Nagybányai Hírlap, 1913 (6. évfolyam, 1-52. szám)

1913-05-27 / 21. szám

NAGYBÁNYAI HÍRLAP 5. . . . Nem szeretjük a kulisszák titkait kutat­ni ! S minthogy nem is tudunk róla semmit, — rokonszenvünk teljes mértékben az övé! . . . * ❖ ❖ Amerikában megoldották az agglegény és a szakácsnő kérdést. Minthogy az agglegények szá­ma évről-évre szaporodik, mert a férfiak ma már nem igen házasodnak, azután minthogy jó sza­kácsnőkben is nagy hiány van : férfiak részére egy főző iskolát állítottak fel. Nem kell tehát asszony a házhoz, a férfi maga fogja ebédjét megfőzni. Nem lesznek többé kitéve a szakácsnők zsarno- koskodásának, de annak sem, hogy a feleség ha bosszús, — elsózza, vagy megpaprikázza az étele­ket. E tekintetben — különben — a magyar fér­fiak sem állanak az amerikaiak mögött. Sokan tu­dunk úgy főzni, mint akárcsak a hivatásos szaká­csok. A gulyások, zsiványpecsenyék, turóscsúszák, halpaprikások készítésében tekintélyek vagyunk. Szükségét is látjuk a főzési tudományok elsajátí­tásának, mert a terjedő feminizmus úgy is előbb- utóbb kicsavarja a fözőkanalat a nők kezéből * * * Lengyel Imre ítélőtáblái biró Hajdumegye közgyűlésén a cim és rang eltörlése dolgában in­dítványt tett, megokolván azzal, hogy egyetlen or­szág sincs, ahol a cimkórság úgy divatoznék, mint Magyarországon. Ha a képviselőház magáévá teszi az indítványt, akkora kegyelmes, méltóságos nagy­ságos és tekintetes uraknak befellegzett. Azt hi­szem a férfinem szívesen beletörődik a „polgár­társ“ jelzőbe; de hogy az asszonyok szó nélkül hagyják, — azt el nem képzelhetem. Ma már min­den asszony nagyságos, aki nem kegyelmes vagy méltóságos kivételképen. Sőt még a szobalányok is „nagysád“-nak cimeztetik magukat. Micsoda forradalom lenne, ha „polgártársnő“-nek szólita-t nánk minden nőt. Lengyel táblabiró úr nyűgöd lehet; indítványából semmi sem lesz, mert a nők fogják megbuktatni. BÁNYÁSZAT, A meteor-gyémánt. Arizona államban fantasztikus bányászat folyik néhány év óta: keresik a világ legnagyobb gyémántját, amely hagyomány szerint meteor alakjában hullott le a földre. Ennek a bizarr bányavállalkozásnak az Arizona államban levő Meteor hegy a színhelye. Ez a hegy csak névleg az, mert tulajdonképpen csak mintegy 300 láb magasságnyira emelkedik ki a sivatagból és a Santa Fé vasút Canyon Diabolo nevű állomásától mintegy 10 kilométernyire van. A hegy tetejéről egy hatalmas katlanszerü mélyedésbe lehet tekinteni, ami lehet vagy 600 láb mély és közel egy mérföld átmérőjű. Alakjára egy tűzhányó kráteréhez hasonlít. A tudósok véle­ménye szerint ez a kráter jelzi a helyet, ahol az óriási meteor — amelynek nagyságát a katlan terjedelme mutatja — korszakokkal ezelőtt iezuhant a földre, lehet, hogy egy millió esztendővel ezelőtt s mélyen beásta magát a föld belsejébe; hogy milyen mélyen, — éppen azt akarja kikutatni a bányavállalkozók társasága. Akkor, amikor a hatalmas meteor a földet megütötte: a sziklahegy még nem volt itt. A he­gyet a meteor összeütközése teremtette meg, amely iszonyatos súlyával sziklarétegeket mozdított ki helyükből, amelyek homokfelhők közepette formál­ták meg a mai „hegységet.