Nagybányai Hírlap, 1916 (9. évfolyam, 1-52. szám)
1916-07-11 / 28. szám
4. NAGYBANYAI HÍRLAP 1916. julius 11. több, ép a mi megyénkben. Ugyanis gróf Károlyi Lajos erdődi hitbizományát egy német gazdákból álló csoport bérbe vette. A német konzorcium „Süddeutsche Gesellschaft für Larwirtschaft“ tagjai között gazdákon kívül van egy cukorgyáros és egy gazdasági akadémiai tanár is. A 12 község határát érintő hitbizományi birtok bérbeadására vonatkozó szerződést a felek már aláírták. A bérbevett terület 15.000 hold. A hitbizomány erdői bérlet tárgyául nem szolgálnak. A bérleti összeg kb. 24 korona holdanként, ami 15.000 hold után évi 350.000 koronának felel meg. A szerződés 1917. február elején lép életbe. Bizonyos területeket az idei őszön még a gróf köteles bevetni, de joga van a bérlő konzorciumnak a többi területeken már ez ősszel megkezdeni a gazdálkodást. A konzorcium részvénytársasággá fog átalakulni és az egész gazdaságban a műtrágyázással való földmivelést vezetik be. Ebből a célból a szerződés megkötése után nyomban megrendeltek a gazdaság részére másfél millió korona értékű műtrágyát. Ezenkívül gyárakat, közöttük egy cukorgyárat is óhajtanak berendezni a birtokon. A szerződést aláírás után jóváhagyása végett felterjesztették a hitbizományi bírósághoz, amelynek jóváhagyása azt kötelezővé teszi 25 éven belül gróf Károlyi Lajos jogutódaira. A községi jegyzők háborús segélye. A községi jegyzők már régebben mozgalmat indítottak, hogy nehéz sorsukban állami támogatásban részesüljenek. A háború közigazgatása sokkal nagyobb feladatok elé állítja a jegyzői kart, mint a- minőkkel békés időkben kellett megküzdeniük. Az irodák java, munkaereje a harctéren van és az e- gész hadi adminisztrációt alkalmi személyzettel kell elvégezniük hajnaltól késő estig. Emellett nélkülözik a szokásos mellékmunkálatokat, szerény jövedelmük kiegészítő részét, ellenben teljes súlyával a jegyzőcsaládokra nehezedik a drágaság. A Községi Körjegyzők Orzságos Központi Egyesülete már megtette az erre vonatkozó lépéseket és a belügyminisztériumban felkeresték Német Károly államtitkárt és Tersánszky Kálmán miniszteri tanácsost, a községi ügyosztály vezetőjét, hogy támogatásukat kikérjék. Mindkét helyen nagy előzékenységgel fogadták őket és kilátásba helyezték, hogy jogos kérelmüket méltányolni fogják. Kijelentették, hogy a jegyzői kar törekvéseit meleg rokonérzéssel kisérik és elősegítik. A jegyzőtestület elnökei tisztelegtek Sándor János belügyminiszternél is, aki jóakaratu támogatását kilátásba helyezte. Ha háború nem lenne, vagy legalább is ne kapnánk leveleket az ügyészségektől, nagy ö- römünk és ünnepünk lett volna vasárnap éjjel. De mert háború van és mert az Írások beszélni nem engednek, befogtuk a szánkat és úgy kiáltottuk, hogy „Éljen“ 1 Hadifogságból. A Krakkóban lakó P. 1. S. nehány nappal ezelőtt az orosz fogságban, Uffá- ban levő testvérétől érdekes levelező lapot kapott melyben a magyar és az osztrák foglyok valódi életmódját s a velők való bánás módot, héber szavak keverésével hozza tudomásul. Soraiban az iró elmondja ; hogy találtam itt számos rokonra és ismerősre, kikkel gyakran érintkezésben is vagyok. Itt vannak : Malkis, Geroidift, Loibuscz, Loilechem, Tfisc és Avajdis Aparath. (Ezeknek a szavaknak jelentésök: Malkis — verés, testi büntetés. Geroidift = üldözés. Loibuscz = hushiány. Loilechem — kenyérhiány. Tfisc — börtön. Avajdis Aperath = nehéz munka). (Szép rokonokkal találkoztak és lehetnek naponként érintkezésben szegény foglyaink) Érdeklődik továbbá a németek hadállásáról és Vilii (a császár) egészségéről, valamint Verdun sorsáról (hogy leánya Verdi, nála van-e gyermekekkel) Végül kérdezősködik a béke felöl: Mit ir a nagybácsi, Fried felől ? Kéri, hogy Írjanak erről is valamit. A hadköteles férfiak kivándorlásának megtiltása. A hivatalos lap mai száma rendeletet közöl a hadköteles férfiak kivándorlásának megtiltásáról. A rendeletet a véderőről szóló 1912 évi 30. törvénycikk 62. §-ának értelmében a hadköteles férfiszemélyek kivándorlását az ország területéről további egy évre megtiltja. A rendelet julius 27-én lép hatályba. Önkéntes belépés a hadseregbe. A honvédelmi miniszter valamennyi törvényhatósághoz intézett rendelete szerint az 1897—1992. évben született és jelenleg pólszemle alá vont hadkötelesek a gyalogság és vadászcsapatokon kívül korlátolt számban önkéntesen beléphetnek a közös hadseregnél a lovassághoz, a tábori-, hegyi- és vártüzérséghez, az utászcsapatokhoz, végül pedig önkéntesen beléphetnek a haditengerészethez. Az elvállalandó szolgálati kötelezettség tartama három évi tényleges és hét évi tartalékos, a haditengerészetnél négy évi tényleges, öt évi tartalékos és három évi tengervédbeli szolgálat. Az önkéntes belépésre csak azok kapnak engedélyt, akik a népfelkelési fegyveres szolgálatra alkalmasnak találtattak és az egyévi tényleges szolgálat kedvezményének végleges vagy feltételeselnyerésére igénnyel nem bírnak. A csapatválasztásra jogot biztositó önkéntes belépésnek végső határideje az a nap, amely az 1897—1892. évi születési évfolyamokba tartozó hadköteleseknek a népfelkelési tényleges szolgálatra való általános bevonulási napját közvetlenül megelőzi. Ezen a nap után az említett évfolyambeli születésű ifjak csak abba a csapat- tesbe léphetnek be önkéntesen, amelybe a csapatonként! felosztás szerint már beosztást nyertek. Az állatok etetésére nincs gabona. A hivatalos lap mai száma a kormány rendeletét közli, amelyben a gabonatermés zár alá vételéről kiadott rendeletet kiegészítéseképpen kimondja, hogy „gazdasági szükséglet“ cimén búzát, rozsot, kétszerest az állatállomány szükségletére számításba venni senkinek sem szabad és akár a házi, akár a „gazdasági szükséglet“ cimén megtartott vagy megvásárolt búzát, rozsot és kétszerest állatok e- tetésére felhasználni tilos. A tilalom megszegése fogházbüntetéssel jár. Uj tanárnő. Lábas Erzsiké, mint illetékes forrásból értesülünk, a múlt héten Szatmáron, a polgári iskolai tanárnői oklevet jeles képesítéssel megszerezte. Főtantárgyai: matematika és fizika. Anyakönyvi közlemények: Születtek: Junius 29. Márk Péter bányásznak „Péter“ jul. 3. Marosán János bányafelvigyázónak „Zoltán“ nevű gyermeke. Elhaltak: jun. 30, Kizbaján Mária napszámos gyermeke, gk. 10 hó, tüdőlob, jul. 2. Szirmay Istváné főkalauz neje, rk, 62 éves, tiidő- gümőkór, jun 30. Szilvási József szakaszvezető az 5. ezredben, bányász, rk. 42 éves veselob, vörös- kereszt kórház, jul 2. özv. Bacai Károlyné ref. 74. éves, tüdőgyulladás, jul. 4 Brajka József napszámos gyermeke, ref. 13 hó, tüdőlob, jul. 4 Bónis József bányász gyermeke, rk. 14 hó, gümőkór, jul. 5. Menák György ny. erdőmunkás, gk, 75. éves, végelgyengülés, jul. Pap Valéria villamos szerelő gyermeke, ref. 7 hó, görcsök, jul, 6 Kris Károly bányakömives, rk. 40 éves tüdőgümőkór, jul. 7. Szécsi Imre menhelyi gondozott, ref. 2 év, görcsök. Házaságot kötöttek: jul. 5 Krecsun Dömötör, kisbirtokos, misztmogyorósi és Okulisán Anna napszámos borpataki lakosok. Kihirdetés alatt állanak: Farkas Flórián és Mesku- nek Borbála helybeli lakosok. Szerkesztői üzenet. Csengersima. Megkaptuk, de hely szűke miatt csak a jövő számba hozzuk. Egyről-másról, • Egyik véletlenségből Bukovinába szakadt rokonom már nagyon megelégelte, hogy most harmadszor kellett elmenekülni Csernovitzból. Előbbi két menekülésük úgy mond, már nem bosszantaná, mert hát az már más vidékiekkel is megtörtént, de ez a harmadik azonban nagyon bosszantja különösen azért, mert ép a feleségét okolja érette. Történt pedig a dolog olyan formán, hogy hasztalan nógotta a feleségét, hogy a többi réztárgyaik között a mozsarat is adják be a fém központnak, nem használt semmit. Most a mozsár a muszka kezére került teljesen ingyen. Rokonom, úgymond, pedig megálmodta, hogy ép az ő mozsarukból készült patronok voltak azok, melyek az offenzivát vezető tábornokot és társait megsemmisítették, tehát szentül meg van győződve, hogy ha a mozsarat beszolgáltatták volna, álma a valóságban is az utolsó betűig beteljesül s most Czernovitzban szépen törhetnék a borsót vasmozsárban a muszkák orra alá. * * * Szomorúan tapasztaljuk, hogy a lefolyt junius hó alatt a halandóság nagy volt különösen annak utolsó hetiben, amikor 7—8-an vettek búcsút ettől a nyomorúságos árnyék világtól. Különös is az ember élete, melyen át annyi minden félén megyen keresztül, hogy a végén a fontos mozzanatokra is alig emlékszik vissza. Csak megy és megy, rójja rögös pályáját addig, mig egy nagy kaszással találkozik aki aztán lekaszálja. Ebben az emberiség meg is van nyugodva, mert abszolút igazságnak ismeri el, mivel tudja, hogy a nagy kaszás előtt nincs protekció. Az nem hallgat senkire hanem csak kaszál és kaszál. Innen van az, hogy sokan az életet az élet utjain való járásnak és bolyongásnak nevezik. Ezt mondom én is csak azzal a különbbséggel, hogy minden életnek az útja egy nagy hídhoz vezet s azon addig át nem mehet senki, mig az utolsó vámot Mladeiovszky polgártársunknak le nem fizeti. * * * A napokban történt, hogy egy Erdély melletti város szőlőjében az iskolás gyermekek háborúsdit játszódtak. Amint a gyermekek kis serege dobszó mellett, fapuskákkal nagy offenzivára indult és egy víz mosáshoz ért, a homokból egy muszka katona tápászkodott fel. Ruhája, csizmája csupa rongy és csupa sáros volt. A hogy a gyermekeket a teljes hadfelszerelésben megpillantotta, hirtelen térdre vetette magát s kezét feltartva kegyelemért kö- nyörgött. A gyermekek serege nagy gaudiummal kerítette be a muszkát s bekísérték a hegy bíróhoz ki megállapította, hogy megszökött hadi fogolyról lévén szó, átadta csendőrségnek. por Tanulók a KERMES Itönyvnyomdába felvétetnek.
