Nagybányai Hírlap, 1914 (7. évfolyam, 1-52. szám)
1914-03-03 / 9. szám
mondaniok a modern művészet problémáiról s a művészettörténetbe még tel nem vett élő magyar értékéről, alkotásaik karakteréről. Bizonyos aktuális tájékozódás nélkül sem a mai társasági ember, de még a más területen működő művészember és mübarát sem igen tud hozzászólni ez állandóan napirendben lévő tárgykörhöz, már pedig a magyar művészeti irodalom egyelőre még felettéb szegény olyan irányú munkában, melyek különösen az újabb, a mai művészeti irányokat, esztétikai- és technikai kérdéseket, valamint a mai magyar mü- vésznemzedék életét s munkásságát és napjaink magyar művészettörténetét a mübarátok s a müveit magyar közönség értelmi színvonalának és előképzettségének megfelelően tárgyalnák. De maguk a művészek is — akik pedig gyakorlatilag foglalkoznak a festészettel — főleg a vidékiek, akik távolestek művészeti mozgalmaink centrumától: a fővárostól, bizonyára hiányát érezték oly magyar műnek, mely a rendkívülien fellendült uj magyar festészet s a mai élő magyar müvésznenizedék festői törekvéseit s ezekkel kapcsolatban a külföldi újabb művészi irányokat sokszerüen és mégis vonzó, élvezetes előadásban tárgyalná, pedig az eddig magyar nyelven megjelent művészettörténetek a magyar festészet hőskorával, a történeti festészettel, a múlt század második felének művészetével kimerittetnek tekintették tárgyukat. Minden mübarátnak, de minden müveltembernek is ennélfogva határozottan hasznos, a művészetnek pedig szinte nélkülözhetetlen segédeszközül kínálkozik tehát Rózsa Miklósnak uj könyve, mely „A magyar impreszionista festészet cim alatt most hagyta el kiadásunkban a sajtót s mely ezen a régen érzett hiányon van hivatva segíteni. A magyar impieszi- onista festészet cimü müvet, szerkesztőségünkben is meglehet rendelni 4 kor. bolti áron, az összeg előre beküldése mellett avagy utánvéttel. A „Vasárnapi Újság“ március 1-ik száma szenzációs érdekességü képeket közöl a debreceni .Jumbamerényletrői; e képek szemléletesen egészítik ki a hírlapok adatait. Ritka szép képek mutatják be a tátrai skiversenyt, érdekes czikkek és képek szólnak a Nemzeti Színház 1399-iki német előadásairól, régi magyar malmokról, Jerichó falairól, a tavaszi divatról, stb. Szépirodalmi olvasmányok ; Ábrányi Emil és Farkas Imre verse, Színi Gyula és Langerlőf Zelma regényei, Krudi Gyula novellája, stb. Egyéb közlemények: a főrendiház uj tagjai, egyéb aktuális arczképek, czikk Ko- suthnak a lengyel forradalomhoz való viszonyáról s a rendes heti rovatok. Irodalom és művészet sakkjáték, stb. — A „Vasárnapi Újság“ előfizetési ára negyedévre öt korona, a „Világkróniká“-val együtt hat korona. Megrendelhető a „Vasárnapi Újság“ kiadóhivatalában (Budapest 1V„ Egyetemutca 4 sz.) Ugyanit megrendelhető a „Képes Néplap“ a legolcsóbb újság a magyar nép számára, félévre 2 korona 40 fillér. Színház. Arról értesülünk, hogy Márkus Emília és Beregi Oszkár országos hirü művészek e hó elején két vendégjátékra Nagybányára érkeznek. Fajbaromfi-kiosztás Nagykárolyban. Azok a gazdák, kik fajbaromfi tenyésztésével óhajtanak foglalkozni s ilyeneket kedvezményes áron beszerezni; 1 koronás bélyeggel ellátott s a földművelésügyi minisztériumhoz intézett kérelmüket f. évi május 15-ig nyújtsák be a magy. kir. gazdasági felügyelőséghez Nagykárolyba, hol részletes tájékozást is