“ A meteor elsülyedt a földbe, a por és homok pedig idővel elegyengette a talajt; a korszakok lesimitották a katlan széleit és segítettek abban, hogy a meteor még jobban el legyen takarva. A kráterben a meteornak sok nagy darabját találták meg, amelyek szokatlanul nehezek s a vizsgálat­nál megállapították, hogy a meteor vason kívül kemény, fekete gyémántot tartalmaznak, ami óriási értékű. Még akkor is, ha a meteor csak fekete gyémántokat tartalmaz, értéke jóformán elképzel­hetetlen, mivel a jó fekete gyémánt, ha haszna­vehetetlen is drágakőnek, annál értékesebb mecha­nikai célokra. Nagyon valószínű azonban, hogy a meteor anyaga javarészben fehér gyémánt, amely esetben hihetetlen, szinte kiszámíthatatlan az értéke. Régóta meg volt már az a feltevés, hogy a gyé­mánt meteorikus eredetű, a tudósok nem tudtak megegyezni abban, hogy azok a feneketlen lyukak, amelyekben a gyémántot lelik, vulkánikus erede- tüek-e, vagy pedig meteoroktól erednek-e, amely meteorok is más égitesteken végbemenő olvadási folyamatok következményei. Ennek az utóbbi elmé­letnek sok kiváló támogatója van, köztük a világ­hírű angol tudós Sir William Crookes is. Crookes megvizsgálta a nagy arizonai meteor egy szilánkját s megállapította, hogy az gyémánt kristályokat tartalmaz. Tudnivaló, hogy a meteorok izzó álla­potban vannak, mikor a föld felületére érnek; a légkörrel való súrlódás hozza őket fehér izzásba. Innen gondolják, hogy a meteor szinte folyékony anyaggá válik a roppant hőség és nyomás követ­keztében s megolvadt széntartalma lekristályosodik. Tudományos szempontból tehát megvan a ma­gyarázata annak, hogy az arizonai meteor kutatása megéri a rászánt időt és pénzt; az egyedüli kér­dés az, vájjon nem olyan mélyen van-e beágya­zódva a földbe, hogy kiásatása sikerre nem vezet- j hét. Az ásatási munkálatokat vezető mérnökök azt j mondják, hogy nem. Feltéve, hogy a meteor több millió métermázsa súlyú volt és sok százezer mér­földet futott meg irtóztató sebességgel, még akkor sem fúródhatott le mélyebbre kétezerötszáz lábnál. Ha ez a számítás helyesnek bizonyul, az óriási gyémánthoz nemsokára hozzájutnak, mert csak ezer láb mélyre kell még ásni, hogy a kellő mély­séget elérjék. A meteor-hegy ma is élénken él indián száj- hagyományokban. A moki indiánok egy ragyogó csillagról be­szélnek, amely évezredekkel ezelőtt esett le, amikor a ma elhagyatott barlanglakások legrégebbike is uj volt. A legenda elmondja, hogy a mokik hogyan sértették meg a Nagy Szellemet s hogyan kaptak égi intést egy ragyogó csillag alakjában, amely száz és száz mérföld távolban megvilágította a földet s olyan szörnyű rázkódtatást okozott, hogy sok falu összeomlott. A moki indiánok szivükre vették az intelmet és a ragyogó csillag leeste óta Manitu, a nagy szellem akarata szerint élnek. A meotor nyugvóhelyét komolyan mindaddig nem kutatták, amig egy pásztor aki juhokat legel­tetett azon a vidéken, apró meteor szilánkokat fel nem szedett, amelyek nemcsak vasat, de fe­kete gyémántot is tartalmaztak. A meteor-hegy fölfedezésének a hire, daczára annak, sogy mindenképpen titokban akarták tartani, kiszivárgott és egy szindikátus alakult, hogy a nagy meteor fekvését, ha lehetséges, megállapítsa és a kráter fenekén bányamunkálatokat kezdtek. A legközelebbi telep, Volz, néhány mértföldre van a hegységtől a sivatag közepén. A telep egy Volz nevű farmertől nyerte a nevét, aki évekig élt a Meteor-hegység környékén s maga is érdekelve volt a meteor utáni kutatásban. A telepesek, akik a délnyugat eme részén, mind hisznek abban, hogy a meteort előbb vagy utóbb