Nagybányai Hírlap, 1913 (6. évfolyam, 1-52. szám)

1913-05-27 / 21. szám

4. NAGYBÁNYAI HÍRLAP 1913. május 27. rendelkezik, a belügyminiszter addig is, mig a külföldre való munkaközvetítésnek és a munkások külföldi államokba történő szerződtetésének sza­bályai megállapítva nincsenek, elrendelte, hogy a meghatározott munka igazolásául csak Írásbeli és az elsőfokú közigazgatási hatóság előtt, vagy ennek tudomásával kötött s e hatóság részéről láttamazott szerződés fogadható el, amellyel egy évnél rövidebb időre terjedő meghatározott munka teljesítését biztosították. Hogy pedig az osztrák örökös tartományok felé eső határszélen levő tör­vényhatóságoknak azok a lakosai, akik rendes keresetüket a közelfekvő osztrák tartományok egyi­kében lelik, a határ átlépésében meg ne akadá­lyoztassanak, a miniszter a törvényhatóságok első tisztviselőinek kötelességévé teszi az ez irányban való intézkedés megtételét, hogy a törvényhatóság ama lakosait, akik helyi hatóságuk beigazolása szerint rendes kereset céljából kénytelenek a határt átlépni, az elsőfokú közigazgatási hatóságok évről- évre megfelelő és meghatározott munka teljesítése céljából való távozást bizonyító igazolványaival láttassanak el, vagy munkakönyveik megfelelően zái adékoltassanak. A mintaláncz. Sebők Zsigmond és Benedek Elek képes gyermeklapja, a Jó pajtás egyik köz- kedveltségti specialitása a gyermek-szindarabok melyeket legjobb Íróink írnak a lapba s melyek olvasmánynak is igen kedveltek s a mellett alkal­masak arra, hogy színházat játszó gyermekek el- játszszák A Jó pajtás legújabb, május 25-iki szá­mába Zsoldos László irt ilyen kedves kis darabot A mintaláncz címmel. Írtak még e számba Lam- perth Géza és Endrődi Béla verset, Sebők Zsig­mond és Rákosi Viktor regényt, Steinhofer Károly czikket 11. József császárról mint könyvnyomtatóról, Elek nagyapó vidám mesét, ZsigaDácsi mulattató mókát, Moldován Géza szép képet rajzolt Benedek Elek verséhez. A rejtvények, szerkesztői üzenetek egészítik ki e szám gazdag tartalmát. A Jó pajtás-t a Franklin-társulat adja ki; előfizetési ára negyed­évre 2 korona 50 fillér, félévre 5 korona, egész évre 10 korona. Egyes szám ára 20 fillér. Előfi­zetéseket elfogad és mutatványszámokat küld a Jó Pajtás kiadóhivatala Budapest, IV., Egyetem-utca 4. Gyémántlakodalom és királyi ajándék. Puskás Antal szatmári polgár a napokban ünne­pelte gyémántlakodalmát feleségével, Marosán Ju- liánnával. A király 100 korona jutalomban része­sítette a derék házaspárt e ritka jubileum alkal­mából s a jutalmat a kabinetiroda utján köldte el nekik. Felfüggesztett érettségi. A szamosujvári állami főgimnázium latin érettségijén az egyik ta­nár a földön nyomtatott fordítási szöveget talált. A tanár jelentést tett az igazgatónak, aki azonnal felfüggesztette az írásbeli érettségit és megindította a vizsgálatot annak kiderítésére, hogy ki csem­pészte be a kész fordítást az érettségire. A Vasárnapi Újság május hó 25-iki száma nagyon szép és érdekes képeket közöl Ada-Kalé szigetéről, a pozsonyi ghettó égéséről, a svéd-ma­gyar football-mérkőzésről, a makói gazdák nagy kocsiversenyéről, a Király-szinház bécsi vendég­játékáról, a készülő Panamacsatornáról, stb. Szépi­rodalmi olvasmányok : Kvassay Ede regénye, Pász­tor Árpád, Lenkei Henrik és Farkas Imre versei Szőllősi Zsigmond novellája s egy érdekes franczia regény. Egyéb közlemények: aktuális arcképek, képek a Bach-korszakbeli hivatalnoki egyenruhák­ról s a rendes heti rovatok: Irodalom és művé­szet, sakkjáték, stb. — „A Vasárnapi Újság“ elő­fizetési ára negyed évre öt korona „Világkróniká-val“ együtt hat korona Megrendelhető a „Vasárnapi új­ság“ kiadóhivatalában (Budapest IV., Egyetem-utca 4. sz.). Ugyanitt megrendelhető a „Képes Néplap a legolcsóbb újság a magyar nép számára, félévre két korona 40 fillér. Izgató a munkások közt. Szatmárról jelen­tik A szatmármegyei Vámfalu község és Turvé- konya között most építik a vicinális vasutat. A munkálatoknál, amelyekre Lakatos Sándor utmes- ter ügyel fel, több száz ember dolgozik. A mun­kások között dolgozott egy Márkus János nevű oláh napszámos is, aki állandóan izgatott a mun­kások között, szidta az urakat. A tudatlan oláh napszámosoknak nem sok biztatás kellett és több­ször abbahagyták a munkát. Lakatos Sándor ut- mester az izgató munkást elbocsátotta. Elmenetele előtt megfenyegette az utmestert. Az elbocsátott munkás vasárnap a korcsmában arra akarta rábír­ni a munkásokat, hogy üssék agyon az utmestert. Másnap este újra megjelent köztük és izgató be­szédet mondott. Lakatos Sándor utmester leakarta csititani a munkásokat, Máikus azonban megaka­dályozta. Megragadta az utmestert s a földreteperte. Ag/on akarta lőni. Ugyanakkor haladt arra kocsi­jával Lukács László körjegyző, aki látva az ut­mester veszedelmes helyzetét, segítségére sietett s kiszabadította a már akkor elalélt utmestert az iz­gató munkás kezei közöl. A körjegyző csendőrök­ért küldött, akik Márkust megvasalva szállították a szatmári kir. törvényszék fogházába. Majális. Az áll. „Erzsébet“ óvó junius hó l én (vasárnap) délután V« 4 órakor majálist tartunk. Foglalkozásuk mibenlétét társalgás, versek, dalok, rendgyakorlat, eszköz, csoport- és körjáté­kok keretében mutatják be a kicsinyek. Egész év­ben dolgozott alaki munkáikat is kiállítjuk s 150 drb-ból álló gyűjteményünkből nehányat az érdek­lődőknek juttatunk, mig a többit a gyermekek szülei foglalták le. Programm: 1 Üdvözlő ének. 2. Prolog: Balázs Jolán. 3. Vendégköszöntő : Hor­váth Bözsi ke. 4. Beszédértelem gyakorlatok. 5. Versek. Párbeszédek : Mézes kalács huszárok ; Pék és kéményseprő ; Talált jószág. 6. Kéményseprő kupié : Winkler Pistike. 7. Kenyérsütés csoport- játék. 8. Vásárjáték. 9. Torna. 10. Katonajáték. 11. Tündérjáték. Ozsona. Búcsúzó: Winkler Pis­tike. A munka kiállítást 1-2-án lehet megtekinteni. Személyenként 20 fillérből összegyűlt összegből szoba hintánk árának fönt maradt részét törleszt- jük. A kézimunkákért befolyó összeget a szatmári Tanítók Háza árva-alap javára, a karácsonykor be­küldött 10 koronához küldjük. Szives érdeklődőket tisztelettel meghívjuk Nagybányán, 1913. május 26-án. Katasztrófák. Az elmúlt héten hazánk két városát sújtotta az elemi csapás. Egyik napon Po zsonyban dühöngött óriási tűz, mely a lapok híra­dása szerint 5 millió korona kárt okozott és tíze­zer embert tett hajléktalanná. Múlt vasárnap pedig Szatmárnémeti városát látogatta meg a vihar, mely alkalommal oly iszonyú jégeső hullott, hogy nem maradt utána semmi szőlő, semmi gyümölcs. A kár hozzáveőtlegesen kétszázezer korona. Mély rész­véttel és fájdalommal regisztráljuk e katasztrófákat, melyek már úgyis eléggé sanyargatott hazánknak két virágzó városát koldusbotra juttatta. Haláleset. Ladányi Bay Ilona május 15-én Csarodán elhunyt. A gyermekek dohányzása ellen. Szegeden a fiatalkorúak felügyelő hatósága Nagy Zoltán törvényszéki biró indítványára kimondta, hogy 15 éven aluli gyermekeknek dohányt kiszolgáltatni tilos; korcsmákba vendéglőkbe és kávéházakba pe­dig beengedni nem szabad. E határozatot megküld­ték az ország valamenyi törvényhatóságának. Pályázat ipari munkásjutalmakra. A ke­reskedelemügyi m. kir. miniszternek 32000/1912. szánni rendelete alapján a folyó évben kiosztás alá kerülő hét, egyenkint 100—100 koronás állami ipari munkásjutalomra és elismerő oklevélre pályá­zatot hirdettetett. A jutalomra való igény előfelté­telei : 1. Magyar állampolgárság. 