Nagybányai Hírlap, 1916 (9. évfolyam, 1-52. szám)

1916-05-02 / 18. szám

4. NAGYBANYAI HÍRLAP 1916. május 2. a junius hó 30-ig jelentkezők a létszámot be nem töltötték. Esztergom, 1916 április 11. Az igazga- t íság. Sörözés zene szó mellett. Az István szál­lodában a húsvéti ünnepen rendezett sörözés elég szépen sikerült, mert jól lehet, hogy egyetlen fil­lér kiadás sem merült föl, mégis 64 korona bevé­telt produkált. A bevételből 50 korona rokkantja- ink alapjára, 14 korona pedig a vörös kereszt kór­ház vacsora pénztárához lett juttatva. Az ügyes ötlet szerzőjének és rendezőjének elismerést sza­vazunk. Evangélikus teológiai fakultás a kolozs­vári egyetemen. Valószinüleg teljesedni fog az evangélikusok régi vágya és teológia fakultást kap­nak az egyik egyetemen. Mivel a budapesti egye­tem katholikus jellegű és ez megnehezíti azt, hogy ott szervezzék az evangélikus taologiai fakultást s mi­vel a református fakultás Debrecenben lesz, az evan­gélikus fakultás Kolozsvárnak jut. A tárgyalások, a kérdés gyors elintézésére, már folyamatban vannak. Előleg az uj termésre. A kormány az idén is tudvalevőleg rendelettel szabályozta az úgyne­vezett zöldhitcl kérdését. Ugylátszik, hogy a pos­tatakarékpénztár a múlt évben nem bizonyult alkal­masnak a feladat megoldására, mert az idén a kor­mány a tranzakció lebonyolításával a Haditermény- részvénylársaságot bízta meg. A most kibocsátott rendelet intézkedései lényegében azonosak a tava­lyi hasonló tárgyú rendelet határozmányaival. Bú­zára legfeljebb 20 K, rozsra, árpára, tengerire és repcére legfeljebb 15 K előleget lehet adni. A köl­csönök utáni kamat legfeljebb másfél százalékkal lehet magasabb az Osztrák-Magyar Bank minden­kori leszámítolási kamatlábánál. Előleget csak a várható termésnek a termelő gazdasági és háztar­tási szükségletét meghaladó része erejéig és csak bezárólag julius 25, napjáig lehet adni ; tengerinél a terminus november 30. Az iparkamara ösztöndíj pályázatai. A kamara legközelebb megtartandó közgyűlésében az alábbi részben a kamara saját adományából, rész­ben pedig az állam részéről kiadandó ösztöndíjak kerülnek kiírás alá. A kamara részéről. 1. Szakis­kolai ösztöndíjak. Debreceni fémipariskolánál 10 egyénként 100 kor., debreceni felső kereskedelmi tanintézetnél 2 egyénként 200 kor., egyéb szakis­kolánál 2 egyénként 120 korona, egyéb szakisko­lánál 3 egyénként 120 kor., a nyíregyházi tanonc- otthon növendékei részére 2 egyénként 120 kor., és a munkácsi tanoncotthon növendékei részére egy 120 koronás segélydij. Lejárat f. év julius hó 15-ike. Tanonciskolái ezüstérmek, kiváló tanulók­nak 80 drb. Lejárat május 15-ikc. A szakiskolai ösztöndíjakra a kamara kerületében, Hajdú, Bereg, J. N. K. Szolnok, Máramaros, Szabolcs, Szatmár és Ugocsa vármegyék területén illetőséggel biró szegénysorsu ifjak és pedig elsősorban kereske­dőknek vagy iparosoknak gyermekei pályázhatnak. Az állam részéről : Pályázatot hirdet továbbá a kamara a Goldberger Erzsébet féle segélydijaira, a kereskedelemügyi m. kir. miniszter megbízásá­ból. Kiadásra kerül nyolc (8) egyénként 300—300 koronás segélydij. E segélydijakat szakmájukban kivált, józan életű, de fiatalon elhunyt, képesítés­hez kötött ipart űzött magyar honos iparosmeste­rek szegénysorsu özvegyei, vagy szegénysorsu de 18 évet még be nem töltött (fiú esetleg leány) ár­vái kapják. A folyamodványok legkésőbb f. évi május hó 15-ig a debreceni kereskedelmi és ipar­kamarához nyújtandók be. Minthogy e pályázató! az egész ország területén meghirdetik, s igy rend­kívül nagyszámú kérelem gyűl össze e nyolc ösz­töndíjra, a kamara ezúton is figyelmezteti az ér­deklődőket, hogy költségkiméletből csupán azok pályázzanak, kik a fent ismertetett feltételeknek teljesen megfelelnek. A részletes pályázati feltéte­leket a kamara az összes ipartesteteknek, keres­kedelmi társulatoknak, főszolgabiróságoknak és polgármesteri hivataloknak stb. megkiildötte, igy azok úgy a jelzett hivatalokban, mint a kamará­nál az érdeklődők rendelkezésére állának. Az évi jelentése és zárószámadása a napokban jelent meg a Magyarországi munkások Rokkant- és Nygdijegyletének. 