Nagybányai Hírlap, 1916 (9. évfolyam, 1-52. szám)

1916-07-11 / 28. szám

nagybányai hírlap 3. vei látod menni, ne képzeld őket uj kapunak, és világéit se bámulj nagyon rájuk, hiszen te úri em­ber vagy nem pedig kiváncsi négylábú, s ne gyö­törd magad azzal, hogy ki lehet az a nő ? Ha a kávéházak zárója elérkezett, menj szé­pen haza, nem muszáj minden nap a reggelig ki­maradni. Ha nincs semmi fontos mondani valód, csu­pán időtöltésből bemégy egyik ismerősödhöz, s ott már vendéget találsz, vagy közbe érkezik valaki, a legszivélyesebb marasztalást se vedd komolyan, henem siess eltűnni, mint a kámfor. So’ se tud­hatod, hogy nem vagy-e ott egészen fölösleges. Cak akkor maradj, ha a fülednél fogva rajzszög­gel a falhoz szögeznek. A kaszirnőknek nem okvetlen szükséges ud­varolnod. Morális és etikai szempontoktól eltekint­ve — másnap úgyis tudni fogja az egész vár­megye. Nem ülik a szobaleánnyal ismeretséget köt­ni azzal a hamis ürüggyel, hogy a nagysága toalett titkai iránt érdeklődő! s azokat csak ily utón tud­hatod meg. A szabónő is elárulhatja, vagy kér­dezd meg a nagysága valamelyik legjobb barát­nőjét. Ne ígérj minden leánynak házasságot, hogy ezen a réven ebédekhez, vacsorákhoz juss. Gon­dold meg milyen nehéz az apának a mai viszo­nyokban fönntartani a családját, hát ha még téged is kosztolni kell a jövő reményében. Ha moziban sötét a nézőtér, ne menj akkor már be, mert hirtelen meg kell világítani a néző­terei, s az kellemellenül hat azokra, akik a szom­szédit fjük kis kacsóját szorongatják éppen. Ha már minden áron kivilágitattad hirtelen meglepe- tés-szerüen a nézőteret, előbb kiáltsd ki, hogy : Föl a kezekkel ! HÍRE k. Személyi hirek. Dr. Kosuíány Ignácz ud­vari tanácsos, kolozsvári egyetemi tanár családjá­val együtt városunkba érkezett. Kinevezés. Őfelsége a király Bagossy Bertalan szatmári katli. főgim. tanárt, a szatmári kath. főgim. igazgatójává nevezte ki. Öngyilkosság dinamitíal. Egy vidéki bá­nyamunkás, lakásán afeletti elkeseredésében, hogy a felesége elhagyta, öngyilkos lett és rögtön meg­halt. Az öngyilkosságot dinamitpafronnal követte el. A patront a bal honalja alá vette és úgy gyúj­totta meg a kanócot. Az erős robbanás az egész balfelét széttéple, a szív és tüdő egyrészét kisza­kította. Talált huiia. A sertés vásártér melletti zug­ban tegnap egy hullára akadtak. Mellette pálin­kás üveg és kevés élelmi szer volt. A hulla egy láposhidegkuíi idősebb koldu asszonyé, akit való­színűleg szivszélhüdés ért ép a legboldogabb pil­lanatban. Megölte az urát. Jakab Pál rákosdi gazda felesége az urát, — midőn az az udvaron egy e- perfa alatt aludt — fejszecsapásokka! megölte. A szomorú eset előzményei a következők : Jakab Pál — mint a tanúvallomások beigazolták — teljes éle­tében izgága, dorbézoló, iszákos ember volt, ki, bár három gyermekkel áldotta meg az Isten a csa­ládját, minden idejét a korcsmában töltötte és min­den keresetét és csekélyke vagyonát oda hordta. Utóbbi időben már kiállhatatlan volt a szerencsét­len asszony élete és úgy látszik, hogy az ember- feletti elkeseredés vitte a végzetes tettre. A tett el­követésének közvetlen oka is az volt, hogy Jakab Pál részegen menvén haza, részeg fővel kaszát ragadott és a kertben az egész szépen viruló zöld­séget lekaszálta és feldúlta. E vandál tette után, mint aki jól végezte a dolgát, az udvaron levő eperfa alá lefeküdt aludni. A szerencsétlen asszony látva részeg urának kártevését, annyira dülibe jött, hogy egy fejszével az aivó urát agyonverte. A csendőrség értesülvén