Nagybányai Hírlap, 1915 (8. évfolyam, 1-52. szám)

1915-12-14 / 50. szám

4. NAGYBANYAI HÍRLAP 1915. december 14. (La Cygne), b) Rubinstein : Melodie, c) Popper: Gavotte (Orlowszky F, gordonka, dr. Lakatosné zongora). 4 Lisz; Polonaise E dur. (Almer Anna zongora). 5. a) Golterniann: IH. koncertből a 2-ik tétel; b) Popper: E moll koncertből a 2-ik tétel; c) Popper-Tarantella, G dur. Orlowszky, dr. La­katosné) Ebzárlat. A rendő/kapitányi hivatal az eb­zárlatot njabb tiz nappal meghosszabbította, S föl­hívja a rendőrkapitányság az ebtartó közönséget, hogy ebükre szigornan vigyázzanak s minden gya­nús esetet azonnal jeltntsenek be. Kutyáikat tart­sák zárva, mert a kóborló kutyák ki fognak irtatni s ezenkívül gazdájuk is meg fog birságoltatni. Az orosz foglyok már magyarul beszél­nek. Egyik ismerősünk írja, hogy több oroszfo­golytábort látogatott meg s csodálkozással tapasztal­ta, hogy a foglyok már magyarul beszélnek. Igaz- irja ismerősünk, hogy magyar beszédjük nem áll egyébből, mint huszáros, kacskariugós káromkodás­ból ; de azt annyira vitték már, hogy túltesznek akármilyen zuppás őrmesteren. Hát bizony-az iga­zat mondva, — ennek mi, nem igen örvendünk I Mozi. A szerdai ünnepnapon „Göre Márt­sa lakodalma“ pergelt le a filmen. A Göre Gáborféle darabokról már egyszer elmondtuk véle­ményünket, most sem mondhatunk egyebet, mint akkor: hülyeségek ! Sajnáljuk: hogy Gárdonyi Géza, ez a jeles iró követte el őket. De, ha. még százszorta jelesebb iró is volna, az sem tartana vissza bennünket az igazságos kritikától. Hülyeség az egész nrü, hülye minden alakja. A magyar pa­rasztnak paródiája. Mert, hogy a magyar paraszt — aki főzés közben — a kásába ejti szájából a pipáját a azt benne is hagyja, hogy tálaláskor a bárónő tányérjára ke. üljön, — az a paraszt 25 botot érdemel, nem pedig azt, hogy filmen meg­örökítsék. Vagy ha egy fiatal legény, kinek szere­tőjét egy másik legény elütötte kezéről, azzal áll­jon boszut, hogy a kuvasz kutyát belehajitsa a leveses tálba — az képtelenség. A magyar paraszt kiáll egy szál botia, vagy fokosra a vetélytárssal s egyiknek a porondon kell maradnia. Valóságos pamflet a Göre história. Jó is lesz, ha végkép le­tűnik a vászonról s nem gúnyolja többé a mi édes, drága magyar véreinket, kik most a világháború­ban mutatták meg igazán, hogy minő csodás Isten teremtményei. anatban kiütötték a kezéből a fegyvert. — Hát igy is lehet ? — kiáltott a tiszt meg­vetően. — Vigyétek! — hangzott a parancs. — És ön kicsoda ? fordult Piotrovszkihoz. — A férjein, Jan Piotrovszki ügyvéd, — fe­lelte Antonina a férje helyett. — A kormányzó elfogatta, mert politikailag gyanúsnak találta. — Politikai bűnösöket mi nem ismerünk. Ügyvéd ur, ön szabad ! Szorosan egymáshoz simulva indultak ha­zafelé Jan Piotrovszki és a felesége. Az utcán a napsugár tündöklőit a német katonák sisakján. A téren hatalmas üstökben főzték az ebédet a kato­náknak, akik jókedvűen süröglek körülöttük. Szem­be jött velük egy virágárus. Antonina minden pén­zét odaadta és a virágot odaszórta a katonák kö­zé. A katonák nevetve köszönték meg a virágesőt. Mindenki nevetett, a tisztek, katonák, Jan, Anton- nina és a házaspár nevetve indult hazafelé. Amikor átfordultak a csendes Ujazdowskába. Piotrovszki megállt és keblére vonta feleségét. Az­tán a nevetés után elkezdtek zokogni . . . Messziről pedig valami