1915. év folyamán történt működéséről. A 32 oldalos gyönyörű je­lentés szerint az egylet 1903. év óta 4001 rok­kant, 1060 árva és igen sok özvegy rendszeres segélyezésére 6 és fél milliónál jóval magasabb összeget fizetett ki. A külön segélyezési alapokból és alapítványokból az alapszabályszerü segélyre nem jogosult elhalt tagok özvegyének és árváinak támogatására közel 60.000 koronát fizetett ki. Aki ennek az egyletnek a működését figyelemmel ki­sérte, csak a legnagyobb megbízhatóságot tapasz­talhatta. Ezt különben mutatja és igazolja az a körülmény is, hogy nemcsak állami arany érem­mel lett kitüntetve, de az államtól 42.000 korona támogatásban is részesült. Az elmúlt év eredmé­nye, mely minden tekintetben fényesnek nevezhe­tő a következő. Fizető tagok száma : 202.226. Fi­ók pénztárak száma : 547. A segélyzett rokkantak folyó száma: 4001. A segélyzett árvák folyó szá­ma: 1060. A törzsvagyon összege: 14.246.826 K. Kiilönalapok összege : 284044 korona. Az összva- gyon tehát 16.783.264 korona. Az 1915. évi va- gyonemelkedés 1.618.178 korona. Ha figyelembe vesszük azt az igen csekély heti járulékot, melyet a tagoknak fizetni kell, igazán ajánlhatjuk min­denkinek. És saját érdekében cselekszik bárki, ha ebbe az egyletbe mielőbb beiratkozik, mert agg­korára teljesen biztosítva lesz. Levelezés a hadifoglyokkal. A hadifog­lyoktól érkező hírek csaknem általános panaszké­pen hangoztatják, hogy a foglyok hozzátartozóiktól csak igen ritkán vagy egyáltalában nem kapnak értesítést. Az első hetekben a fogságba jutás után ez természetes dolog, amin segíteni nem lehet, a későbbi időben azonban, mikor fogságba esett ka­tonáink valamely ellenséges fogolytáborban állan­dóbb helyre jutottak, a lev. kézbesítését sok tekin­tetben előmozdítják. A foglyokkal való levelezés nehézségei miatt ekkor is különböző rendszabá­lyokat kell figyelembe vennünk, hogy a küldött le­velező lapok kézhez jutását a lehetőségig biztosít­suk. Vörös Kereszt bélyegzővel jelzett fogoly la­pon írjunk és sohase levélben vagy záit lapon, mert minden írást, a mely tőlünk Oroszországba vagy más ellenséges országba megy, kétszer is megvizsgálnak. Megvizsgálják (vagyis cenzúrázzák) nálunk is meg Oroszországban is. Most már el­képzelhetjük, mennyi rengeteg munka jár ezzel a cenzurálással. Hiszen nálunk kb. egymillió fogoly van. Azért kell rövid levelezőlapot irni. Azt köny- nyen átvizsgálják és küldik tovább. Ellenben le­velet irni káros, mert az orosz cénzura a hosszabb írásbeli közléseket nem kézbesíti, tehát a levelek nagyrészét egyszerűen félredobja. Nem is érnek rá hosszú leveleket végigitanulmányozni. Második szabály. Az üzeneteket mindig tintával kell Írni a a lapnak egyik oldalára, mert a cenzúrával Írott szöveg és cim könnyen elmosódik. Harmadik sza­bály. A levelezőlapon háborús vagy politikai híre­ket ne küldjünk, mert akkor egész bizonyosan nem adják át azt a fogoly katonának. Azonkívül a tit­kos vagy burkolt üzenetek például az egyes be­tűknek pontokkal való megjelölése, ezélzások bi­zonyos eseményekre csak hadifogságban lévő ka­tonáink helyzetét