt 100 waggon petróleumot szolgáltat. A nyers petióleumot azután földalatti csatornákon át folyat­ják a Plojestiben levő finomító müvekhez. A csa­tornarendszert azért honosították meg, mert ez sok­kal olcsóbb és egyszerűbb, mintha waggonokon kelleneátszállitani. Plojestieben dolgozzák fel a nyers ásványolajat és onnan küldik ciszternákban szét Európa külömböző részeibe. Érdekes különben, hogy ezek a petróleumforrások és finomító válla­latok legnagyobb részt nem is román társaságok kezébe vannak, hollandiai, angol és német pénz- csopotok kezelik azokat. Ez a társulat külön-kiilön legalább 100—100 millió korona erejéig van ér­dekelve. Ezek a források alkotják Románia legna­gyobb közgazdasági értékét, a mezőgazdasági ter- melvényeken kivül. És most minden reményünk meg van hozzá, hogy Románia kincsestára mielőbb a miénk lesz és mindörökre a miénk marad, kár­pótlásul az erdélyi rombolásért. Adakozás. A helyi hadsegélyző pénztárba novemberre adtak Smaregla Mihály 5 K. Mladei- ovszky Lajos 10 koronát. Nyugtázás. A helybeli áll. elemi iskolák ta­nítótestületének tagjai november havára a tanitó- özvegyek és árvák segítésére 56 koronát adtak, melyhez hozzájárultak: Székely Árpád haszonél­vezet megváltási dijul 15 kor., Szabó József 10 K, Rozsos István 8 K, Bányai Ida, Lehner Ferencné 4—4 K, Buday Etelka, Fliesz Henrikné, Steiger Erzsébet 3—3 K. Juhász Mária, Bodenlosz Inna, Benedek Józsefné 2—2 K. Az igy összeadott ösz- szeg Budapestre a Néptanítók Lapja gyűjtéséhez átadott. Az állandó képkiáUitás. Az István-Szálló nágytermében rendezett állandó képkiállitás nagy látogatottságnak örvend s több nagy kép már is vevőre talált. Újabban ismét több pompás festmény került bemutatóra Mikolától, Börcsöktől, Jakabtól, melyek közül különösen fölhívjuk a figyelmet Jakab Zoltánnak egy nagybányai rész­letet ábrázoló brilliáns vásznára. Adjunk paprikát a tyúkoknak. Hogy tyúk­jaink télen is is sokat tojjanak, ami különösen a mostani árak mellett megbecsülhetetlen előny, ke­verjünk az ételükbe minden harmadik-negyedik na­pon egy kevés paprikát, 10—12 tyúkra egy ká- vés-kanálnyit, ettől* aztán szorgalmasan tojnak, de többet ne adjunk belőle, mert izgató hatása van A hólyagos himlő. A hólyagos himlő vá­rosunkban szórványosan fellépett. Ez ideig pár e- set fordult elő s szerencsére elég enyhe lefolj ás­sa). Mindazonáltal a legnagyobb óvatosságra van szükség, hogy e veszedelmes betegség el ne ha- rapódzhassék. Mindenki jól teszi, ha mielőbb be- oltatja magát. Erre vonatkozólag hatóságunk hir­detményt is bocsátott ki, meiyszerint a naponkénti ingyenoltást dr. Hercinger Ferencz városi fő­orvos naponként d. e. 11 — 12-ig a városi kórház­ban végzi. Jön a hadiszappan. Az a tarthatatlan hely­zet, ami a szappanfogyasztás terén tapasztalható, kezd végre elérni néhány üdvös intézkedést és ja­vaslatot. Az elsők sorába az tartozik, hogy a kor­mány megbízásából a főváros megbízottja megje­lent a napokban a közraktárakban és az ott el­raktározd szappant mintegy 30 waggon mennyiség*

Next

/
Oldalképek
Tartalom