Nagybányai Hírlap, 1916 (9. évfolyam, 1-52. szám)
1916-06-06 / 23. szám
1916. junius 6. NAGYBANYAI HÍRLAP 3. enni, hogy mig minálunk jó és természetes és hadi kilátásainknak csak növeli a becsületes nyílt és magát el nem titkoló, sem el nem komédiázó békevágy és békeszeretet: őnáiuk baj, sőt, mint Hervé fél tőle: nemzeti szerencsétlenség. Miféle ügy lehet az, mely természeteHenesség terhével nehezedik egy müveit és lelkes nemzetre? Micsoda válalkozás volt az, mely legmélyebb és legbecsületesebb érzéseik elfojását követeli éppen azoktól, akiknek ez ügyért a legnagyobb áldozatot kell hoznia ? S micsoda kilátásai lehetnek ez ügynek, mikor — olyan tudományos elmének, mint Hervé, nem kell sokat magyaráznunk — a világon minden sikerülhet, csak az nem, ami nem természetes ? Az enlente ügyére jellemző, hogy annak veszedelme a béke. Pedig egyszer csak béke lesz — s ezért az entente ügye veszett ügy. HÍREK. A mai közgyűlésre minden város atyának el kellene mennie s hisszük is, hogy azon, aki csak teheti megfog jelenni. A kibocsátott meghívó szerint a mai napon megtartandó közgyűlés tárgyai a következők: l.Szatmárvármegye törvényhatósági bizottságának véghatározala a fogadó, vendéglő, kávéház kávémérési üzlet gyakorlásáról alkotott és módosított szabályrendelet jóváhagyásáról. 2. Szatmár vin. alispánja a szikviz, szörpös, pezsgőásványviz stb. után szedhető fogyasztási illetékekről alkotott szabályrendeletet megküldi. 3. Ludányi Bay Lajos képviselőtestületi tag indítványa a város közéiel- mezésének biztosítása iránt. 4. Az erdészeti bizottság javaslata L. Bay Lajos képv, testületi tag indítványára a tűzifa árának felemelése iránt. 5. Javaslat a folyószámla kölcsönök rendezése ügyében. 6. Nyugdijiníézeti bizottság javaslata Halmai Im- réné városi rendőralkapitány nejének járó özvegyi nyugdíj megállapítása iránt. 7. Tanácsi javaslat a városi dijnokok részére háborussegély folyósítása ügyében /: a 66.100. lll.-a.-b./ 1916. sz. B. M. rendelet folytán. 8. Érdemleges határozathozatal kk. Kirmajer Irén illetősége ügyében. Ezen pontok közül a legérdekesebbek a 3. és 4. pontokban foglalt indítványok, melyek közül nagy figyelmet érdemel a közélelmezés dolga. Ennél döntő körülményül az szolgáljon, hogy az uralgó mérhetetlen drágaság minél tiirhetőbbé, elviselhetőbbé téttessék, mert jól jegyezzük meg, hogy városunk — szemben sok más városokkal — abban a különleges helyzetben van, hogy itt a lakosságnak tulnyomórésze hivatalnokokból és nyugdíjasokból áll, kiknek jövedelmük maradt a régi, tehát a mostani mérhetetlen áremelkedés már most is nagy nélkülözések közé juttatta őket. Tekintetbe kell venni azt is, hogy a háborús kiadások is nagyon szaporodnak, sokat kell adakozni, hol egy, hol más czimen. Ezt a hivatalnokok nem akarják feíhánytorgatni, mert mint értelmiség, teljesen tisztában van azzal, hogy nagy nemzeti küzdelmünkből mindenkinek kivétel nélkül, teljes anyagi erejének latba vetésével ki kell venni a részét. Ezt ők nagyon is tudják és dicséretre méltóan teljesítik is kötelességüket. Nincs egyetlen lapunk, a- melynek minden számában állandóan ne olvashat- nók a hivatalnokok, tanárok, tanítók és magán- tisztviselők névsorait, mint lelkes adakozókét. A közgyűlésnek ez a pontja tehát nagy figyelemmel és igen gondos körültekintéssel oldandó meg. A 4. pont szerinti indítványt a napirendről le kell venni! Azt hiszük, hogy nincs ember városunkban ki eme. kérésünkhöz ne csatlakozna. Miért akarná városunk képviselő testületé ép a saját polgárait egy újabb áremelkedésnek