zsolozsmaszerü éneket vitt el hozzájuk a szél. Az ébredő lengyelek fohásza volt. Exelsior. E hó 22-én nagszabásu mozielőa­dásunk lesz. Az István szálló igazgatósága rend­kívüli áldozatok árán megszerezte az Excel sior című tüneményes látványosságot, mely 2600 méter hosszú és mintegy 600 személyt szerepeltet. Ez a 6 felvonásos ballet-bráma a Világosságnak, hala- ! dúsnak izgatóan érdekes nagy küzdelme a Sötét­séggel, az elmaradottsággal. Az utolsó század nagy alkotásainak tanulságos felvonulása Az Excelsior a fiimteknika leghatalmasabb alkotása mely többszö­rösen fölülmúlja a Quo vadist s előállítása kél millió koronába került. Felhívjuk a közönség figyel­mét a 22-iki előadásra, melyre páholyjegyeket Gla- vitzki Károly ur üzletében már most lehet elője­gyeztetni. Földszinti és karzati jegyek e hó 18-án 20-án és 21-én a színházi pénztárnál este 5-7 óráig válthatók. Lesz délutáni és esteli előadás. Nincs többé kifli és sósperec. A hivata­los lap december 6-ki száma hozza a miniszter- elnök rendeletét, mely szerint az egész országban eltiltja december hó 10-étől a péksütemények ké­szítését és árúba bocsátásit. Háthiszen kifli nélkül még megélhetünk I De mit szólnak hozzá a szegény pékek ? Mivel kárpótolják őket? Hát az utcai ko­fákat. kik szintén péksüteményt árultak a bódék­ban ? Fehér keuyeret, kalácsot, veknit ezután is, szabad sülni, mert nullás liszt van bőven. Legsú­lyosabban érinti e szabályrendelet a sörözőket, kik a köménymagos kiflit kell hogy nélkülözzék. 1916. A jövő 1916 ik év szombati nappal kezdődik és vasárnappal végződik. Lesz benne 3 nap- és 2 holdfogyatkozás A farsang 61 napig tart, január 7-től március 7-ig. Husvét ünnepe április 23-ára, pünkösd pedig junius 11-re esik. Az ün­nepek közül csak Szent István király ünnepe esik vasárnapra. Karácsonykor hármas ünnep lesz, mert december 24-ike vasárnap s igy Nagykarácsony és István vértanú ünnepe hétfőn és kedden lesz. Az 1916-ik év különben szökőesztendő. Az „Erzsébet“ ovoda e hó 19. 20. napja- ; in mindig V2 4. órakor kezdődő programmal-szo- kott karácsonyi ünnepélyét fogja megtartani az áll. „Erzsébet“ óvóda . . . helyiségeiben E délu­tánok,- hiszen háborús világban élünk, — hábo­rús műsorral lesznek megtartva s a befolyó jöve­delem a katona tanítók árvái a vakkatonák és a helybeli Vörös-Kereszt kórház sebesültjeinek kará­csonyára fog fordittatni. E háborús délutánokra felhívjuk közönségünk szives figyelmét. — Kiosztás 21. én d. e. lesz. Árvíz. Emlékezetes marad sokáig december 10-ike. Egész napi és éjjeli esőzés folytán hatal­mas árvíz öntötte el a várost s sok helyen érzé­keny károkat okozott. A pincehelyiségek megtel­tek vízzel, sőt egyes városrészekben a lakókat is ki kellett lakollatni, nehogy szerencsétlenség adja elő magát. A kereszthegyi nagyhid erősen meg­rongálódott s valóban csodával határos, hogy még lábán áll. Szekér közlekedés azonban tiltva van rajta. Másnapra kisé apadt a hatalmas ár. Riadalom a gazdasszonyok közt. Szom­batra virradólag nagy ijedelem támadt a gazdasz- szonyok közt: a vízvezeték felmondta a szolgálatot. Az egész város egy csöppnyi ivóvíz nélkül volt. A viharos nagy esőzés és árvíz megrongálta a viz- vezetéket-s állítólag Felsőbányán, — elsodorta a vizveze'éki csöveket több méter hosszban. Váro­sunk polgármestere azonnal intézkedett, hogy mun­kás csapat száljon ki s a rongálásokat