Nagybányai Hírlap, 1916 (9. évfolyam, 1-52. szám)
1916-11-07 / 45. szám
4. Nagybányai Hirlap 1916. november 7. ben lefoglalta. Folyamatban van a szappanfőzők megrejidszabáiyozása, megbüntetése és üzemük, megszüntetése is, amiben már a redőrség megkezdte működését. Sor kerül rövidesen a vidéki ügynökök és spekulánsok raktáraira, amelyet mintegy 100 waggonra becsülnek. Azután a régi sürgetett liadiszappan típusának és forgalomba- hozataiának szabályozása kerül sorra. Erre nézve illetékes helyek azzal a javaslattal foglalkoznak, hogy osztrák hadiszappan mintájára nálunk is fognak 50°/0 zsírtartalmú szappant gyártani s ezt körülbelül 4 koronás árért bocsátják a fogyasztás rendelkezésre. A tervezett szappanminőséget egy nyolcad, egy negyed és fél kilós darabokban hozzák majd forgalomba, még pedig az árfelhajtó ügynökök működésének teljes kirekesztésével. A hadiszappan minden darabján H. Sz. monogram és a szappant gyártó gyár neve lesz feltüntetve. Az erre vonatkozó javaslatot a kereskedelmi minisztérium most fogja tárgyalni s ha a megfelelő megoldást szerencsésen megtalálja, ez valósággal megváltás lesz a mai helyzet közepette. A „Vasárnapi Újság“ október 29-iki száma folytatja a románok Erdélyből való kiűzéséről szóló képek közlését; egész sorát adja az erre vonatkozó érdekes képeknek. Más képek más harcztereinkrő! való jelentéseket ábrázolnak. Az olvasni valók gazdag sorában vannak Havas Alisz és Walter Bloem regényei, Hegedűs István verse, Ká- jel Endre megfigyelései a baka-életből, Szőlősi Zsigmond tárczaczikk, Csernyus Manó 49-iki vértanúról, Stürghk osztrák miniszterelnökről stb, Egyéb közlemények: képek a hadi fényképkiál- litásáról s a rendes heti rovatok. A Vasárnapi Újság előfizetési ára negyedévre öt korona. „Világ- króniká“-val együtt hat korona. Megrendelhető a „Vasárnapi Újság“ kiadóhivatalában (Budapest VI. Egyetem-utca 4., sz.) Ugyanitt megrendelhető a „Képes Néplap“ a legolcsóbb újság a magyar nép számára, félévre 2 korona 40 fillér. Változások a csendőrlegénység rendfokozataiban. Egy most kiadott rendelet a csendőrlegénységi rendfokozatokban több változást léptet életbe. A rendelet szerint az eddigi háromcsi- lagos örvezető neve a jövőben vezető lesz. Alőr- mesleri címmel uj rendfokozatot létesüllek, a mi megfelel az eddigi címzetes csendőrőrmesternek. Lesz továbbá másodosztályú őrmester az eddigi őrsvezető címzetes őrmester helyett (ezüst galér paszománynyal, három fehér selyemcsillaggal) és első osztályú őrmester az eddigi valóságos őrmester helyett. A törzsőrmesteri elnev/ezés megmarad, de a rendfokozati jelhez az eddigi tizenhárom mi- liméteres ezüst gallérpaszományhoz még hat mili- méter széles paszomány kerül. A második és elsőőrmesterek szolgálaton kívül gyalogsági tiszti kardot viselhetnek, a mit maguk tartoznak beszerezni, a másodosztályuak gyalogsági kardbojtot bőr- kadkötövel, az eisőotályuak pedig lovassági kardbojtot selyempaszományos kardkötővel fognak viselni. Csernavoda. A német-bolgár csapatok már elfoglalták Csernavodát. Csernavodának 3500 la- kósa van s a bukarest — konstazai vanal mentén fekszik, a Duna jobbpartján, amely itt két ágra oszlik, Cseruavodánál építették ki a jobparti hídfőt és már évek előtt megerősítették. A nagy vasulihid 983 m. hosszúságban megy át a Duna északi ágán, amit Borceának neveznek, átszeli a 13 kilométer széles mocsaras Balta-szigetet s 1663 méter hosszúságban dunai hídban nyeri folytatását, amely a Duna déli ágán halad kereéztül. hid 37 méter magasságban épült a viz tükre fölött, 1890- ben kezdték építeni és öt év