kitenni és ezzel a már eddig is elviselhetetlenné vált súlyos helyzetet tetézni. A városi képviselő testület a maga polgáraival szemben nem állhat be hadseregszállitónak, lanem kötelessége polgárainak helyzetét, minél tür- hetőbbé és elviselhetőbbé tenni. Hiszen valamennyien ezért küzdünk, dicsőséges hadseregünk minden egyes katonája ezért hős, ezért lelkesedik, hazánk minden fiának ezért dobog a szive s mégis nemes városunk képviselőtestülete akarna a már most is nagyon szoros hurkon egyet csavarintani? ez lehetetlen! A körülmények, az indokok melyek a felemelés tárgyában tett indítványt provokálták, előttünk ismeretlenek. De legyenek azok bármily súlyosak és bármilyen parancsolók, a jelen esetben figyelembe nem jöhetnek. Az egész világ ég körülöttünk, az itthon levők nyomorgunk, nélkülözünk minden panasz nélkül, mert valamennyien tudjuk, hogy olyan mérkőzés közepén élünk, aminő még sohasem volt ezen a nyomorúságos sártekén és nem is lesz! Ezért tehát méltányolni kell e rendkívüli esetet amelyet nem súlyosbítani, hanem minden tényezőnek kötelessége ezt könnyíteni. Ez a városi képviselő testületnek kétszeres kötelessége. Nem mehetünk se a miniszterekhez sem Péterhez, sem Pálhoz minden ügyeinkkel, panaszainkkal, különösen ilyen házi dolgainkkal, ebben itthon, a saját gyűlésünkön dönthetünk, tehát saját magunkon segítünk. A legnagyobb valószínűség szerint nem lehet más az indok, mint csak az, hogy több lelt a termelési költség stb. Erre pedig azt mondjuk: hogy ha eddig is külön-kü- lön minden egyes polgár meghozta a maga áldozatát, a varos is köteles meghozni még akkor is, ha rá fizet. Találjon módot más utón de ezen nem ! Például: idegeneknek emelje fel 100 százalékkal a fa árát, továbbá határozzon megegy minim umot, például havonként 1. 2. 3. szekér meny- nyiséget a családok hoz viszonyítva mint olyant, amely a mostani árban lesz ezután i s k a p h a t ó. Nem óhajtottunk ez úttal senkit sem sérteni, annál inkább megtámadni, hanem célunk, az általános és a közvélemény figyelemre méltó és nagyon is indokolt azt a kérését tolmácsolni, hogy a közgyűlés vagy vegye le napirendről az árfelemelést, vagy pedig — ha ezt lehetetlennek, találná, a felemelést csak az idegenekre mondja ki, ellenben a város lakosainak, családokéi biztosítson havonta legalább 1. 2 vagy 3 szekér fát a jelenlegi árban. Ezt a közös és vitális érdeket képviselő pontot tehát az illetékes köröknek nagyon, de nagyon figyelmébe ajánljuk, mert a fa ügyével már épen csordultig vagyunk, melyhez sajnos hozzá szegődnek mástermészetü ügyek is. Eddig haigattunk, panasz vagy szemrehányás bennünket nem illethet, pedig úgy minket mint többi laptársainkat, bizonyos felelősség is terhel. Kinevezés. Ő Felsége a király D r. Ha ra- usz Gyula szabadalmi hivatali jegyzőt, szabadalmi albiróvá nevezte ki. Kinevezés. A földmivelésiigyi miniszter Korponay Kornél feketefalusi nagybirtokost, Magyarország északkeleti részére nézve gyümölcs- trrmelési szakértőnek nevezte ki és felkérte, hogy ott, hol szükségesnek mutatkozik, szolgáljon tanítással és útbaigazítással. E kinevezés végtelen nagy örömünkre szolgál, mert teljesen megvagyunk ar- lól közvetlenül is győződve, hogy a kinevezett, a gyümölcsészet terén nemcsak elismert elsőrendű szaktekintély, de valóságos művész is. Aki látni, tanulni óhajt és gyönyörködni egy minta alkotásban, az ránduljon ki a feketefalusi határba, Ott egyszersmind látni fogja azt is, hogy miben nyilvánul az igazi tudás s a lankadatlan szorgalommal párosult vasakarat. Kitüntetés. Ő felsége a király, dr. A 1 m e r Sándor budapesti főorvosnak önfeláldozó szolgálatai elismeréséül a koronás arany érdemkei észtét adományozta, a vitézségi érem szalagján. Gyászhir. Nagyrészvéttel közöljük, hogy Gedeon József kedves leánykája hosszas szenvedés után elhunyt. A nagy szomorúságot ért család gyászjelentése a következő: Gedeon József és neje Vaicsuk Jozefa szülők, Amália férjezett Paál Jánosné, Adél férjezett Krizsán Péterné, Sándor, Lajos, Gizella és József testvérei, valamint a sógorok, unokatestvérek és az összes rokonok nevében is mély fájdalommal tudatjuk, hogy a szüleit nagyon szerető engedelmes jó gyermek és felejthetetlen kedves testvér Gedeon Katinka, f. hó. 29-én hajnali 1 órakor, reményteljes ifjú életének virágfakasztó 17 ik tavaszán, hosszas, de Krisztusban vetett erős hittel átszenvedett betegség u- tán, ártatlan lelke visszarepült Teremtőjéhez. Kedves szeretett gyermekünket f, hó 30-án délután 5 órakor fogjuk a lóm. kath. egyház szertartása szerint eltemettettni, mig lelki üdvéért a szentmisét e hó 31-én reggel 7 órakor fogjuk a Mindenhatónak felajánltatni. Nagybánya, 1916. május 30. Krisztus Jézus a te Isteni vőlegényed, adjon örök és szent nyugodalmat. Hirdetmény ! Szatmár vármegye alispánjának 11.400/1916. sz. rendelete alapján közhírré teszem, hogy a gazdák árpa és zab hiányában saját házi és gazdasági szükségletüket a nem re- quriált szabad tengeri készletükből is kielégíthetik. A szabad tengerikészletek azonban e célból a gazdák között adás-vevés tárgyát nem képezhetik, mert a 322,/19l6. M. E., 773/916. M E., 19000/ 916. F. M., 34000/1916. F. M. 43000/916. F. M. sz. rendeletek szerint, a vármegyében jelenleg csakis a Haditermény R.-T. és annak bizományosai vásárolhatnak a hadsereg szükségleteire, tengerit. Nagybánya, 1916. május 29. Dr. Makray Mihály, s. k. polgármester. Elszámolás. A helyi állami el. iskolák és óvodák tanítótestülete junius hóra tanítói özvegyeknek és árváknak segítségére 59 K 54 fillért adott, melyet Budapestre küldöttünk. Éhez adtak : Alexy Kornél 4.16 K Rozsos István, Özv Lehner Ferenc- né, Székely Árpád 4—4 K Bozán Péter és neje, Fejes Antal, Bányai Ida, Buday Etelka, Fliesz Henrikné, Imre Károly, Steiger Erzsébet 3—3 K. Szabó Mária 2.62 K. Szabó Irén 2.44 K. Glan- zer Malvin 2.32 K. luhász Mária, Homola Elvira, Hajdú Sándor, Szentpéíeri Sándorné, Benedek Józsefné, Pap Izabella 2—2 koronát. Nyugtázás. A Cárich Ida iskolai alapítványra újabban Lakner Ernőné és Laday Kálmánná (Nagybecskerek) 5—5 koronát adtak, melyet a tanítótestület nevében köszönök. A Czárich alapra 534 korona gyűlt. Adakozás. A helyi hadsegélyző pénztárába junius hóra Smaregla Mihályné 5 koronát adott. Lukáciu Lászlót törölték a papok sorából. Még a múlt év junius havában történt, hogy a helybeli gör. kath. esperesi kerület, B rebán Sándor helybeli gör. kath. esperes hazafias indítványára egyhangú lelkesedéssel felirt a szamosujvári püspökséghez, hogy Lukáciu Lászlót és testvérét ; Konstantint, töröljék az egyház megye papságának soraiból, mert ép a legkritikusabb időben megtagadták s elárulták a románok szent ügyét. Néhai Hosszú Vazul áldásos életének utolsó ténykedése ez ügynek volt elintézése, amely szerint Lukáciu Lászlót állásától elmozdította és helyére adminisztrátorul Papp Endre általánosan ismert és köz- becsülésünkek örvendő segédlelkészt nevezte ki. Borpataki áll. iskola fi- és leány öt osztályának vizsgája május 31-én délután 2—5 óra közt folyt le Rozsos István áll. igazgató elnöklete alatt.