rontják. Ezek a főszabályok. Azonkívül hasznos még az egész levelezőlapot egy nyelven, de lehetőleg ne magyar nyelven, mert ak­kor soká kapja meg az illető. Mert a levelet előbb olyan helyre küldik, a hoLmagyarul is értenek és meg tudják vizsgálni a tartalmát. Azért a magyar nyelvű leveleket soká kapják meg. Sokszor meg soha. Kevert nyelvű levelet egyáltalán nem kézbe­sítenek, mert azt mindig gyanúsnak tartják. A le­velet nem szükséges semleges államok, pl. Romá­nia közvetítésével küldeni. Mert ez csak újabb ké­sedelmet okoz. Könyveket küldeni Oroszországba egyes személyeknek nem szabad és az orosz czen- zura csak kivételesen továbbítja az ilyen könyve­ket. A nem személyekre, hanem a fogolytáborok parancsnokaihoz címzett könyveket azonban kioszt­ják. Ki vau zárva a történelmi, politikai müvek, röpiratok és minden könyv, a mely 1914. január elseje után jelentek meg. Olaszország egyes Sze­mélyekre szóló könyvek küldését is megengedi, ha üzenetet vagy jelzést nem tartalmaznak és nem újabb keletű könyvek. Romlandó ételnemüeket és szeszes italokat az ilyen csomagokban küldeni tilos. Tábori postai csomagforgalom korláto­zása. További intézkedésig kizáróan csak a 6., 10., 11., 12., 13., 14., 15., 17., 19., 19/11., 20., 22., 22/11., 22/111., 23, 24, 25, 27, 28, 29,30, 31, 33, 35, 36.. 37, 38, 39, 40, 41, 42, 43, 44, 47, 50, 51, 52, 54, 56, 57, 62, 63, 66, 68, 70, 71, 72, 74, 75, 78, 80, 81, 83, 84, 85, 86, 87, 89, 91, 92, 94, 100, 101, 102, 103, 104, 105, 109, 110, 111, 115, 116, 116/111, 118, 119, 125, 126, 127, 128, 130, 132, 136, 137, 139, 141. , 142, 144, 145, 146, 148, 149, 156., 160, , 162, 163, 164, 169, 170, 171, 172, 173. , 174, 176, 179, 180, 182, 185, 186, 189. , 202, 204, 206, 207, 208, 209, 210, 212„ 213, 214, 215, 21&, 219, 220, 222, 225. , 227, 228, 230, 231, 233, 234, 236, 237, 238, 251, 253,254, 260, 261, 264, 265, 273, 274, 301,301/11, 301/III, 303, 305, 306, 309, 310, 311, 312,313, 314, 320, 321, 322, 324, 325, 326, 327,328, 329, 330, 341, 350, 351, 351/11 !, 351/111, 352, 353, 355, 501, 503, 505, 506, 507, 600, 601, 602, 603, 604, 605,, 606, 607, 608, 609,610, 611, 612, 613, 614, 615, és 630, számú tábori pos­fákhoz lehet magáncsomagot küldeni. Budapest, 1916. április hó 23-án. Anyakönyvi közlemények. A nagybányai anyakönyvi hivatalnál legutóbb a következő be­jegyzések tétettek: Születtek: Ápr. 16. Lupse Flórának „Flóra“ utöanyakönyvezés; ápr. 14. Musz­kái Lajos füszerkereskedőnek „Jenő“; ápr. 13. Jó- zsa György kőmivesnek „Gyula* nevű gyermeke. — Elhaltak: Ápr. 15. Czárich Ida tanítónő, róni. katb. 57 éves, melldaganat; ápr. 14. Pusz­tai Flóráné napszámos, g. k. 43 éves tüdőgümő- kór; ápr. 14. Mezei József zenész, r. k. 60 éves kimerülés; ápr. 15 Turóczi Zsigmondné alamizs- nás, r. k. 60 éves, végelgyengülés; ápr. 14. Ge- rebenes Flóra, téglavető gyermeke, g. k. 1 éves, tüdőgyuladás ; ápr. 16. Papp Ilona cseléd, g. k. 27 éves, tüdőgümőkor; ápr. 16 Lupse Flóra g. k. 11 órás, gyengeség; ápr. 18. Weszely Albert kereskedősegéd, cs. és kir. 24. vadászzászlóaljbeli katona, r. k. 27 éves, tüdőgümőkor; ápr. 18 id. Várady Gyuláné szül. Tóth Julia, 55 éves, ref, tudőgyuladás ; ápr. 19. Búd Erzsébet napszámos gyermeke, g. k. 18 hó, görcsök; ápr. 19 Halmai Imre rendőralkapitány, r. k. 40 éves, szervi szív­baj ; ápr. 19. özv. Moldován Ábrahámné korcs- máros, görög k. 56 éves, tüdőgyulladás; ápr. 20. Schrötter Lajos cs. és kir. vadászhadnagy, r. k. 24 éves, tüdőgümőkor; ápr. 21. Suta János áll. tanító gyermeke, g. k. 16 hó, bélhurut. Adakozzunk a helybeli rokkantak alapjának javára.

Next

/
Oldalképek
Tartalom