Nagybányai Hírlap, 1914 (7. évfolyam, 1-52. szám)

1914-05-19 / 20. szám

2 NAGYBANYAI HÍRLAP 1914. május 19. pon szervezkedett jótékonysági egyesületek, a magyar földbirtokot megszerezni törekvő nemzetiségi pénzintézetek, idegennyelvü, a tanítás szabadsága által biztosított nevelő- intézet és iskolák, nyelv szerint tagolt tár­sadalmi csoportok és alapszabály sze­rint kifejezetten bár nem körvonalozott, hanem minden törekvésben ekként jelent­kező asztaltársaságok, körök és csoportoza- tok eléggé ismertek mint olyanok, amelyek­ben nemzetiségi hangulatok, célok és irá­nyok túltengők. Túlzás, tudatos elferdítés úgy állítani fel a nemzeti egység megteremtésére alkalmas törekvéseket, mintha ezek a társa­dalmi, közpolgári, avagy egyéni szabadság Korlátozását céloznák és mintegy erőszakos kézzel, durva módon nyúlnak bele a vi­szonyokba. Nem; mert más a hazafias érzés és más a sovinizmus. A hazafias érzés lélekből fakad, az anyatejjel beszivott szín­tiszta, igaz érzése az embernek: államal­kotó fenntartó nagy gondolat. A sovinizmus fantomszerü délibáb, játszi káprázat, ha számbeli és tartalmi alapja nincs. S bár­hogy ütjük is mellünket, s fogadkozunk nemzeti ünnepeknek deklarált alkalmakkor s öblös torokkal hirdessük magyarságunkat: ez még nem elég, ha garnirozva van is magyar sujtásu ruházattal, pengő sarkan­tyúval, zománcos tulipán gomblyukdisszel. A bennünk élő érzésnek, áthatottságnak cselekvő tevékenységgel is párosulni kell, hogy tetteinkben öntudatos cselekvés által nyilatkozzék meg ez az eszme, ez a törek­vés. S minél mélyebb, igazabb alapja van ennek, annál jobban képes áthatni az em­bertömegek nagyobb rétegét, mert igy nyeri meg benső értéke alapján a tartalmi súlyt is. Az a frázis, mely minket a magyar élet- felfogás, faji gondolkodásnak akar meghó­dítani, meggyőződve kevésbbé mint kény­szerítve, az a törekvés, mely legtökélete­sebbnek hirdeti az egyes faji kiválások melyet azonban kénytelen voltam Teheránban visz- szahagyni. Mialatt a trónörökössel a legmelegebb baráti viszonyt tartottam fönn, azalatt a hadügyminiszter, a trónörökös bátyja nem a legjobb véleménnyel volt irántam, illetőleg, hogy helyesebben fejezzem ki magam : a mi eszméink az övével szemben el­lentétes irányban haladtak. Azért igen örültem, amikor a trónörökös — a sah engedélyével, — vezérkari főnöki minőségben magával vitt saját hadtesttéhez. így tehát kénytelen voltam háztartá­somat föloszlatni s követni a trónörököst. Pár nap múlva Täbrisbe költözöm s a télen át ott fogok tartózkodni. Régi szolgaszemélyzetemből hármat megtartottam, akiket magammal viszek ; mert hű­séges cselédekre nagy szükségem van. Ő felsége a sah nagyobb pénzösszeget utal­ványozott számomra, melyből 30 tevét béreltem átköltözésemre. Sok bútort nagy veszteséggel ad­tam el. Két költözés egyenlő egy leégéssel. Hej, hányszor égtem én már le életemben! Muzaffer ed Din trónörökössel Täbrisben felújítottam a régi jó viszonyt. A hadsereg újjá­szervezését megkezdtem s magát a trónörököst is egyben-másban irányítom. Működésemet szeren­csés körülmények közt kezdtem meg: a trónörö­kös kitűnő tanulónak bizonyult; készséggel, figye­lemmel, szeretetreméltósággal követi tanácsaimat s alapján alakult jellegzetes érzést, gondol­kozást és nem áthasonulva, átgyurva, a viszonyokhoz alakitottan helyesnek felis­merve a kényszerítés erejével lép föl anél­kül, hogy letagadhatatlan számbeli túlerőre támaszkodva jelentkezzék: nem csak tulten- gés, egyoldalúság, hanem valójában ön­kényes is. Ennek dacára a magyar államnak eddig csak papíron lévő magyar nemzeti suprematiáját biztosítani kell. Több, fonto­sabb jelentőségű ez a tétel, mint talán maga a magyar állam fönnmaradása. Már pedig nemcsak nemzeti hiúság, évezredes hagyomány, hanem nemzetközi politikai szükségesség az, hogy a magyar állam mint ilyen éljen és fennmaradjon és nem a magyar sovinizmus, hanem a létezhetés, a fennmaradás nagykérdése e hazában, hogy minden ember szivben, lélekben, tettei által, érzésben és gondolkozásban magyar legyen. Nagybánya kiránduló helyei. Mutatvány Farkas Jenő „Szatmárme- gyei kalauz“ czimü nyomtatatás alatt álló munkájából. Észak felé a fokhagymás, veresvizi és szent Jánospataki völgyek. Ezekbe a kirándulások más­fél-két óra alatt megtehetők esetleg mindhárom völgyet egy kőrútban lehet megtekinteni. Indulás mindig a Ligetből, A Fokhagymás völgyben van a csuzos bajokban igen jó hatású fokhagymás fürdő, mi azonban csak nyáron használható, to­vábbá a Petőfi tanya nevű erdészház. A Morgó hegy, indulás a veresvizi völgyből, honnan jó gya­logút vezet a borpataki völgybe és az ottani bor­pataki forráshoz. A hegy közepén van egy tágas barlangszerü üreg, mit Tolvaj Dénes karámjának neveznek. Az ut a Morgó tetejére egy jó óra. Kő­alja vagy Sziizkő a fokhagymás völgyből a csúcsra egy óra; innen jó gyalogút vezet észak felé a Lő- rincz bányához. A Virág hegyre a Klastiom me­zőről egy félóra alatt felmehetünk. A Virághegy oldala szőlőkkel van borítva s tetejéről déli irány­habár hiányos a nevelése s mérsékelt tudás fölött rendelkezik, oly nagy szorgalommal pótolja a hi­ányokat, mint senki más. Különösen mint lovas és tüzér nagy előhaladást tanúsít. Sajnos azonban, hogy kissé elpuhult és jellemgyönge. 1896 május 1-én déli 1 órakor dördült el az a végzetes lövés, mely az erélyes sahot ledön­tötte s a trónörököst trónra emelte. A végzet útját, — előre látom, — az uj sah sem fogja elkerülni s azért kinyilvánitám, hogy fontos állásomról lemondok s visszatérek hazámba. Muzaffer ed Din azonban kurtán kinyilat- koztatá, hogy feladatom valóban csak ezután fog kezdődni, mert Teheránban mindazt keresztül akarja vinni, a mire öt évek óta előkészítettem. Täbrisben sürgősen nagy csapatokat kon­centrált ; 10.000 főnyi gyalogságot, 5 ágyú üteget, nagy csapat lovasságot, mely a nem rendes török, tatár és kurd lovassággal együtt mintegy 30.000 főre rúgott. Mindannyi harcra kész vitéz s győ­zelmi reménységgel telitett hős. Az első hírek — miket Teheránból nyertünk — arról szóltak, hogy az elhunyt sah két legna­gyobb fia ellentállásra készül. Hosszú és kemény menetelés után végre elérkeztünk a teheráni sík­sághoz ; ö felsége a csapatok középpontjában ha­ladt, a mi személyes felügyeletünk alatt. Ellensé­ges ellentállást nem tapasztaltunk; az idősebb bán igen szép kilátás van. A Kereszthegyre a hasonnevű teleptől lehet fölmenni másfél — két óra alatt. A fernezelyi borkút forráshoz a Virághegy mögött levő s északi irányban haladó jó erdei u- ton juthatunk el mintegy 2 órai gyaloglás után a szép Romána völgybe ereszkedve alá. — Kopaszrét (Plestyor). Erre a veresvizi völgyből északra a Dongás hegyen át jutunk. Tisztásáról szintén szép kilátás van. Gyaloglás 2 és Va — 3 óra odáig. Két jó forrása van. Almásmező és tolvajforrás a Kereszthegytől folytatólag a Somoshegyen kényelmes utón halad­va egy óra alatt; Nagybányáról pedig a Petőfi völgyön felmenve két órai gyalogláson érhető el.' A Tolvajforrástól keletre egy óra; ugyanonnan é- szakra félórára esik a Talnostető. Bcrpatak, a vá­ros bányatelepe, hol gazdag aranybányák vannak; itt van Pokol Elek szép úri laka is. A várostól kocsin fél óra, gyalog egy és fél óra alatt érhető el. A A borpataki savanyuviz forrás-, kellemes vi­zét palaczkozzák ; a váiostól kocsin fél óra, gya­log egy és fél óra. — Borpatak felett van a Páprád (547 m.) hegy. Délnyugat felé szép kilátással. Borpatak telepről gyalog egy óra. — Ugyancsak a telepről közelíthető meg a Várhegy. (454 m.) Még ma is látható a három kőrsáncs, mi erősségéül szolgált. A teleptől gyalog 3 negyed óra. Feketepatak. A városnak egyik erdőmunkás telepe a kir. kincstár tanyájával. A várostól kocsin másfél óra alatt érhető el; gyalog 4- 472 óra. In­nen másfél óra szekérrel, gyalog 3- 372 óra az Izvora telep erdöőri lakással. Az Izorvából két órai gyaloglással érhetjük el a Rozsály 1307 m. tetejét. Felsőfernezely végén a fekete pataki kitérőtől észak­ra érjük el Kőbányatelepet. Blidár kocsival 20 perc, gyalog 3A óra. Itt szintén kényelmes erdőtanya van, melytől egy óra alatt gyalog mehetünk a Laposkő­bánya telepig, hói járdához való köveket fejtenek; Blidártól két óra alatt gyalog tekinthetők meg a Szturi völgy csinos vízesései; ugyancsak két órai gyaloglással a nagypisztrángos patakon a tüzifa- szállitó görpálya és csúsztató mentén a Szöts te­tőre mehetünk, honnan szép kilátás van az Avas völgyébe. — Nagybányának többi kiránduló helyei Felsőfernezely községébe vannak felsorolva. Nagybányától ék-re van Alsófernezely (kk. 6.518 kh. 1. 167 1. 491 h. ík, s gklel kh. tb. ti. s ph. helyben, kj. ak. s cső. Nagybánya.) Itt van Magyarország legnagyobb kohótelepe, melyben beváltják és feldolgozzák a bányakerület összes testvér békességesen megmaradt a déli tartomá­nyokban ; az ifjabb — az elhunyt sah kedvence s egyúttal hadügyminiszter, a városon kiviili pa­lotájába menekült, minthogy a teheráni tatár hely­őrség is az uj sah hívének vallotta magát. így lépett Muzaffer ed Din másnap ősei trónjára s beszéde, melyet a diplomáciái karhoz, a tábornokkokhoz és az állami főhivatalnokokhoz intézett, — a legszebb reménységgel kecsegtettek. Megindultak azonban a pénzkalamitások is. Az államkincstár üres volt. Az elhunyt sah az an­gol banknak 100.000 arannyal tartozott s annak csekély (?) 12 százalékos kamatával. Minthogy a sah háremének nagy fürdő víz­medencéje alatt elrejtve épen annyi vert arany ta­láltatott: első sorban kifizették az adósságot, hogy az uzsora kamatot ne legyenek kénytelenek tovább is fizetni. A nagy pénzhiány folytán aztán beállott a korrupció. Lopnak, csalnak, rabolnak mindazok, akik csak tehetik, minek következtében az öngyil­kosságok is napi renden vannak. Ez állapotoknak különben mind a sah gyengesége az oka. Már mint ifjúnak tönkre tette idegeit az örö­kös félsz. Mert mindig attól félt, hogy atyja vagy bátyjai megöletik. Egész éjszakákat töltött el ál­matlanul örökös rettegésben. Most aztán atyja meg- meggyilkoltatása után, a félsz valóságos mániává

Next

/
Oldalképek
Tartalom