nyernek. Thököly Imre ut 23 ssiám alatt 5 szoba, konyha, kamara, verenda nagy kerttel, istállóval, vagy anélkül azonnal bérbeadó. Étekezhetni: Platthy Géza divatáru üzletében. Erős egészséges gyermeket nevelni minden anya egyedüli vágya, s ezt eléri, ha a gyermekét a serdülő korig csukamájolajjal táplálja. E célra legjobb a Zoltán-féle csukamájolaj, melynek tápereje igen nagy s mivel mi sem emészthető oly könnyen, mint ez, s kellemetlen szaga, ize nincsen, ezért ez fölébe helyezendő minden másnak. Üvegje 2 korona Zoltán Béla gyógyszerésznél, Budapesten. Zongoraművésznő sikere. Szántó Soma tanár leánya Erzsi, özv. Schück Izidorné unokája a fővárosban hangversenyt rendezett, melyről a budapesti lap k elragadtatással Írnak. Reformok a vasútnál. Érdekesek azok a refoimok, a melyeket a Máv. március 1-től életbe akar léptetni összes fővonalain. Elsősorban próbaképen beállítja az utazó detektiveket. A forgalmasabb vonalokon eddig is utazgattak a budapesti államrendőrség detektivjei, azonban a szolgálatuk nem volt rendszeres. A sűrűn ismétlődő vasúti lopások és egyéb bűntények szükségessé tették az intézmény létesítését. Értesülésünk szerint a személy és gyorsvonatokon minden fővonalon egy- egy detektív fog utazni s azt is tervbe vették, hogy a postakocsikban is elhelyeznek egy titkosrendőrt. — A vonaton utazó detektív főleg éjszaka szemlét tart a fülkék körül s szigorúan kontrolálja a vonatok biztonságát. Másodsorban az első és második osztálvu kocsik ülőhelyeinek támláira védősző- vetet alkalmaz. Fejmagasságban kerülnek a támlákra a védők, a melyek csipkeszerü anyagból készülnek s akkorák lesznek, mint egy kisebb párna. Bankgyülés. A nagybányai Kereskedelmi Bank r. t. március 15-én d. e. 11 órakór tartja intézeti helyiségében rendes évi közgyűlését. A közzétett mérlegszámla szerint a pénztár 1913 évi nyeresége 43524 K 54 fillér. Váltó tárcája 1763119 K. Betétállománya 429,47F K. 26 fillér. Nagy Endre az ifjúságnak. Kitűnő Írónk Nagy Endre mióta hazajött,^ ismét elkezdte pompás kis vidám gyermektörténeteinek írását a Jó Pajtásba. A márczius 1-ik számba már irt egy szép kis történetet a miniszterről és a hajdúról. Sebők Zsigáimul és Benedek Elek kedves gyermeklapjának e számába verset Írtak Benedek Elek és Endrődi Béla, regényeiket folytatják Sebők Zsigmond és Benedek Elek, érdekes történetet irt Sehöpfiin Aladár. Megható egy vak kis fiú verse a tavaszról, rendkívül bájos egy francia mese Sebők Zsigmond- né fordításában. A Kis Krónika rovat apróságai, a rejtvények, szerkesztői üzenetek egészítik ki a szám gazdag tartalmát. A Jó Pajtás-t a Franklin-társulat adja ki ; előfizetési ára negyedévre 2 korona 50 fillér, fél évre 5 korona, egész évre 10 korona. Egyes szám ára 20 fillér. Előfizetéseket elfogad és mutatványszámokat küld a „Jó Pajtás“ kiadóhiva- 1 tala Budapest, IV., Egyetem-utcza 4. Betöréses lopás Nagysomkuton Berksz Lajos kir. albiró lakására ismeretlen tettes álkulcs- csal behatolt s több apróságot vitt el magával. A kár jelentéktelen. A csendőrség erélyesen nyomoz a betörő után. A „Darvin“, Fülöp Zsigmond dr. népszerű természettudományi folyóiratának március 1-ik számában Ostvaldtól olvasunk pompás megemlékezést Flaeckel 80 születésnapjáról. Dr, Horcher Ödön azt a kérdést fejtegeti, hogy a vegytan milyen segítséget nyújt az élelemhiány elleni küzdelemben. Fehér Jenő állatlélektani problémákról ir, Mende Jenő a pontos idő-meghatározásról, Práger Márton a hisztériáról, Sávoly Mihály a máv. uj óriási mozdonyairól stb. A pompás ismeretterjesztő folyóirat előfizetési ára a Darvin-Könyvtár köteteivel együtt fél évre 5 kor. Mutatványszámokat küld a kiadóhivatal, Budapest VI. Andiássy-ut 60. Országos állatvásárok. Március 6 án Er- dőszádán; 9-én Avasujvároson ; 11-én Nagysomkuton ; 16-án Felsőfa|uban, Nagybányán és Mátészalkán: 17-én Szatmár-Németiben; 20-án Csen- gerben. Azonnal bérbe kiadó a néhai Almer Lajos-féle 56 holdas, egy tagban lévő szőlő, gyümölcsös, kaszáló és szántó birtok gazdasági felszereléssel. Értekezhetni: P/atthy Géza divatáru üzletében. Egyről-másról. Kabaré! Ez is a XX-ik század találmánya, ép úgy, mint a repülőgép ; a külömbség csak az, hogy mig a repülőgép hasznos, nagyszerű, addig a kabaré csapni való rossz. Még a legjobb kabaré is — rossz! Ha rajtam állana, vidéki városokban sehol sem engedném meg a kabarékat I A kabaréknak semmi közük a kultúrához ! A fővárosban lehet, mert ott a kultúra számára is van hajlék elég. De vidéken csak egy hajlék és egy közönség van. Sokan azt mondhatnák, — s mondják is, — hogy időnként a könnyű Múzsát is be kell engedni a színpadra, hadd derítse föl kissé a közönséget. Nem értek egyet azokkal, kik emigy gondolkodnak. A vidéknek színművészet kell, hogy a lelkek nemesedjenek, a hazafias érzések megerősödjenek. A kabaré csak rombolni tud, nem építeni. Meglehet, hogy véleményemmel egyedül állok a világon, de én akkor is csak azt mondom : minden kabaré csapni való rossz ! Inkább száz moziképet a vidéknek, mint egy kabarét! Hát mi is van abban ? A fővárosból importált ócska zsidóviccek, kiszólások, kokott-dalok, amik csiklandozzák ideig-óráig az érzékeket. Meztelenségek durvaságokkal gamirozva. Még nevetni sem lehet rajtok. A nők pirulnak a teremben, a férfiak kigombol koznak és begombolkoznak; a fiatalság a markába nevet és ---------No de nem folytatom. Dixi et salvavi animam meam. * * * A debreceni ekrazit robbanás döreje elhallatszott Dévénytől Brassóig és Alsókubíntól — Orsováig, A hajdudorogi magyar görög katholikus püspököt a légbe akarták robbantani. Kik ? Azt még e sorok Írásáig senki sem tudja, csak az a Mindenható Isten, ki belelát a szivekbe és vesékbe. A tudós püspök megmenekült, de hűséges társa, a vikárius életét vesztette. Egész Magyarország figyelme oda fordul most Debrecen felé. Sőt a külföld is oda néz s gondolkodik fölötte. Ez a robbantás valaminek a kezdetét jelenti, aminek vége még egyelőre beláthatatlan. Egy haszna mindenesetre lesz e szörnyű katasztrófának: o magyar nemzet felébred! A jó öreg vikárius holtteste fölött kezet kell szorítson magyar a magyarral. Ha nem teszi: megérdemli, hogy az ekrazit bombák a nyakába hulljanak. Mélységes bánattal és részvéttel állunk az elszerencsétlenültek koporsója mellett fohászkodván : 'Isten adj hazánk felett Tiszta, kéklő szép eget! CSARNOK. Vége a farsangnak. A cim után ez volna ma a legtermészetesebb kédés: Hát volt-e az idén farsang egyáltalában ? Vájjon azt a 49 napot, amely vízkereszt utántól egészen hamvazószerdáig tartott, lehet-e farsangnak nevezni ? Olyan szomorú, olyan örömtelen farsangi időre, mint az ezidei, bizony nehezen lehet visszaemlékezni. A gazdasági válság, amelynek szürke, egyáltalán nem érdekes címével napról-napra
