Nagybányai Hírlap, 1914 (7. évfolyam, 1-52. szám)
1914-03-03 / 9. szám
NAGYBÁNYAI HÍRLAP 5. találkoztunk az országban, ráfeküdt a vidámságnak, a bohóságnak szánt rövid 49 napra is, és alaposan elrontotta.“ — így ir a Pesti Napló tegnapi száma. — (Kolozsvár, 1914 febiuár 26.) — Részben igaza is van. De azt éppen nem lehet mondani, hogy nem volt az idén f rsang. Pláne Nagybányán, a batyubálok mesebeli hazájában! — Ahol két nagy batyubál két heti időközben oly nagyszerűen sikerült, amint a helyi lapok leírják, ott nem lehet „szomorú,“ „örömtelen" farsangról beszélni 1 De hogy Kolozsvár se szomorkodott az elmúlt farsangon, arra majd az alább elmondan- dókból szabad következtetni. Lehetséges, hogy máskor több mulatság, több jókedv volt a farsangon. Lehet. De az idén is volt elég mindakettőből. Hiszen bált rendeztek a színészek, a diákok, a cipészek, a mozdonyvezetők, az urasági legények, a táncmesterek, a Vöröskereszt-Egylet, az Egyetemi Kör, a Menza, a Korcsolyázó-Egyesület, magánemberek, még ki tudná elsorolni a többit. — Volt olyan szombat, amelyikre 3—4 táncmulatság is esett. Lássunk tehát egy párat közelebbről, elmondva azon a címen : Hogy mulatnak Kolozsvár városában ? * Nagy plakátok hirdetik a szinészbált. Legnagyobb betűkkel kiabál ez a szó: tangó! Külön jegyek szólnak a tangóval egybekötött kabaréra, külön a kabaréval egybekötött bálra, más szóval a páholyokba és erkélyekre, illetőleg a földszintre, (személyjegy 5 korona 50 fillér stb.) — Váltsunk tehát „egy erkélyt“ a kabaré, a tánc (stb.) áttekinthető megszemlélhetése céljából. A színkör nézőtere egészen más képet mutat, mint mikor mozielőadások vannak benne. Akkor ugyan nem lehet sejteni sem, hogy ezt a teljesen modern szinház-szerüen megépített helyiséget táncteremmé is át lehet alakítani. Pedig' lehet. De még milyen nagyszerűen 1 (Nem úgy, mint a mi nagybányai színházunkat.) Különben a színkör a vidék egyik legnagyobb mozgószinháza. Nagyobb a mi színházunknál, már abban a tekintetben is, hogy itt körülbelül akkora kiterjedésű erkély is van, mint maga a földszint. Viszont kisebb a nagybányai színháznál a tekintetben, hogy karzata nincs. A színpadra pedig négy darab akkora skatulya elférne, mint a mi szerény színpadunk. (Ez talán véletlenül aktuális is.) A nézőtér hátul egy és fél (IV2) méterrel van felemelve fokozatosan. (H/s.) Ha mármost táncestélyt akarnak ott rendezni, az emelvényeket jóelőre kihordják, A nézőközönségnek még mindig marad elég hely a páholyokban és az erkélyeken. — De ne gondoljuk, hogy táncmulatságok alkalmával a körfolyosóról be kell ugrani a másfél méteres mélységbe. Ez a kérdés is ügyesen van megoldva. Körül kétméteres sáv megmarad az emelvén] bői rézkorláttal elválasztva, melyről hátul csinos, rézkorlátos lépcső vezet le, Akinek nem tetszik lépcsőn lemenni, az lesétál a lejtőn a színpad felé kerülve. A zenekar mélyedése nincs befedve. Különben is fele már a színpad, azaz a rivalda alatt van. Kétoldalt elegáns lépcsők vezetnek fel a színpadra, a zenekar felett. Az üres földszinten csak úgy ragyog a parkett a sok gömbizzólámpa fényétől. — Sejteni sem lehet, — hogy ott máskor gummipadlós, meredek emelvény s hosszú széksorok vannak! El lehet mondani, hogy a kolozsvári nyári színkör sikerült épület. Tökéletes, mint színház, de tökéletes, mint táncterem is. — De vájjon hova lehet asztalokat elhelyezni ? Hát színpadra. — Körülrakják e célra készült díszletekkel a nagy színpad oldalfalait, s asztalokkal töltik meg az egészet. Most pedig mondjunk valamit a szinészbá/- ról is. — A kabaré elsőrendű volt. Az ország első vidéki színtársulata kitett magáért. El is tartott a kabaré 10 órától (színház után kezdődött) 1-ig. Volt ott minden, a klasszikus zenétől a magyar nótáig, ami csak kabaréban elő szokott fordulni. Nem volt hiány aktuális viccekben sem, gondoskodott róla az ötletes konferanszié. A kabaré főszámát, a tangót igy konferálta be : Három pár fogja táncolni a tangót; az első pár bemutatja, hogy a tangó jó tánc; a második, hogy a tangó szép tánc, a harmadik pár (férj és feleség) pedig azt mutatja be, hogy a tangó családi tánc. (A hercegprímás csak az utóbbit ismeri el.) — Először kü- lön-külön, más-más zenére, majd egyszerre járta a három pár ezt a szép táncot. Mert hogy szép, azt nem lehet elvitatni tőle. Különben nem ismételtette volna meg háromszor a közönség, tomboló tapsviharral. Nem hiányzott a tangó paródia sem (egy felvonásban.) Többek közt egy előrehaladott korú tisztes családapa is rászánja magát a tangó megtanulására, de mikor a 2359 figurát tartalmazó mázsás nyomtatványt a táncmester a kezébe adja, eláll ettől a szándékától. A kabaré végeztével a három tangós szi- nészpár nyitja meg a táncot bosztonnal, tangóval és one steppel. Majd a szünóra következik, a közönség a színpadon elhelyezett asztalokhoz vonul, ott húz a cigény is, inig ismét meg nem kezdődik a tánc hogy reggelig tartson. Az erkélyről, a páholyokból akad ennek is elég nézőközönsége. Nem csuda. Egyformán táncolják úgy a bosztont, mint az one steppet, tangót, csárdást. * Periodikus táncmulatságoknak nevezhetők a november elejétől március végéig minden második vasárnap (5-től 8-ig) megtartott menzaestélyek. Az Egyetemi Diákasztal hölgybizottsága rendezi, s közben teával és teasüteménnyel látja el a vendégeket. — E négy órás kis táncmulatságoknak mindig van közönségük. Szinültig megtelik a Menza egyik étterme. Itt sokkal családiasabban lehet mulalni, mint akármelyik nagy bálon. A táncolni vágyó szép lányok, az egyetemi hallgatók — és a mamák is jókedvvel jönnek ide, s még jobb kedvel távoznak a szükreszabott idő letelte után. Itt is, mint most minden mulatságon, éppen igy járják a tangót, one steppet, mint a bosztont; nem hagyva el a csárdást sem. Mennyivel szebb és jobb az ilyen változatosság, mint ahogy eddig volt: csak boszton, semmi más. Már majdnem mindenki táncolja ezeket az uj táncokat. Minden következő menzazsurra — észre lehetett venni — többen és többen tanulták meg. A tangó hódit . . . (Az one step is; az is graciózus tánc, csak hir tekintetében maradt el a tangó mellett.) Gyönyörűség már nézni is a divatos táncok kecses figuráit, hát még táncolni, szép leányokkal! — Az utolsó menzaestély majd reggelig fog tartani. Előreláthatólag jó mulatság lesz. * A Kolozsvári Korcsolyázó Egyesület is kivette a maga részét a farsang örömeiből. A sétatéri nagyjégen gyakran rendezett jelmezestélyeket, tűzijátékkal. — Felvonultak az érdekesebbnél érdekesebb és komikusabbnál komikusabb jelzemes alakok, a villamos ivlámpák fényénél is felismerhetettlenül. Elváltoztatott hangokat adva siklanak tova a sima jégen; táncolnak a katonazene ütemeire — többek- közt tangót is. Tudvalevő, hogy a sokat emlegetett táncot jégre is „átírták.“ Nem maradt el a magnéziumos fényképezés sem, másnap aztán valamelyik kirakatban megjelenő képen gyönyörködnek önmagukban a jelmezesek. * így fest Kolozsváron a farsang, „röviden vázolva.“ Nem is olyan nagyon szomorú és örömtelen talán, mint a fentnevezett lap irja . . . Bálint László. BÁNYÁSZAT. J| Az arany az iparban. A német birodalmi gyűlés egyik minapi ülésén Havenstein, a birodalmi bank elnöke érdekes témát tett meg felszólalásának gerincévé. A hatalmas birodalmi bank aranykészletéről s az arany pénzveréséről mondott érdekes részleteket. De rámutat arra a nagy szerepre is, ami az ipari feldolgozásnak jut az aranyércnél. Mindenek előtt az aranyműves iparágra gondolt, amely az értékes nemesércből csillogó ékszereket és finom műszereket formál. Valóban, az aranyércek túlnyomó részét ékszerek készítésére fordítják. Hiszen az emberekben ma is csak olyan erősen él a test a- rannyal való ékesitésének ösztöne, mint hajdanában, Krisztus előtt kétezer évvel Egyptomban. Németországban hatalmas a száma azoknak, akik az aranynak ékszerekké alakításával keresik kenyerüket. Az aranyat azonban nem csupán az emberi hiúság használja fel a maga céljaira, hanem szerepe jut a praktikus és csakis praktikus eszközöknél, mint a zsebóránál, pápaszem- és sze- Tnüveg fogónál stb. Nevezetes tulajdonsága az a- ranynak, hogy az összes nemesércek közt a leg- nyulékonyabb és legkönyebben formálható. Szinte lehellet finomságú, hétezredmilliméternyi lappá is összekalapálható s mint aranyfüst fa, bór, porcellán aranyozására szolgál s még a festészét céljaira is alkalmas. Fonalszerü alakjában rég óta dívik az arany használata hímzéseknél, szövésénél. A chemiai ipar is hasznát látja az aranynak. Az a- rany-chloriodot nátrium chloriddal a fényképészetben alkalmazzák igen előnyösen. Sőt az orvostudomány azelőtt gyógyító erőt tudott benne, a nat- riumchlorid mint kenőcs igen használatos. Becses hasznát látja az aranyércnek a fogászat is. Arany- hidak harapásra kivállóan alkalmas szájpadlások s kitűnő plombák készülnek belőle. Mindazoknak ritka előnyös tulajdonságuk az, hogy pompás chemiai ellenállásuk van, igy hát a szájban semminemű káros savkképződést sem okoznak. Amióta az úgynevezett töltőtollak divatba jöttek, újabb tér nyílott az arany gyakorlati felhasználására. Ismeretes, iiogy a tartós és jól szuperáló töltőtollak „tolla“ aranyból készül. Helyénvaló volt, hogy a hatalmas német bankdirektor rámutatott az arany nagymennyiségű ipari feldolgozására is, mivelhogy a statisztika igen egyoldalúan eddig csak az aranyérc bányászatát meg a pénzverést tartotta számon. BÁNYÁSZATI HÍREK. Mennyi gyémánt van a világon ? Ujjabb statisztikai adatok szerint India körülbelül 10 millió kárát gyémántot termelt mintegy 340 millió korona értékben. Brazília (1823-tól 1910-ig) 12 millió karatot 400 millió korona értékben, Dél- Afrika pedig (1867-től 1910-ig) 120 millió karatot 3120 millió korona értékben. Ez a 142 millió kárát meg felel 28.4 tonna súlynak, térmértékben pedig 8 köbméternek. A csiszolás révén természe- szetesen körülbelül a felét elveszti súlyának, értéke azonban az ötszörösére emelkedik. A világ gyémántmennyisége tehát jelenleg 4 köbméter terjedelmű lehet, körülbelül 20 milliárd korona értékben. A világkereskedelem évenkint mintegy 110 millió korona értékű nyers gyémántot vásárol, a-