helyre hozza. Boromissza Tibor festőművész a kárpáti falvakért. Boromissza Tibor huszárfőhadnagy, az országos hírű festőművész egy igen szép és érté­kes képet ajánlott fel kisorsolásra azzal a céllal, hogy a sorsolás utján befolyó összeg a kárpáti fal­vak felépítésének céljaira fordittasék. A kép, amely a szatmári piacnak a székesegyház előtti részét téli hóesésben ábrázolja, egyike a kiváló művész legsikerültebb alkotásainak és valószínű, hogy tekintélyes összeggel fogja növelni a karpáti akció gyűjtését. A kép Huszár Aladár könyvesboltjában van kiállítva, ahol megtekinthető. Ugyanott lehet a sorsolásban való részvételre jelentkezni. Egy szám ára 1 korona. f Eladó 1 / egy elegáns úri szán- \ kó, két hintó és egy \ igás szekér. / / Felvilágosítást ad a \ ( kiadóhivatal. \ ===== Miniszteri rendelet a veszettség! esetek megakadályozásáról. M. kir. földmivelésügyi mi­niszter. — Valamennyi hatóságnak. — A ragadós állatbetegségekről beérkezett jelentések szerint a veszettségi esetek száma a megelőző évi állapot­hoz, képest annyira megszaporodott, hogy a köz- és állategészségügyi szempontból egyaránt aggo­dalomra ad okot. Mig ugyanis az 1913. október közepén 158 község az 1914. okt. közepén 192 község volt veszettséggel fertőzve, addig f. év ha­sonló időszakában 316-ra emelkedett a fertőzött községek száma s a betegség szétszórtan az or­szágnak csaknem minden részében előfordult. A veszettség ily nagymérvű elterjedését kétségtelenül az okozza, hogy a kóbor ebek száma a hiányos felügyelet és gondozás folytán nagyon megszapo­rodott, továbbá hogy a veszettség esetére előirt in­tézkedések nem hajtatnak, végre elegendő szigor­ra! s hogy az ebtartási szabályrendeletek idevo­natkozó rendelkezései ellenére a kóbor ebek s azonkívül ebzárlat esetén a szabadon járó ebek az 1888. VII. t. c. 68. §—a ellenére nem irtatnak ki. A veszettség nagymérvű elterjedése által a köz- és állategészségügyet fenyegető károk és veszélyek lehető elhárítása céljából fehivom a törvényhatósá­got, késedelem nélkül intézkedjék, hogy az ebtar­tási szabályrendeletben foglalt valamint a veszett­ség esetére előirt intézkedések szigorúan és sür­gősen végrehajtassanak, nevezetesen: 1. Figyelmez­tesse a (hatóság az ebtulajdonosokat, hogy ebük­re szigorúan felügyeljenek, azokat kellően gondoz­zák s az ebek kóborlását akadályozzák meg. Ab­ban az esetben pedig, ha ebeiken a veszetség ki­tört avagy azokon veszettségre utaló tüneteket ész­lelnek, továbbá ha ebük gyanús tünetek közt elkó­borolt, avagy ha gyanús elkoborlásról vagy elma­radásról értesülnek, arról azonnal tegyenek jelentést a községi elöljáróságnak. 2. Gondoskodjék arról, hogy az ebeknek megadóztatás céljából való pontos összeírása szigorúan ellenőriztessék s azon ebtu­lajdonosok ellen, akik az ebtartási szabályrendelet ellenére ebeiket be nem jelentették, a megtorló el­járás késedelem nélkül s teljes szigorral folyamat­ba tétessék. 3. Intézkedjék, hogy a gyepmesterek, ilyenek hiányában az elöljáróság (városi hatóáág) által megbízott egyének a községben (városokban) minél gyakrabban porgyázzanak, mely alkalommal a harapós természetű, illetve a közbiztonságra ve­szélyes azokat az ebeket, melyeket a tulajdonosuk meg kötve nem tartott, továbbá az adózás alól eltitkolt, különösen a felügyelet nélkül járó {kóbor-

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom