Nagybányai Hírlap, 1913 (6. évfolyam, 1-52. szám)

1913-07-29 / 30. szám

4. 1913. julius 29. NAGYBÁNYAI HÍRLAP a pornak és a baktériumnak, ha pedig a fátyol a bőrt érinti, ami a fátyolviselet elmaradhatatlan következménye, akkor ezek a tisztátalanságok az arcbőrre kerülnek. A fátyol tehát korántsem vé­dőeszköz, sőt az egészségnek egyenesen veszélyez­tetője, mert megakadályozza a szem nyugodt és szabályos pillantását, különösen a mai bolond di­vat mellett, amikor a fátyolszövetben pontok vo­nalak, körök, sőt mindenféle furcsa ákombákomok vannak beleillesztve. Ezek a sajátságos ábrák megakadályozzák, hogy a receszövet a világossá­got, illetve a sugarakat egyenletesen fogja el, ami­ből az a káros hatás származik, hogy a szem­hártyának egyes részei megerőltetnek, mások pe­dig teljes árnyékban maradnak. Az a körülmény továbbá, hogy a szem akaratlanul is állandóan a fátyolszöveten levő arabeszkekre szegeződik, a kancsalságot is előmozdítja, de kétségtelen ezen­kívül, hogy a fátyolviselet folytán a szemek túlsá­gosan kifáradnak, aminek aztán a szemidegek megrontása és az állandó fejfájás a következménye. A professzor saját praxissából megállapítja, hogy ennek a botor viseletnek igen gyakran általános rosszullét és neuraszténia az eredménye. Sikkasztó postamester. A „Szamosban“ olvassuk, hogy Keresztény Lajos hagymásláposi körjegyző ezelőtt tiz nappal eltűnt a községből. A község jegyzője egyszersmind a postahivatal vezetője is volt, amely természetesen az ő távo­zásával beszüntette működését. Emiatt Hódy postabiztos megjelent a hagymásláposi postahiva­talban és rovancsolást tartott. A vizsgálat nem kis meglepetést okozott, mert kiderült, hogy Keresztény Lajos hamisított és lopott. A postakincstár eddig megállapított kára 2800 korona. Hogy körjegyzői minőségben minő szabálytalanságokat követett el a megszökött körjegyző, azt a hatósági vi*gálat ezután fogja megállapítani. Mozi. Az elmúlt héten érdekes mozi-előa­dásokban volt részünk, melyek mindannyiszor zsúfolt házat hoztak egybe. A kitűnő Pathéképek nagy tetszésben íészesültek. Szép az Erna Moréna művésznő nagystílű drámai játéka, habár — véle­ményünk szerint — nem hozható párhuzamba Ásta Nielsennel, ki bájosságban többszörösen felülmúlja Morénát. A múlt csütörtöki előadás érdekességét fokozta a gyönyörű képek mellett Marosffy La­josnak, a Népopera tagjának föllépése is s úgy véljük az ő közreműködésének lehetett köszönni a zsúfolt házat, még pedig olyat, a minőt régen nem láttunk. A fiatal Marosffy tánca, játéka igen szép volt, előadott kupiéi is, — különösen az „Autótakszi“ cimü tetszettek a közönségnek, mely többszörösen hívta a lámpák elé a fiatal művészt. •Olcsóbb lesz a cukor. Jövő hét folyamán tartják Bécsben értekezletüket a magyar és osztrák cukorgyárosok, melyen az agusztus hónapban előállítandó cukormennyiséget állapítják meg. E szabályozáson felül, hir szerint, a cukorárak le­szállításáról is szó lesz, amennyiben a nyerscukor ára erre a lehetőséget megadja. Hir szerint a nyers­cukorpiac állapota alapján van remény a finomított cukorárak leszállítására. A kolera. A m. kir. belügyminiszter tudatta a hatóságokkal, hogy Szerbiában kolera dühöng; e miatt a délvidéki területekről, semmi nemű a- nyagokat behozni nem szabad. Különösen óvakodni kell az aldunai halak behozatalától, mert a Duna fertőzve van. Felhívja a hatóságokat arra is, hogy romlott vagy éretlen gyümölcsöknek a piacon va­ló elárusitását szigorúan akadályozza meg. A nagybányai-kővárfűredi uf teljesen felé­pült és igy Nagybánya-Magyarlápos között a köz­lekedés zavartalanul folytatható. — Fontos ez kü­lönösen kereskedelmi szempontból, mert igy télen nyáron Nagybánya kereskedői az összeköttetést a várostól távol levő községekkel fentarthatják s vi­szont Magyarlápos környékéről rengeteg erdei ter­mék mindig leszállítható, — a Lápos folyó és árvize megkerülésével. — Az ut tervezése, kivitele és házilag való kiépítése Holéczy Gyula kir. fő­mérnök remek müve. — Folyó hó 25-én nyertek befejezést ezen útvonalon az összes munkálatok, amidőn Borsy Károly kir. főmérnök miniszteri kiküldött, Damokos Ferencz főszolgabíró és Holéczy Gyula kir főmérnök jelenlétében a kékesi patakon levő uj vasbeton hid próbaterhelése történt meg, amely hidat a szolid és kifogástalan munkájáról ismert Hirsch Móritz nagybányai lakos a várme­gye vállalkozója épített s miután a teherpróba a bizottság teljes megelégedését érdemelte ki, — a hid ' is átadatott a közforgalomnak. Püspök aranymiséje. Dr. Boromisza Tibor megyés püspök f. hó 26-án érte el áldozópapságá­nak 50-ik évfordulóját. A főpásztor került minden- , ünnepséget, ezért jubileuma alkalmából Rómába utazott, ahol csendes misét mondott. Az ötven éves forduló azonban igy sem vészit jelentőségéből, mert a nemes lelkű főpásztor, kit hívei szeretete övez, nagyszabású adományával s alapítványokkal tette emlékezetessé a jubileum napját. A jezsuitáknál — tudvalevőleg konviktust épittett, mely célra 500.000 koronát bocsát rendelkezésre, azon felül egy 150.000 koronás alapítványt tett, melynek kamatjaiból 12 növendék részére biztosit teljesen ingyenes ellátást a konviktusban. Ezeken kiviil jótékonyságával áldoz más nemes célokra is vallásfelekezeti külömbség nélkül. A jubileum napján a szatmári egyházmegye összes plébánia templomaiban ünnepi misét mondottak. A püspö- | köt távolléte alatt Pemp Antal pápai praelátus ka­nonok helyettesíti. Kitüntetetett nagybányai festő. A Vallás- és közoktatásügyi miniszter az állami képzőmű­vészeti ösztöndíjak egyikét Börcsök Samu fiatal festő művésznek adományozta. Kereskedelmi és iparkamarai tanácsosok Mint előre jeleztük, a választás erre nézve 23. és 24-én volt. Máskor alig"érdeklődtek a dolog iránt most azonban összeszedelőzködtek a kereskedők és erősen pártoskodtak. A Glavitzky és a Steinfeld párt állott egymással szemben s Steinfeld Béla győzött 68 szavazattal Glavitzky 39 szavazata ellen, így aztán Glavitzky póttag lett. — Az iparosoknál szintén nagyobb volt az érdeklődés mint máskor. Kupás Mihályra 124-en szavaztak egyhangúlag s igy Spiczuly Károly lett a póttag. Kupás Mihály és Steinfeid Béla tehát öt évre kamarai tanácsosokul vannak megválasztva. Dr. Berényi Istvánt, a debreceni m. kir. bábaképzede I. tanár segédét, a Délmagyarországi Közművelődési Egyesület debreceni osztályának főorvossává választotta meg. A „Vasárnapi újság“ julius 27-iki száma szenzációt keltő képsorozatban közli gróf Szápáry László budapesti palotájának műkincseit, az árvíz pusztításait, a birminghami cserkész-hetet, a ro­mán király szereplését a háborúban, a jegyzők tisztelgését a miniszterelnöknél, stb. Szépirodalmi olvasmányok: Kaffka Margit novellája Kvassay Ede regénye, Lévai József és Telekes Béla verse, Pékár Gyula czikke a rejtelmes Bretegneról. Egyéb közlemények; aktuális arczképek, divatczikk ké­pekkel s a rendes heti rovatok: Irodalom és mű­vészet, sakkjáték, stb. — A „Vasárnapi Újság“ előfizetési ára negyedévre öt korona, a „Világkró­nikáival együtt hat korona. Megrendelhető a „Vasárnapi Újság“ kiadóliivalalában (Budapest IV., Egyetem-utcza 4. sz.J Ugyanitt megrendelhető a „Képes Néplap“ a legolcsóbb újság a magyar nép számára, félévre két korona 40 fillér. Hirdetéseket elfogad a „Nagybányai Hírlap.“ Egyről-másról. „Akar ön a férjem lenni?“ Ez a szólás járja most. Amerikában. Ugyanis ott elhatározták a höl­gyek, hogy ezentúl nem várják a fiatal emberektől a '.lázassági nyilatkozatot, hanem a melyik leánynak megtetszik egy ur, — megkéri kezét annak rend­je és módja szerint ilyképpen : Akar ön a férjein lenni ? Ha aztán kosarat kap, feltűnés nélkül to­vább áll, lemond, visszavonul, vagy másra veti ki hálóját, esetleg a megkérést rövid időn belül megismétli. A jogegyenlőség elvénél fogva az Amerika­iak helyesen cselekesznek. Miért legyen csak a férfiúnak joga válogatni a nőkben s miért ne vá­logasson a nő is a férfiakban ? Hogy a megkérés nem mindig sikerül, — az megtörténik most is, amikor a fiatal urat kitessékelik az ajtón. Ha ez az eset nem szégyen a férfiúnak, miért legyen szégyene a nőnek, ha a férfi udvariasan kitér a megtisztelő bizalom elől ? Úgy véljük, hogy az amerikai szokásnak ál­talánossá válása következtében nagyon megapad­nának az érdekházasságok s egyáltalában a házas­sági esetek statisztikája kedvezőre fordulna. Mert lássuk csak az eseteket: egy szegény leány meg­kérhet egy vagyonos fiút, va y egy gazdag leány szegény fiút. Minő okos egyesülés lenne abból! Igaz, hogy a szülői beleszólás, vagyis igazabban okvetetlenkedés akkor is fennállana, de mégis len­ne bizonyos erkölcsi kényszer a leány kérővel szemben kit, mégsem lehetne csak úgy könnyedén elutasítani. Be szeretném megérni, hogy nálunk is be­jöjjön az a jó r-zokás ! Szeretném látni, merészelne- e valamelyik házásulandó fiatal emberünk kibújni a kérés elöl ? Hiszen annyi szép leányunk van a városban, akárcsak virág a virágos kertben s any- nyi házasulandó ifjúnk, mint rostán a lyuk, még egygyel több. Megakarom érni azt az időt, amikor a kis leányom kiszemel magának valakit s oda áll elébe: „Akar ön a férjem lenni?“ * * * Egy francia tudós asszony azt állítja, hogy az ember — ha akarja — növelheti az okosságát, vagyis az agyműködését megkétszerezheti. Állítását azzal támogatja, hogy miután az emberiség nagy része testének jobb oldalát, jobb karját, jobb lábát agyának jobbik felét használja, — vegye haszná­latba a balfelét is, vagyis ép úgy möködtesse bal kezét, bal lábát, agyának balfelét, s akkor két­szeresen okosabb lesz. A tétel igy felállítva, csak­ugyan tetszetős és valószínűnek látszik, mert ha a tétlen részeket is működésbe hozzuk, több ered­ményt érhetünk el. Két kézzel többet végezhetünk mint egygyel: két agyrész okosabb mint annak a fele. Csak egy baj van! A ki ballábas, balkezes és agyának baloldalával is működik, annak min­den munkája balul fog kiütni. Van sok balkezü ember. Úti figura docet. * * ❖ A hirlapirásnak legnagyobb ellensége a sajtó hiba! Ha száz szeme is volna a korrektornak, ak­kor is bekerül ez a félelmetes ellenség az újságba és igen sokszor kellemetlen következményei van­nak. Ha valakiről azt Írjuk, hogy külföldre utazott s útközben meghált Budapesten, — a sajtóhiba folytán könyen végzetes tévedésbe ejthetnök az olvasó közönséget, hogy az illető meghalt Buda­pesten. Vagy ki nem olvasta annak idején a nagy német „költő“ Schillernek „Harangok“ cimü ver- I sét, melyet egy lap igy közölt: Sírta : Schiller, ordította: Dóczi Lajos, ahelyett hogy irta: Schil­ler s fordította: Dóczy Lajos. Az sem utolsó do­log, mikor a kereskedő portékáját hirdeti a lapban s magát a közönség „kecses begyébe“ ajánlja, ahelyett hogy becses kegyét kérné. Legmulatságosabb sajtóhiba volt azonban egy novellában, hol a novella hőse „pocoli kakajt“ hal­latott, pokoli kacaj helyett.

Next

/
Oldalképek
Tartalom