2. Tényleges ipari munkában való állandó alkalmaztatás. (Mű­vezetők, munkavezetők, pallérok, előmunkások csak kivételes, méltánylást érdemlő esetekben vé­tetnek figyelembe, kapus, kocsis, szolga stb. a ju­talomra igényt nem tarthat.) 3. Legalább 15 évi megszakítás nélküli működés az ipari munka kö­rében. 4. A rendes munkabér évi 2000 koronát meg nem haladhat. A felsorolt feltételeket igazoló okmányokkal (munkakönyvvel) felszerelt bejelenté­sek, melyeknek a munkás korát, családi, (nős, nőtlen, gyermekek száma) vagyoni és kereseti vi­szonyait (napibér, fizetés,) továbbá múlt és jelen ipari foglalkoztatását is fel kell tüntetniük, folyó évi május hó végéig a kisiparosok részéről az ipartestület, ahol ilyen nincs, az iparhatóság utján, a gyárak részéről közvetlenül a kamarához beter- jesztendők. Anyakönyvi közlemények. A helybeli áll. anyakönyvi hivatalnál e hó 19-től a következő be­jegyzések tétettek: Születtek : Máj. 20. Tivadar Juliánná tégla­vető napszámosnak „Terézia“; máj. 21. Bodrog Sándor bányamunkásnak halvaszületett fiú; máj. 19. Mihálcsik Sándor bányaaltisztnak „Dani Vil­mos“; máj. 21. Kovács János bányamunkásnak „Jolán“; máj. 22. Zelencz János bányamunkásnak „János“; máj. 21. Móré János napszámosnak „János“ nevű gyermeke. Elhaltak: Máj. 20. Marosán Ilona, gkath. 4 hónapos, cselédgyermeke, hörghurutban; máj. 21. Minik Mátyás, rkath. 60 éves bányamunkás, tüdő­tágulásban ; máj. 23. Halik Gizella, rkath. 7 hóna­pos, asztalossegéd gyermeke, bélhurutban; máj. 24. Szelezsán Erzsébet Katalin, gkath. 5 hónapos, bányamunkás gyermeke, bélhurutban. Házasságot kötöttek: Hobán Péter erdőmun­kás és Moldován Mária napszámos nagybánya— feketepataktelepi, Práger Kálmán fogtechnikus és Fejes Ida nagybányai lakosok. Kihirdetés alatt állanak; Markovics János zenész és Rézműves Mária napszámos nagybányai; Balázs György bányamunkás és Pap Mária nagy­bányai ; Páska Sándor bányamunkás és Boros Eszter nagybányai lakosok. Egyről-másról. Nem szeretjük a kulisszák titkait kutatni. Nem is jó, hogy laikus ember oda beüsse az or­rát, mert idegen világ az minekünk, ha mindjárt kissé bohémnek is érezzük magunkat. S most mégis szeretnénk valami kis titkot kihámozni. Azt tudniillik, hogy mi késztette a Heves színtársula­tának egyik legerősebb oszlopát, a közönség által becézett és nagyon szeretett tagját; Endrey Jenőt, hogy — se’ szó, se beszéd, — faképnél hagyta? Vasárnap még jó kedvvel és kitünően játszott, hét­főn már vitte a gyorsvonat tovább, holott szerepe lett volna a hétfői előadáson. Sokféle hir kering a jeles szinész megugrásáról; lehetetlennél-lehetetle- nebb meséket terjesztenek. De akármi is legyen az oka, hálátlanság attól a fiatalembertől, hogy bú- csunélkül itt hagyja azt a közönségét, mely őt minden föllépése alkalmával zajosan ünnepelte. A sok mesebeszéd közt azt is hallottuk, hogy társai kinyilvánították, hogy vele többé nem játszanak! Nem hihetjük, hogy ez a derék művészi gárda a saját ellenszenvét elébe helyezné a közönség érdé» kének! A pletyka szerelmi históriáról is beszél. Abba már igazán nem szólhatunk bele, mert az tisztán egyéni magánügy. De abba beleszólhatunk, hogy egyikét a legjelesebbeknek ne üldözzék el pusztán azért, mert ellenszenves, mert talán kissé önérzet tultengésben szenved. Félő, hogy ez a ki­üldözés az előadások nivójára befolyást fog gya­korolni ! Summa-summárum : őszintén kinyilatkoz­tatjuk, hogy Endrey eltávozását fájlaljuk, mert já­tékában mindig igaz gyönyörűséget találtunk. Hogy egyénileg talán kellemetlen és összeférhetetlen volt, — azt megengedjük, — de minden szerepében megmutatta, hogy müvészvér.

Next

/
Oldalképek
Tartalom