a dologról a férjgyilkos asz- szonyt kihallgatván, bekísérte a dévai törvényszék fogházába, hol nemsokára az esküdtszék lesz hi­vatva, ítélkezni egy igen szomorú eset felett, meg­büntetni egy szerencsétlen asszonyt, kinek a ke­zébe egy rossz természetű iszákos férj adta a gyiikof. Szomorú számok. Negyedmillió magyar el­vesztését jelenti be kimutatásban az országos köz­ponti statisztikai hivatal. Az a kimutatás, amelyről most szó van, tulajdonképen vesz*rséglista és az elmúlt esztendő születési statisztikáját tartalmaz­za. Több mint negyedmillióval kevesebb gyermek született Magyarországon 1915-ben, mint a mege­lőző esztendőben ; olyan szám ez, melynek halla­tára megremeg a szivünk és köny szökik a sze­münkbe. A megszámolhatatlanul sok testvér után, a kik az idegen föld hidegében alusszák örök ál­mukat* most negyedmillió meg nem született ma­gyar ! A végtelen szomorúságot, mely elömlik raj­tunk, nem kell eltitkolni. Ez a negyedmillió ma­gyar éppen olyan veszteség, mint az a tömeg, a- mely a harctéren lehelte ki lelkét: vér abból a vérből, amelyimmár a huszonkettedik hónapja cso­rog Magyarország testéből. Vájjon van-e még köny- nyünk, hogy megsirassuk őket, akiket a háború vesztett el ? Ne kíséreljük meg leleplezni a bána­tukat, valljuk meg : kinzó fájdalmat okoz ez a ne­gyedmillió meg nem született magyar. A súlyos áldozatok között, amelyeket eddig hoztunk, talán ez a legnagyobb de ne felejlsiik ei, hogy magun­kért hoztuk és azokért, akik a jövőben fognak megszületni. Negyedmillió magyar nem pillantotta meg az Isten napját és sok sok magyar feláldozta fiatal és drága életét, hogy boldog biztosságban élhessenek az elkövetkezők; — csonka karok, tö­rött lábak, tántorgó sebü holtestek és elitéit lelkek közölt vezet az ut a jövendő tavasz, a nyugalom és az élet felé. Ne öljük ki magunkból a fájdal­mat, csak ne rogyjunk össze terhe alatt, hiszen aki nem szenvedett az nem érdemli meg a bol­dogságot . . . Ha már a sors ránk mérte ezt a csapást, viseljük el türelemmel a szebb, boldogabb jövőbe vetett hittel és reménnyel! Hirdetmény. Városunk tanácsa közhírré te­szi, hogy az István Szálló alatt levő II. számú bolt helyiségnek (Jelenleg Steinfeld Béla által bé­relt iroda) három évre leendő bérbeadására nézve az árlejtés, julius 14-én az az pénteken d e 10 órakor a városháza tanác beimében fog megtartat­ni. Az évi bérösszeg kikiáltási ára : 840 K. Nyugtázás. Állami iskoláink tanító testüle­té julius hóra a hadban elesett tanítók özve­gyei és árvái részére 71 K. 14 fillért adott. És pedig, Lessián János 10 K. Alexy Kornél 4.16, Rozsos István, Székely Árpád 4—4 K. Bányai Ida, Buday Etelka, Fliesz Henrikné, Imre Károly, Stei­ger Erzsébet, Bozán Péter és neje, Fejes Antal 3—3 K. Glanzer Malvin 2.32, Szabó Irén 2.44, Szabó Mária 2.62, Bodenlosz Irma, Juhász Mária, Homoia Elvira, Szentpélery Sándorné, Hajdú Sán- ’dor, Benedek Józsefné 2—2 K. Papp Izabella 1.60 fillért. Ez összeget a Néptanítók Lapja gyűjtésé­hez, Budapestre küldtem. Székely Árpád. A „Vasárnapi Újság“ junius 2-iki száma pompás képeket közöl az olasz harczíérről. Barta Ernő két művészi rajza is a háború motívumait szólaltatja meg. A szépművészeti Múzeumban föl­fedezett Lionardó da Vinci-szobrot kép és kisérő czikk mutatják be. Szépirodalmi olvasmányok : Ha­vas Alisz és Walter Bloem rengénye, Szederkényi Anna novellája, Szőllősi Zsigmond táiczája. E­gyéb közlemények: ara<ó katonák képei s a ren­des heti rovatok: a háború napjai. Irodalom és művészet, Sakkjáték, Halálozás stb. „A