Nagybányai Hírlap, 1914 (7. évfolyam, 1-52. szám)
1914-05-19 / 20. szám
VII. évfolyam. SÍI V «0 Nagybánya, 1914. május 19. TÁRSADALMI és szépirodalmi hetilap. Az Országos Magyar Bányászati és Kohászati Egyesület Nagybányavidéki Osztályának és a Nagybányai Ipartestületnek Hivatalos Közlönye. Előfizetési árak: Egész évre 6 korona, félévre 3 korona negyedévre 1.50 korona; egy szám ára 12 fillér. Megjelenik minden kedden 8-12 oldal terjedelemben. Felelős szerkesztő-tulajdonos: Dr. AJTAI NAGY GÁBOR. Főmunkatárs: RÉVAI KÁROLY. Szerkesztőség: Hunyady János-u. 14. sz., hová a lapközlemények küldendők Kiadóhivatal: „Hermes“ köynvnyomda Nagybányán, Hid-utca (Bay-ház ■------— hol az előfizetések és hirdetések fölvétele eszközöltetik. ---------A mi sovinizmusunk. Minden igaz magyarnak az egységes magyar nemzeti állam az ideálja. Százszor megbeszélt, ezerszer taglalt kérdés már, hogy mily erőt foglal magában az egységes nemzeti állam és ezzel kapcsolatban a mi részünkre az a kínos megbizonyosodás, hogy mennyi, de mennyi tényező, eszköz és alkotó elem hiányzik nálunk ahoz, hogy nemzeti államról beszélhessünk ! Egy frázisban merül ki minden gazdagságunk, a melyből táplálkozunk, amikor csak ezzel és csak kizárólag ezzel akarjuk megalkotni a nemzeti államot. Ez a frázis: a magyar sovinizmus. Joggal feltehető az a kérdés, vájjon valójában, tényleg és igazán beszélhetünk-e mi magyarok nemzeti sovinizmusról? Van-e alapja kérkedés számba menő hivatásunknak, mikor melldöngetve, mint csalhatatlan arkanumot hirdetjük sovinizmusunkat, mellyel és csak amellyel a magyar nemzeti államot felépíthetjük ? Mert mérhetetlen önteltség az, mivel faji supremáciánkról, beolvasztási képességünkről és ennek erejéről beszélünk és autokratosságra való erőszakos fenti eljárás, mikor ez alapon és ebből eredten minden téren és irányban hirdetjük a térfoglalást,*erősbbödést és haladást. Avagy nem mi hirdetjük, hanem ellenségeink fogják ránk, mint önkényt, mint zsarnokságot ? És mások, első sorban a hazánkban élő nemzetiségek panaszolják fel s igy vesz róluk tudomást a nagy világ? Oh nem! Csak annyi az igaz, hogy sovinizmusunk szük-látkörü, többnyire frázisokban ki is merülő, korok és viszonyok kolo- ritjaként célzatosan felhasznált fellobbanás. Tartalmi ereje, súlya, nyomatéka alig van. Mi marad hát lényegben, valójában ? Tünetek, melyeket eredményeknek szeretnénk feltüntetni, ha javunkra szolgálnak, és letagadhatatlan eredmények az egyes nemzetiségek javára, melyeket tüneteknek kicsinylünk le. Tessék csak körülnézni egyéni, családi életviszonyok, kulturális, társadalmi, egyházi és állami közigazgatás terén! Soroljuk is fel ezeket ? Miért tegyük ? Újabb szégyenkezésül vagy okulásul ? Nem sokat érnénk vele, komoly aggodalom kell, hogy elfogja lelkünket, ha a jelenségek, eredmények határát vizsgáljuk. Pedig foglalkozni kell e jelenségekkel, foglalkozni erős nemzeti érzéstől áthatottan, szívós kitartással, vas következeteséggel és nem lankadó buz- gósággal. Nagy tévedés azt hinni, mintha csak az államhatalom gyakorlása körében, politikai vagy közigazgatási körletben céltudatosan teljesített tevékenység, e téren és körben jól rosszul végrehajtott törvények és rendeletek már felmentenek attól, hogy társadalmi életnyilvánulásaik vonatkozásában az eszme és törekvés szolgálatába ne szegődjünk. Koránt sem; főbb éppen ez a tér, ez a mező az, ahol helyt kell állani minden magyar embernek, szerepet kell vállalni minden hazafinak és betölteni azt emberül. Egyház, tásadalom, egyesület, család, egyéni életviszonyok mind-mind alkalom erre a törekvésre. Az egyházi tót és német lithurgialis nyelvek eldöbbentő százaléka, a nemzeti közművelődési, ismeretterjesztő, dal, ének és zeneegyesületek, az ilyen alaÄ„NAGYBÁNYAI NIRLÄP“ TÁRCÁJA A köny. — li la : László Sándor. — Ne átkozd sorsod balga fővel, Ha néha megbánt, megsebez; A boldogság a szív parázsa, Könyekkel az csak szítva lesz. Ne bántsd a köny ed. Áldjad érte Könyekkel áldó végzeted, Elsorvad szivünk öntüzében, Ha rája konyánk nem pereg. Egy magyar hatoaafiszt Perzsiában. (Vége.) A täbrisi táborból, 1886 szeptember havában a következőket írja Wetterstädt: „Kedd és szombat reárn nézve ünnepnapok, mert ekkor kapom az európai postát. Ti azt odahaza nem tudjátok megérteni, hogy minő menyei élvezet európai leveleket és hírlapokat kapni itt az idegenben. Valamint azt sem tudjátok úgy átérezni, mint mi, amikor európai utas érkezik közénk. Ilyenkor látjuk csak, mily sokat ér az, ha az ember többféle nyelvet beszél. Bármilyen nemzeíbelivel képesek vagyunk érintkezni. Az én levelezésem nagyon kiterjedt. Több, mint 50 tiszttel állok összeköttetésben mindenféle nemzetbelivel, kik mind ide akarnának jönni a perzsa hadseregbe. Azt hiszik, hogy itt minden mézzel van bekenve. Azonkívül a sok szállítónak is válaszolnom kell, kik posztót, czizinát, fegyvert és hangszert ajánlanak a hadsereg számára. Táborom már oszló félben van ; a csapatok holnap elindulnak állomáshelyeikre. A Mindenható megőrizett engemet minden bajtól s működésemet kedvező eredmény kisérte. Ő felsége a sah tegnap távirati utón, a legmagasabb méltósággal tüntetett ki: perzsa khánná nevezett ki. A trónörökös a legszivélyesebben üdvözölt, minthogy ő az én tanítványom volt. Én vagyok ezidőszerint a második európai, ki a kháni méltóságot elnyerte. Gasteiger mérnök-tábornok csak 25 évi szolgálat után jutott a kháni méltóságra ; én már 6 hó alatt kivívtam magamnak. Csak az Isten segedelme legyen tovább is velem. Czimem — ezek szerint, — van fölösleges számmal. Nem érdektelen azt is megemlítenem, hogy házam fedele alatt saját ágyamban egész ittlétem alatt csak 14-szer aludtam, a többi éjszakát mind az Isten szabad ege alatt töltöttem el. lspahánba, a sós — szikes pusztán keresztül 14 nap alatt jutottam el. Az idő nagyon kedvezett utazásomnak. Ispahanban a herceg tá- tábornok — kormányzó, kit a sah árnyékának is neveznek, — rendkívüli fényes fogadtatásban részesített. Itt lakom a régi királyi kastélyban s a herceg vendége vagyok. Tegnap tiszteletemre nagyszerű ünnepélyt rendeztek, mely alkalommal 6 ezer embert vezényeltem. Este fényes estély volt a palotában, amikor is belépésem alkalmával a katonai zenakar az osztrák himnuszt játszta. A herceg — sajnos — ismét egy arabs lóval alándékozott meg s igy most újból 4 lovat kell etetnem. Volt egy szeliditett vaddisznóm is, ABIKSZÁDI Árjegyzéket kívánatra küld a Bikszádi gyógyfürdő igazgatósága. természetes ásványvíz gyógy- hatása hurutos bántalmaknál páratlan; a legutóbbi termésű savanyu uj borral vegyítve 0 kitűnő italt szolgáltat. 0 ▼ ▼ VT T T Kaph ató mindenhol