allatt készült el. Csernavoda gőzhajóállomás, nagy rakodóparttal és raktárakkal. A Dunán átvezető hidat, mely a műépítészet valóságos remeke, néhai Hofman Sándor keszthelyi születésű mérnök tervezte és építette. Változás a tábori posta magáncsomag- forgalomban, A tábori magáncsomag-forgalom- ban ez idő szerint a következő tábori, (hadtáp) postahivatalok vesznek részt: az 5, 5/111, 9, 11, 13, 19, 19/11, 20, 20/V, 24, 29, 37, 39, 40, 42, 47, 49, 51, 58, 60, 63, 66, 69, 76,77, 84,88, 90 94, 95, 102, 105, 107, 110, 111, 113, 125, 128, 130, 131, 133, 137, 138 145, 146,147, 149,150, 153, 155, 167, 175, 176, 177, 178, 180,181, 183 184, 185, 188, 189, 190, 191, 203, 207, 209,215, 217, 218, 219, 220, 221, 222, 223, 224.226, 227, 229, 232, 237, 239, 240, 250, 252, 253, 255, 256, 258, 259, 260, 262, 267, 270, 271,272,'273, 274, 276, 277, 281, 282, 283, 284, 285,276, 287,288, 289, 291, 292, 293, 294, 295. 296, 297, 302,307, 315, 316, 318, 319, 324, 332, 334, 335, 336,336, 340, 362, 354, 361, 364, 368, 369, 371, 372,376, 378, 385, 386, 388, 388/11, 388/111, 389, 390, 392, 395, 396, 398,399, 400, 400/11, 400/111, 401, 403, 405, 407, 408, 409, 410, 412, 444, 444/11, 444/III, 509, 510, 511, 512, 513,514, 515, 516.517,600, 602, 605, 607, 608, 611, 612, 613 és 630. szá- muak, valamint az osztrák csapatok által Orosz- iengyelországban, Szerbiában, Montenegróban és Albániában megszállott területen működő és helynév szerint mesejelölt hadtáppostahivatalok, minta hozzájuk utalt katonai parancsnokságok, c-apatok és intézetek tábori postái. Az utóbbiak közül csak a Koszovo melletti Mitrovicában és a Novibazar- ban*-működő hadtáppostahivatalok vannak kivéve, ahova tábori postai csomagot nem lehet küldeni. A 11, 39, 51, 225, és 239 számú tábori postákhoz, valamint a helynév szerint megjelöl hadtáp- postahivatulokhoz tábori postai magáncsomagot állandóan vagyis bármely napon, a postai magán- csotnagforgalomban résztvevő többi tábori postához ellenben csak minden hétfőn, kedden és szerdán lehet postára adni. Tojás ügy. A hivatalos lap a kormány rendeletét közli, amely szerint ezentúl tojást nem szabad szállítani szállítási engedély nélkül. A miniszteri rendelet akként intézkedik, hogy mindazon szabályok, amelyek a gabonanemüek vasúton, hajón vagy gépkocsin való elszállításra érvényben vannak, a jövőben a bajomfitojás szállítására is érvénybe lépnek, — vagyis a tojás nem szállítható szállítási engedély nélkül. Ez a rendelet nem igen fog tetszeni a tojással üzérkedő feleknek, — de a rendelettel'elfogjuk érni azt, hogy végre meg fog szűnni a tojás horribilis magas ára. Tízezer waggon lengyel burgonya. Magyarország a jól sikerült lengyel burgonya termésből tízezer waggont kap. A szállítás hamarosan meg is kezdődik. Anyakönyvi közlemények. Születtek: okt. 26. Décsei Illés bányásznak Ferenc, okt. 28. Ulman Sándor gépésznek Károly, okt. 27. Pánt István fuvarosnak Károly, okt. 29-én a Tóköz utcában talált ismeretlen újszülött gyermek, okt. 27. Tevjovics Emil ügynöknek Henrik nevű gyermeke. Elhaltak: okt. 30. Páska Nagy Dániel g. k. 59 éves, lüdőgümőkor, nov. 1. Kádár János bányász, gk., 20 éves, tüdőgümőkor, nov. 2. a Tóköz utcában talált ismeretlen újszülött gyermek, nov. 1 Kriszta János menhelyi gondozott, gk., 4 éves, veselob, nov. 1. Babics Erzsébet bányász gyermeke, g, k. 372 éves, hasfali tályog, nov. 2. Nagy Antal kegydijas, rk., 22 éves, agyhüdés, nov 2. Torjai János nyugb. bányász, rk., 58 éves, sziv- hüdés. Kihirdetés alatt állanak: Tótfa- lussy Lajos és Breitkopf Mária helybeli lakosok. Egyről-másról, Gyönyörű szépidőnk van s mint látszik, talán nem is lesz rövid lejáratú. Ha petróleumunk lenne, minden féle képpen elég jól éreznők magunkat, persze leszámítva a leszámítani valókat. Fánk van, viz van, vékonyan dohány is, liszt is van jó fekete. Só és tej, ez már gyanús. A helyzet kezd most már cnkrosodni is, mert hiszen már cukor jegyünk is van, még pedig cukorral! s a- mi fő, nem egy pengőért, mint ahogy a cukros bácsik árulták, hanem csak 65 krajcárokért. Csupa cukor az élet! Hát még ha a színészek is megérkeznek ? Akkor lesz még csak igazán remek élet Nagybányán, már persze akinek pénze lesz. De sajnos nekem szegény firkásznak egy cseppel sem lesz jobb. Lehet, hogy nem fogom sajnálni, ha nem is jutok el a színházba, mert hát okulva az eddigieken, abban a szerény véleményben ringatom magamat, hogy a háború a szinügyet is nagyon megdolgozta. Azt esetleg megengedem, hogy prima-, Sekunda- és tercia donnák talán akadnak, de hogy a him nem is kifogja-é áltani a kritikát, ezt már most megreszkirozom egy kissé kétségbe vonni. No majd meglátjuk egyszer talán megspeldáljuk, ha mindjárt nem is vacsorázunk, hadd boldoguljanak a szegény színészek is. * * ;|g Gyors egymásutánban jelentik a Höfer jelentések, hogy Szebennél, Brassónál, Fogarasnál megvertük az ellenséget, hogy a határokra vetettük visz- sza, sőt már a határszorosban folyik a harc. Azután jön a hír, hogy Erdélyben nincsen többé ellenség, sőt Románia területén folyik a harc, kétségtelenül győzelmesen. Konstanza is elesett már. Csernóvodát is elfoglaltuk. Bizakodással, törhetetlen reménykedéssel várjuk a további híreket, — amelyek Románia be- telyesedetett végzetéről fognak szólani: az árulás, a ravaszkodás, a nagyzóló hóbort megbünhödéséről. Amikor végigszáguldott a rémhír, hogy Erdélybe betört az oláh s útjában gyilkol, fosztogat, rabol és gyújtogat az a barbár embercsorda, a- melynek politikusai és vezérei is a hiuz ravaszságával és vérszomjasságával támadtak reánk, a meglepetésnél, az elkeseredettségünknél is erősebb volt lelkünk legmélyéből felfakadó szégyenünk érzete: minket, akik feltartóztattuk és visszaszorítottuk az orosz sok millióit s az olaszok fogcsikorgatva támadó tömegeit, akik győzelmesen állottuk meg hatalmas ellenségekkel szemben a harcteret, éppen a leghitványabb ellenségünk támadjon meg legérzékenyebben, hogy ez a züllött népség alattomos tördöfése nyomorítson meg s piszkolja be világraszóló győzelmünket ! Hogy minket is, — mint Sakespeare mondja: egy patkány is képes az embert halálra karcolni — ilyen kontárok gázoljanak le s a világháborút egy bocskoros, bepálinkázott horda döntse el 1 Ebbe a gondolatba bele lehetett őrülni! De az az aggodalom csak az első percek lázálma volt. Higgadtabban gondolkozva már szentül hittük, hogyha a világrendben van igazság s a történelem következetessége nem bomlott meg, ilyen becstelenség nem érheti a világot. Mert letiporhat az orosz millióival, kimeríthet az olasz rettenetes támadásaival, feltartóztathat a francia őrült elkeseredésével, gyűlöletével s kijátszhat az angol hideg üzleti számításával: de hogy a hullarágó, a gyáva, a rabló csavarja ki kezünkből a zászlót, megbecstelenités volna. Tudtuk, hogy a történelem szelleme nem fogja ezt tűrni, de tudtuk azt is, hogyha utolsó erőfeszítéssel is, de megbüntetjük az alattomos rablót, a dögkeselyűt . . . Hadseregünk román területen harcol diadalmasan, a halálverejtékes ellenség összerogyó inakkal hátrál. Reszket a végzettől, a büntetéstől, amely igazságos lesz, szigorú lesz, és visszaállítja az erkölcsi világrendet.