megtalálják. RÉGI BÚTOROK, mint müértékek jutányos árban eladók SZILÁGYI KÁLMÁNNÁL Várkert-utcza 6. BÁNYÁSZATI HÍREK. Hivatalos úton. Martiny István főbányata­nácsos bányaügyi előadó, Kapnik- és Erzsébet- bányára müszemlére utazott. E hó 24-én volt Felső­bányán a nyugbéresek szemléje, melyen L. Berksz Leo p. ü. főtanácsos és Dr. Kádár Antal kerü­leti főorvos vettek részt. Ez alkalomból Bradofka Frigyes főbányatanácsos a felsőbányái bányahiva­tal főnöke fényes ebédet adott, melyre vársunkbó is többen hivatalosak voltak. Felelős szerkesztő: dr. Ajtai Nagy Gábor. Lapkiadó: „Hermes“ könyvnyomda. 2719/1913. t. k. sz. Hirdetmény. Nagybánya város telekkönyvi betétei a 1886: XXIX., az 1889: XXXVIII. és az 1891 : XVI. t.-czikk értelmében elkészíttetvén és a nyilvánosságnak át­adatván, ez azzal a felszólitással tétetik közzé: 1. hogy mindazok kik az 1886 XXIX. t.-czikk 15. és 17. §-ai alapján — ideértve e §-oknak az 1889. XXXVIII. t.-czikk 5. és 6. §-aiban és az 1891 : XVI. t.-czikk 15. §. a) pontjában foglalt kiegészítéseit is — valamint az 1889: XXXVIII. t.-czikk 7. §-a és az 1891 : XVI. t.-czikk 15. §. b) pontja alapján eszközölt bejegyzések érvénytelen­ségét kimutathatják, e végből törlési keresetüket, azok pedig, akik valamely tehertétel átvitelének az 1886: XXIX. t.-czikk 22. §-a, illetve az 1889: XXXVIII. t.-czikk 15. §-a alapján való mellőzést megtámadni kívánják, e végből keresetüket hat hónap alatt, vagyis az 1913. évi november hó 30 napjáig bezárólag a telekkönyvi hatósághoz nyújt­sák be, mert ezen meg nem hosszabbítható záros határidő eltelte után indított törlési kereset, annak a harmadik személynek, aki időközben nyilván- könyvi jogot szerzett, hátrányára nem szolgálhat} 2. hogy mindazok, akik az 1886: XXIX. t.-czikk 16. és 18. §-ainak eseteiben — ideértve az utóbbi §-nak az 1889: XXXVIII. t.-czikk 5. és 6. §-aiban foglalt kiegészítéseit is — a tényleges birtokos tulajdonjogának bejegyzése ellenében el­lentmondással élni kívánnak, írásbeli ellentmondá­sukat hat hónap alatt, vagyis 1913. november hó 30 napjáig bezárólag a telekkönyvi hatósághoz benyújtsák, mert ezen meg nem hoszab bitható zá­ros határidő eltelte után, ellentmondásuk többé fi­gyelembe vétetni nem fog; 3. hogy mindazok, akik az 1. és 2. pontban körülirt eseteken kívül a betétek tartalma által előbb nyert nyilvánkönyvi jogaikat bármily irány­ban sértve vélik, — ide értve azokat is, — akik a tulajdonjog arányának az 1889 : XXXVIII. t.-czik 16. §-a alapján történt bejegyzését sérelmesnek ta­lálják, e tekintetben felszólalásukat tartalmazó kér­vényüket a telekkönyvi hatósághoz hat hónap ölatt vagyis 1913. november hó 30 napjáig bezáró­lag nyújtsák be, mert ezen meg nem hosszabbít­ható záros határidő eltelte után a betétek tartalmát csak a törvény rendes utján és csak az időközben nyilvánkönyvi jogokat szerzett harmadik személyek jogainek sérelme nélkül támadhatják meg. Egyúttal figyelmeztetnek azok a felek, akik a betétek szerkesztésére kiküldött bizottságnak ere­deti okiratokat adtak át, hogy amennyiben azokhoz egyszersmind egyszerű másolatokat is csatoltak, vagy ilyeneket pótlólag benyújtanak, az eredetieket a telekkönyvi hatóságnál átvehetik. A nagybányai kir. járásbíróság mint telek­könyvi hatóság 1913 május 15. ABAHÁZY s. k. kir. járásbiró. A kiadmány hiteléül KÁROLY, tkvvezető.

Next

/
Oldalképek
Tartalom