Vasárnapi Újság“ előfizetési ára negyedévre öt korona. „Vi­lágkrónikáival együtt hat korona. Megrendelhető a „Vasárnapi Újság“ kiadóhivatalában (Budapest VI,. Egyetem-utca 4. sz.) Ugyanitt megrendelhető a „Képes Néplap“ a legolcsóbb újság a magyarnép számára félévre 2 korona 40 fillér. Hadisegélyezés. Helyi hadsegélyezési cé­lokra julius hóra adott: L. Bersk Lajos 10 K. Smaregla Mihályné, Lakos Jmre 5—5 koronát, Zol­tán László 25 koronát. Mladeiovszky Lajos 20 K. Cséplőgépkezelők és fűtők fölmentése. A honvédelmi miniszter a hadügyminiszterrel egyet- ér.ve elrendelte, hogy mögöttes országrészekben katonai vagy népfölkelői szolgálatot teljesítő hiva­tásos gőz- és motorcséplő gép kezelőket és fű­töket, valamint azokat, akik saját gépüket kezelik, kivétel nélkül azonnal, akik pedig a harctéren vannak, a lehetőség szerint november 30-áig tartó érvénnyel felmentsék a szolgálat alól. A be nem vonult gépészek és fűtők polgári foglalkozásukban várhatják meg felmentésüket. Mükézzel a harctérre. Egy hadnagyot, a ki a harctéren balkezét csuklóban elvesztette, a ki­rály főhadnaggyá nevezte ki. A hős katona, ki most egy németországi fürdőhelyen üdül, szülei ellenzé­se dacára kérvénnyel lordult Őfelségéhez, hogy engedje meg neki, hogy ismét a harctérre mehes­sen. A király a kérést teljesítette és igy a hős fő­hadnagy nemsokára ismét a harctéren lesz. Az ujrasorozattak bevonulása. Az aratá­si időszak már itt van s a fiatalabb korosztályu- aknak (18—36-ig) legutóbb lezajlott sorozásuk al­kalmával besorozott kontingense felesküdött kato- nánek. A besorozottak érdeklődéssel várják, hogy mikorra fogják megkapni behívójukat ? A honvé­delmi minisztérium már döntött ebben a kérdésben még pedig úgy, hogy a legutóbb besorozott nép­felkelők julius 14-én lesznek kötelesek csapattes- leikhez bevonulni. Azok, akik a mezőgazdaság kö­rébe vágó foglalkozást űznek szabadságot kapnak szeptember 1-ig. A csont értékesítése. A kormány rendele- íet bocsátott ki, a melyben a csontok és csontter­mékek forgalomba hozatalát szabályozza. A ren­delet szerint bármilyen fajtájú csont nyers vagy főtt állapotban, a közvetlen étkezési célokra szol­gáló csontok kivételével, forgalmi szempontból a Csontközpont r.*t. rendelkezése alá tartozik. Aki­nek 100 kg.-ot meghaladó készletei vannak, köte­lesek az! a Csontközpontnál bejelenteni és megvé­telre felajánlani. A rendelet megállapítja a maxi­mális átvételi árakat és kimondja, hogy ha egy­séges ár nem jön létre, a járásbíróság végzésiieg állapítja meg a vételárat. Szabályozza a rendelet a csontzsir forgalmát is, a melyet szintén a Csont­központnak kell felajánlani. A központ köteles az összes átvett zsirmennyiségeket az olaj- és zsiri- pari központnak továbbítani; a megtérítendő átvé­teli ár 100 kg. tiszta súlyra 400 korona. Intézke­dik végre a rendelet a csontliszt és szaruliszf for­galmának szabályozása felől; a Csontközpont kö­teles a bejelentett és átvett mennyiségeket a Mű­trágya értékesítő szövetkezetnek tovább eladni. Minden szerződés, a mely a rendelet hatályba lép­te előtt köttetett és a rendelettel ellentétben áll, semmis, ha a teljesítés a rendelet hatályba lépte előtt meg nem történt. Német gazdák hazánkban. Már volt al­kalmunk jelezni, — sőt e jelenségről egyik vezér­cikkünkben említést is teltünk — hogy a néme­teknek szándékukban áll hazánkban minta gazda­ságokat berendezni. Ez a hir, mint egyik más vá­rosi laptársunk jelenti, már be is következett s mi

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom