Nagybányai Hírlap, 1913 (6. évfolyam, 1-52. szám)

1913-07-29 / 30. szám

1913. julius 29. NAGYBÁNYAI HÍRLAP 3. pókban Kiel ur, Saint Louis városának polgármes­tere, nemcsak a kabátját de a mellényét is levetette hivatalos órái közben és leiratban alantasait is felhatalmazta, hogy egy bizonyos hőfoknál hasonló­képen cselekedhetnek. Ezt a példát csakhamar a polgárság is követte és a legutóbbi forró napok alatt a fél város lakossága ingujjban sétált az ut­cán. A polgármester ur h vatalában csak akkor veszi föl kabátját és mellényét, ha hölgy látogatója jelentkezik, de annál lengébb ruhában jelennek meg a hölgyek a tűrhetetlen hőségben. Személyi hírek. Nagy Margit lapunk jeles munka­társa városunkban időzik. Dr. Neubauer Ferenc ügyvéd 4 heti itt tartózkodás után családjával Kaposvárra hazautazott. L. Berksz Lajos bírósági jegyző Debrecenből, családjával ide érkezett. Geilért Endre Nagykárolyból és Gellert Ferenc miniszteri osztálytanácsos családjával nyaralásra ide ér­kezett. Demény Dezső m. kir. udvari káplán és zeneszerző, pár napi tartózkodásra, mint Torday Imre városi tanácsos vendége, városunkba érkezett. Eljegyzések. Sziklay Maricit, Sziklai Alfonz m. kir. bányatanácsos leányát, néhai Nagy János városi alorvos unokáját eljegyezte Borbély Sámuel m. kir. erdőmérnök. Eckstein Miklós, a Magyar Forgalmi Bank ügyvezető titkára Budapestről el­jegyezte özv Liebermann Dezsőné leányát: Rózsikát. A szerkesztőségből. Lapunk felelős szer­kesztője szombaton, több heti tartózkodásra London­ba utazott. Távolléte alatt a lap szerkesztéséért Révai Károly felelős. Áthelyezés. A m. kir. Vallás- és közokta­tásügyi miniszter Thurzö Ferenc nagyszebeni ál­lami főgimnáziumi tanárt Makóra helyezte át. Pentsy Erzsébet körmendi polgári leányiskolái tanítónő a nagybányai polgári leányiskolához helyeztetett át. Egyetemi bál. A Nagybányán időző egye­temi ifjúság augusztus hó 16-án, a Lendvai-szin- házban táncvigalmat rendez. A meghívókat már a napokban szétküldik. Tanítók kinevezése. A kultuszminisztérium­ban törvényjavaslat készül, mely szerint az állami elemi iskolai tanítók és tanítónők kinevezését ezentúl az iskolai gondnokságok előterjesztésére a várme­gye főispánja fogja teljesíteni. A törvényjavaslat állítólag már elkészült és még ebben az évben beterjesztik a képviselőház elé, hogy a jövő évben már életbe léphessen. Díszpolgári oklevél átadása. Testvér- vá­rosunk, Felsőbánya — mint tudva van, — Tisza Istvánt díszpolgárává választotta. Múlt szonbaton adta át a város küldöttsége az oklevelet a mi­niszterelnöknek. A küldöttségben Farkas Jenő pol­gármester vezetése alatt a következők vettek részt: Biadofka Frigyes, Húder Ferencz, Újhelyi kúriai biró, Dr. Tóth Gábor, Thury Zoltán és Nagy Lajos. saikban, lelki világukban, mindennapi életmódjuk­ban és a létért való küzdelemben, vajmi kevés külömbséget fogunk találni. Egyformán szeret a paraszt legény, legyen magyar vagy román; szerelem ugyanaz: a tenné-' szét fiainak egészséges és reális szerelme; a le­ányok érzelmei is ugyanazok ; s az anya termé­szetet is a magyar földműves ugyanazzal a szem­mel nézi, mint a román, s a földbe, mint közös i anyába, helyezi reményét, jövőjét és boldogságát. A magyar paraszt, valamint a román is, csak azt tudja, hogy adóznia kell, közterheket visel, gyermekeit elviszik katonának, de szűk lát- köréből nem bír felemelkedni mindezeknek ma­gasabb szempontból való átértésére. És midőn mindezeket Cosbuc összefoglalta remek verseiben, nagyon természetes, hogy egy­formán elragadta a románokat, mint a magyarokat — kik nyelvét értették. Hisz nem egyszer olvasva Cosbuc költemé­nyeit, úgy tetszik mintha a magyar pórnép életéből egy-egy kedves epizódot foglalt volna versbe, | román nyelven — valamint Petőfi Sándor is több remek dalát, mintha a román pórnép leikéből me- | 2X2=5 és 5X2—3. Az István szálló bér­letének ügyébe csütörtöki laptársunk személyemet is belekeveri. Én nem taktikázom, mert lapomban szószerint ezeket irtani: „Nekünk azonban szo­morú kötelességünk a törvényt arra az oldalra magyarázni, a hol taktikai fogással tartanak elin- tézhetőnek egy nagy ügyet s mit sem törődnek azzal, hogy maga a város ihatj i meg a levét en­nek a taktikázásnak. Szomorú feladatunk pedig azért, mert látszólagos törvénytiszteletüket min­dannyiszor rájuk kívánjuk olvasni, valahányszor azért nem fognak a szabályokhoz alkalmazkodni, mert érdekeik azok mellőzését parancsolják. Ez pedig a múltban is, a jövőben is gyakrabban for­dul elő, hogy sem mint most a törvényes szabály vagy ennek betüszerinti magyarázata is segíti őket partikuralis céljaik és elfogult álláspontjuk érvé­nyesítésében.“ Gyengébb laptársunk kedvéért meg­magyarázom, hogy az idézett sorok azt jelentik, miszerint a Rumpold pártiak csak taktikából igyek­szenek a szervezési szabályrendelet 22 §-ának azt a rendelkezését kiaknázni, hogy az ügyben csakis az a városatya szavazhat, ki a bérlőtársaság rész­vényeinek nem tulajdonosa, mert a részvényes közvetlenül érdekelt, — de e sorok nem jelentik egyszersmind azt is, hogy magam is taktikázom! Igenis vitatom a részvényes érdekeltségének fen- forgását, tehát nekik igazat kell adnom és elszo­morodva kell igazat adnom, mert a Rurrrpoldistákat nem a törvénytisztelet, de taktika vezeti eljárásuk­ban. Egyben le kívántam „szögezni“, hogy ez a taktikázó párt azonban — s ekkor a múltban gyakran előfordult esetekből okulva beszélek — a jövőben és más esetekben akkor is tisztelje a törvényt, ha az tűzzel vassal szolgált érdekeik félretételét, hát­térbe szorítását parancsolja. — Egyebekben sza­vazzon kiki a törvény felől való meggyőződése szerint, hiszen az a közönséges és az említett lap hétköznapi gondolkodására valló felfogás, hogy nem kell a mások gyarlóságát megbocsátani s azon felülemelkedni, ha e mások gyarlóságához magunk is társul szegődtünk! Sapienti sat! A szerk. Vásáráthelyezés. A kereskedelmi miniszter megengedte, hogy Felsőbányán a hetenként kedd és pénteken tartott vásárok ezután hétfőn és csü­törtökön tartassannak meg. A segesvári ütközet. E hó 31-én 64 ik évfordulója van a Segesvár és Fehéregyháza kö­zött vívott szerencsétlen kimenetelű ütközetnek, hol a nemzet halhatatlan lantosa, Petőfi eltűnt. Érdekes megemlíteni, hogy mennyiből állott a honvéd és mennyiből az orosz hadsereg. A honvédség Bem altábornagy vezénylete alatt állott: 5 zászlóalj (22 század) gyalogságból, 3400 emberből: 3 század lovasságból 350 emberből és 14 ágyú és 2 tarackból ritette volna. Különösen Cosbuc György és Petőfi Sándor között sok közős tulajdonságot és lelki rokonságot találhatunk fel. Itt nem azt akarjuk mondani, hogy Cosbuc Petőfi által befolyásolva lett volna, de a szellem, mely áthatja e két nagy költőnek költeményeit, a népies nyelv és versetési-forrná; és ihletségüknek szent forrása, a nép élete', — egy és ugyanaz. Petőfi költeményeiben -meglehet több az ala­nyiság mint Cosbucnál, de szerelmi dalaiban ép- | pen oly híven írja le a n p fiainak szeleimét, mint Cosbuc. A természetet ő is a paraszt egyszerű naiv és egészséges gondolkozási módja szerint ítéli és énekli meg. S a midőn lelke felháborodik a nép keserves elnyomatása, és keserves sorsán, — költeményeiben a harag és elkeseredés éppen azt az erős és magasztos kifejezést éri fel, mint Cosbucnál. Petőfi forradalmi dalai mintha ugyan­azon lélek kifakadásai volnának, Cosbuc „Női vreni pámént“ és „Cäntec barbar“ cirnü költemé­nyeivel, Nincs szándékunkban összehasonlítani e két ganiális költőnek költeményeit. Célunk csak az volt, hogy megmutassuk e két költő között a kö­250 emberrel. Zászlóalj parancsnokok voltak: En­des József őrnagy, Ferenczi György százados, Ku­lin Ignác százados, Deák György őrnagy, Poplovsz- ky Ádám és Moján Dániel századosok, valamint Pap Sándor tüzér főhadnagy. Ezzel szemben Lü- ders orosz tábornok 12000 gyalogossal, 14 lovas­századdal és 32 ágyúval rendelkezett, tehát létszám dolgában háromszoros túlsúlyban volt Bem fölött. Itt történt az a nevezetes eset, hogy Bem maga tette az első ágyú lövést az ellenségre s ezzel az oroszoknak súlyos veszteséget okozott, amennyiben a kilőtt ágyúgolyó Skariatin György tábornokot az orosz V. ik hadtest vezérkari főnökét leteritette. Műkedvelői előadás. Tegnap este zajlott le a Lendvay-szinházban a tánciskola növendéke­inek műkedvelő előadása a következő műsorral : 1. Prolog. 2. Mezey Béla szaval. 3. Révész Ilma és Viola énekelnek, zongorán kíséri Révész Zoltán 4. Smaregla Sálika és Rumpold Jolánka Zongo­ráznak. 5. Giller Márta szaval. 6. Szirmai Anna énekel, zongorán kiséri Mostis Piroska. 7, Homola Baby zongorázik. 8. Révész Ilma, Ilia Erzsiké és Kovács József énekelnek, zongorán kiséri Cziffer- rnayer Lórika. 9. Glück Ilona és Miklós zongora és hegedű száma. 10. Delhányi Ernő énekel, zon­gorán kiséri Platthy Margit. 11. Égly Sárika sza­val. 12. Beregszászy Kálmán humoros előadása. 13. Halász Baba énekel és zongorázik. 14. Do­mokos László zongorázik. 15. Szeleburdi. Vígjáték 1 felvonásban. Szereplők: Soltész Jucika, Soltész Márta, Bónis Lillyke, Káplány Antal, Derceni László, Soltész Elemér, Glavitzky Károly. 16. Fa­lusi liba. Vígjáték 1 felvonásban. Szereplők: Bo- merszbach Margit, Incze Sárika, Wiesner Erzsiké, Pintér Elek, Platthy György. A baba. Vígjáték 1 felvonásban. Szereplők: Káplány Sárika, Révai Erzsiké, Szepessy Gabi, Székely Ági, Simori Teri, Damokos László. 18. Az igazgató úr. Vígjáték 1 felvonásban. Szereplők Erdődi Béla, Sziklay Lász­ló, Derczeni László, Mostis Tibor, Ince Gábor, Simon Pál. Az előadás lefolyásáról jövő számunk­ban részletes jelentést hozunk. A fátyol veszedelmei. A fátyol a legvesze­delmesebb dolog, amitől a nőknek óvakodniok kell, mert nem csupán a szemre káros, de súlyos idegbajokat is idéz elő. Ez a véleménye a leghí­resebb amerikai szemorvosok egyikének, J. Wilson Voorbees dr.-nak, aki mostanában irtóhadjáratra szólítja fel a szemorvosokat ezen „ostoba divatcikk“ ellen, amelyet a nők, noha épenséggel nem olcsón jutnak hozzá, oly előszeretettel hordanak. A pro­fesszor szerint a nők ugyan azt mondják, hogy a fátyol megóvja őket a portól és a bacillusoktól, pedig a valóságban épen ellenkezője igaz ennek a föltevésnek. Szerinte ugyanis a legjobb gyűjtője zös jellemvonásokat, hogy igy megérthessük, miért a román költők közül a magyar olvasó közönség­nél a legkedveltebb Cosbuc György — a romá­noknál pedig Petőfi Sándor. Petőfi Sándor költeményeinek legnagyobb részét román nyelvre fordította egy jeles és tehet­séges román költő, az ifjabb nemzedékből, Stefan O. losif, ki —■ sajnos nem rég meghalt. — Cosbuc György költeményei közül nagyon sokat fordított magyar nyelvre Révai Károly. Révai Károly egy igen jeles és tehetséges fordítónak bizonyult. Fordításai, mondhatni kifo­gástalanok és hiven adják vissza az eredetit, egész költői szépségében. Az „Erdélyi irodalmi társaságban“ az az óhaj merült fel, hogy Révai fordítsa le Cosbuc György összes költeményeit. És Révai le is fordította lassacskán s elértük azon irodalmi meglepetést, a midőn Cosbuc köl­teményeiből egy egész kötet fordítás került ki a sajtó alól, mely hivatva van, hogy a fordítónak irodalmi dicsőséget szerezzen, s a román iroda­lomnak pedig, a magyar olvasó-közönség előtt, a megérdemelt elismerést kivívja.

Next

/
Oldalképek
Tartalom