Nagybányai Hírlap, 1916 (9. évfolyam, 1-52. szám)
1916-02-01 / 5. szám
TAH.SAD A LMI ÉS S^É£>IXlOX> A -jMI JEOil'l’IliAP Az Országos Magyar Bányászat! és Kohászati Egyesület Nagybányavldéki Osztályának és a Nagybányai Ipartestfiletnek Hivatalos Közlönye. Magyar föld - magyar kézen. A magyar nemzeti és demokratikus földbirtokpolitika megoldását régóta sürgetik azok, akiknek még a háború kitörése előtt is az voit a meggyőződésük, hogy Magyarország lakosainak boldogulása a legszorosabb összefüggésben van a magyar mezőgazdaság fejlődésével. Ezt a meggyőződést a világháború csak megerősítette. Egész természetes dolog tehát, ha a Magyar Gazdaszövetség már a háború befejezte előtt, a döntő győzelmek előestéjén tanácskozás tárgyává tette azokat a kérdéseket, amelyektől függ a magyar mezőgazdaság jövő fejlődése. A kiinduló pont a tanácskozásoknál az volt, hogy a mezőgazdaság jövőbeni fejlődését elsősorban is az ember mozdítja elő, maga a földmivelő, ennek a földmivelőnek kell tehát okos törvényekkel, célravezető társadalmi és törvényhozási intézkedésekkel a birtokában levő szántóföldön egy oly várat építeni, a- melynek védelme alatt meg tudjon felelni nem csak gazdasági, hanem immár bízvást mondhatjuk, történelmi hivatásának. A szántóföld a legnagyobb erőssége az országnak. Sajnos azonban ez az erősség épen olyan szabad forgalom tárgya volt, mint valami bolti árucikk. A rossz törvények sőt még inkább az egymásra toriodó és a legtöbbször logikai összefüggésben nem álló törvényhozási intézkedések halmaza: szinte hihetetlen gyorsasággal forgatta ki a magyar földmivelőt otthonából, vonta el tulaj- donképeni hivatásából. Ezeken a bajokon kel! tehát segíteni háború utánra, s legelsősorban azt kell biztosítani, hogy a magyar föld maradjon magyar kézen, maradjon azok kezén, akikben meg van a testi és lelki készség arra, hogy kezelésük alatt a magyar szántóföld jövőben is megtud felelni nagy gazdasági és történelmi hivatásának. A háború máris sok tanúságot hozott felszínre, s igy az uj birtokpolitikának alapjai kezdenek kifejlődni. Az ellenség által feldúlt felvidéki falvak lakói részére a törvény kimondja az elidegenítés tilalmát. így kell eljírni azokkal szemben is, akik mint rokkantak vagy mint évek hosszú során át Amerikában éltek, jutnak majd szántóföldhöz. Egyszóval alapvevő tantétele a demokratikus nemzeti földbirtok politikának, hogy a földbirtok hihetetlen nagy mobilizáczióját meg kell szüntetni, a földbirtok állandó egy kézben maradását biztosítani kell. Ehhez természetesen nemcsak bizonyos elidegenítési tilalmakra, hanem az örökösödési törvény megváltoztatására, a földtehermentesitésre, a mezőgazdasági hitel rendezésére, a földbirtok-feldarabolások törvényszerű szabályozására is szükség lesz, vagyis más szóval, amig a pénz mindenhatóságában vetett hitet le nem romboljuk magasabb beavatkozással, addig a létező bajokon nem igen tudunk segíteni. Úgy a földbirtokot megszerezni, hogy abból tulajdonossát semmiféle pénzzel ki ne lehessen becsülni. Legyen a föld a szántó-vető népé, s miután természetesen még mindig nagyon sok föld van egy tömegben, egyesek kezén, arról is kell gondoskodni, hogy a földbirtok megoszlás az eddiginél jóval arányosabb legyen. A legnagyobb örömmel kell tehát üdvözölni a Darányi Ignácz elnöklete alatt a Magyar Gazdaszövetségben megindult alapvevő tanácskozásokat, amelynek célja az, hogy a háború utánra az igazi nemzeti és demokratikus földbirtokpolitika sarkigazságait megállapítsák. A háborúból visszatérő hősök leginkább fogják látni, hogy az itthonmaradottak nagyon is sokat gondoltak a szántóföld s az ősi tűzhely megerősítésére. E nélkül nem látnók biztosítva a magyar földmivelő nép békés jövendő munkáját. Adakozzunk a helybeli rokkantak javára. szolgálhat. A kocsiszekrény két oldalán kihúzható és leszedhető vasak vannak, amelyből hidat lehet verni, ha kisebb árkokon kell átjutnia az autónak. A Schneider-Creuzet cég páncélos gépkocsija az imént leirt gépkocsitól főkép a forgatható páncéltorony kivitelében külömbözik. Ez a kupola két hengeralaku részből áll. Itt is a belső falba van beágyazva az álvány, amelyen a forgatható gyorstüzelő ágyú nyugszik. A kupola az ágyúval és állványával együtt egy függőleges csavar körül forgatható. Az ágyúra erősített nyergen ül a tüzér, aki a lábával forgathatja az ágyút, mig a kezeit szabadon használhatja a magassság és a lövés irányítására. Az egész elrendezés igen célszerű, de a tüzér, aki az ágyú csövén ül, kissé kellemetlenül érezheti magát az ágyú elsütésének pillanatában. Készült a Schneider-Creuzet gyároan egy másik tipusu páncélos autó is. Ez négy hengeres, húsz kilométeres sebességre berendezett gépkocsi, ebben hat ágyú számára van hely, természetesen a vezető ülését, a motort a hajtószerkezetet valamint a kerekeket, ennél is páncélos lemezek védik. A cég még egy fajta páncélos autót épít, amelyen elől is, hátul is van a vezetőnek ülése, úgy, hogy a kocsi, anélkül, hogy meg kellene fordítani, azonnal visszafelé mehet. A legnehezebb páncélos autója a négyesszöseregnek a páncélos autókat: Schneider et Cie, Creuzetban és a Charron-cég. A Charron automobil tulajdonlapén egy páncéllemezekkel elzárt kocsi, amely egy forgatható toronyba montírozott gépfegyverekkel, vagy gyorstüzelő ágyúval van felszerelve. Az oldala és a kocsi fedele acélbádogból készült, a hátsó részéből kiemelkedik a forgatható torony, amelynek körülbelül a kéztpére van beágyazva a löveg. A kupola közepén és a tetején egy csővel áll szoros összefüggésben, amely vízszintes irányban eltolható. A cső viszont egy kézikerékkel függ össze, amely ha forgattatik, a cső és vele összekötött kupola és ágyú felemelkedik, vagy elsülyed. Ha el akarják sütni az ágyút, előbb a kupolát emelik, a lövés irányában igazítják, azután megint lesü- lyesztik, mig egy más készülék biztosítja a kupolát a forgás ellen és lehetővé teszi, hogy az ágyulö- vés visszahatása az egész automobilra ki ne terjedjen. A hűtőt szintén páncéllemezek védik, a friss levegő behatolására való hasadékok pedig úgy vannak elrendelve, hogy ágyúgolyók nem hatolhatnak a hűtőkbe. A vezető ülése forgathatóan elhelyezett, nézőlyukkal ellátott és páncéifalla! elzárható. A vezető ülésén elhelyezett fényszóró egy tolható lemezzel elhomályosítható, úgy, hogy nemcsak az ut világositására, hanem fényjelek leadására is Ellenségeink páncélos autója. Már az orosz-japán háborúban, az olaszok tripoliszi hadjáratában voltak páncélos automobilok, helyesebben páncéllemezekkel védett személyautók használatban és céljuk főképen a felderítés volt. A tulajdonképeni páncélos automobil azonban a gépfegyverekkel és gyostüzelő ágyukkal felszerelt járó ágyutorony, amely úgyszólván uj fegyvere a modern hadseregnek, ebben a háborúban játszik először jelentős szerepet. Természetesen a hadviselő államoknál használatban levő páncélos gépkocsik sem a háború folyamán keletkeztek, bár az alatt a gyakorlat követelményeihez képest több változáson mentek keresztül. Az automobil ipart és a hadvezetőségeket már huzamosabb ideje foglalkoztatta a páncélos automobilok építésének kérdése. A külömböző típusok szerkezetének alapvető elemei már a háború előtt sem voltak ismeretlenek a szakkörök előtt. A háború az ellenség páncélos automobiljának zsákmányulejtésével módot nyújtóit nekünk, hogy azok szerkezetét minden részletében megismerjük. Mint az automobilipar terén általában, úgy a páncélos gépkocsik építése tekintetében is, a középhatalmak ellenségei közt a franciák foglalják el az első helyet. Két gyár szállítja a francia had-
