Nagybányai Hírlap, 1913 (6. évfolyam, 1-52. szám)

1913-03-23 / 12. szám

6. NAGYBANYAI HÍRLAP 1913. március 23. áldozatkész filléreit. Legyen kegyes ügyünket hat­hatós pártfogásába verni, s bármily csekély ado­mány mellett a gyűjtés gondját vállalni cs a gyüjtőivet legkésőbb 1913. április hó végéig be­küldeni, hogy közigazgatási számadási kötelezett­ségünknek minden egyes Ívvel szemben eleget tehessünk, Kegyes adományt a „Templomépitő Bizottság“ címére kérjük küldeni. Hazafias üd­vözlettel ; Kohóvölgy, 1913. évi március hó 10-én ^Erdély, Szolnok Doboka megye.) Simon János gk. lelkész titkár. Joós Lajos mk. bányatanácsos elnök. Szmollen Pál r. k. lelkész, titkár. Pósch Lajos mk. kohómérnök, pénztár ellenőr. Jeszenszky Kálmán mk. erdő mérnök, pénztáros. Lehotzky Aurél mk. bányamérnök, jegyző. Hannig Géza ig. tanító, bizottsági tag. Államsegéty. A belügyminiszter városunk részére az 1912. évi segély pótlásául még 5000 K-át, Nagykároly részére 6000 K-át és Felsőbánya részére 2000 K-át utalványozott ki. A segély meg­határozott rendeltetéssel adatott. Részvénytársasági közgyűlés. Az István Király szálló-bérlő r.-t. március 30-án délelőtt 10 órakor tartja 11-ík évi rendes közgyűlését a városi takarékpénztár helyiségében. A társaság 1912. évi zárószámadása semmiféle üzleti nyereséget nem tüntet fel, úgy, hogy még az igazgatóság és fel­ügyelő-bizottság minimális díjazásáról sem lehet szó. Ily körülmények között hosszas megbeszélés és vitatkozás után a társaság igazgatósága és a fel­ügyelő-bizottság egyhangúlag elhatározta, hogy szerződéses joga alapján a szálló bérletét 1913. október 1-re a városnak felmondja s a felmondást — a közgyűlés utólagos jóváhagyása reményében — a városi tanácsnak már tudomására is hozta. Zsemberi Ervinke hangversenye husvét másodnapján a Lendvay színház­ban. Szenzációja a hangversenynek Mos- h a m m e r Román hárfamüvész, a zene- akadémia tanárának közreműködése. A kolozsvári egyetemi rektor márciusi beszéde. Dr. Kosutány Ignác rektor magnificus a március 15-én megtartott doktoravatáson az uj doktorokhoz intézte e beszédet: „Nagy idők évfordulóját ünnepli ma Magyar- ország. Az időt az tette nagygyá, hogy nagy eszmékért lelkesedett s az igaz Isten oltárán gyújtott áldozatot. Ma más idők járnak. Nem mintha az eszmék igazsága megfogyatkozott volna, hanem mert az emberek mások, ideálo­kért nem igen lelkesednek, idegen eszmék ol­tárán áldoznak s nem vonakodnak véres áldo­zattól sem. Doktor urak is az eszmény munká­sai, mert az emberek egyik legnemesebb ide­álja a tudomány, mely az igazságot kutatja. Ebben fáradtak, dolgoztak kora ifjúságuktól kezdve és mint az eszmék munkásai nyerték el ma munkájuk eszményi bérét, a doctori méltóságot. Az egyetem tanácsa nevében üd­vözlöm Önöket és kívánom, hogy kitartóan, soha nem lankadó hévvel folytassák útjukat az eszmények felé. És ha az élet netalán nem is viszonozza törekvésüket földi javakkal, még mindig megmarad a jól végzett munka és a kötelesség tudata. Ettől semmi hatalom sem foszthatja meg Önöket.“ Mi értjük ezeket a szavakat, s akikhez a rek­tor intézte, azok is megértették! Az orvosvilág egyhangú véleménye, hogy manapság a gyermektáplálás csak úgy lesz töké­letesen végrehajtva, ha az elválasztás pillanatától kezdve a gyermekek Phosphatine Falieres-e 1 lesz­nek táplálva. — E kiváló tápszer értéke megbe­csülhetetlen, a gyermekeket a fogzás nehéz idő­szakán zavarta anul segíti keresztül és a fejlődés biztosításánál elsőrangú szerepet játszik. Nemcsak csecsemők, de serdülő gyermekek is szedik a Phosphatine Falierest, mert a leghatásosabb táp­láló anyagokat tartalmazza. — Miniszteri elismerés. A vallás- és közok­tatásügyi miniszter gróf Teleki László Gyula kő- várhosszufalusi nagybirtokosnak, aki a kővárhosz- szufalusi állami elemi iskolának 24 szegénysorsu tanulóját látta el 400 K értékű ruhával, elismerését és köszönetét nyilvánította. Eljegyzések. Dr. Kun Béla nagyszőlősi ügyvéd eljegyezte Farkas Lipót, a helybeli izr. hitközség elnökének leányát: Babyt. — Kelemen Béla debreczeni m. kir. pénzügyi számellenőr eljegyezte Szemere Lajos debreczeni ref. tanító leányát: Szemere Lenke debreczeni tanítónőt. Siketnémák felvétele. A siketnémák váczi kir. orsz. intézetében a következő 1913—14. ta­névben több ingyenes alapítványi hely üresedik meg. Ezekre min. rendelet értelmében az egész ország területéről lehet folyamodni. A kérvények folyó évi május 1-ig a váci intézet igazgatóságá­hoz küldendők be. Folyamodhatnak 7—10 éves siketnémák és olyanok is, akik 10 éves koron túl siketültek meg. A kérvényhez melléklendők: anyakönyvi kivonat, orvosi bizonyítvány, himlő- oltási bizonyítvány, hatósági kimutatás a családi- és birtok állapotáról és szegénységi bizonyítvány. — Az orvosi bizonyítvány és a hatósági kimuta­tás űrlapjai az int. igazgatóságától kérendők, aki azokat díjtalanul küldi meg. Az intézetben óvoda is van. Ebbe 5—6 éves siketnémák vétetnek fel. — Bővebb felvilágosítással szikesen szolgál a váci országos királyi intézet igazgatósága. — Nagybánya város tanácsának kijelölési joga van a Csausz Márton-féle egyetlen alapítványi helyre, mely okból felvételt szándékozók bejelentésüket a város taná­csához május közepéig megtehetik. Külföldi borforgalmunk. Az országos statisztikai hivatal által közzétett hivatalos adatok szerint Magyarország borkivitele az 1912. évben hordóban és palackokban együtt 1.491,688 hl. volt 69.540,709 K. értékben. Ezzel szemben be­hoztunk összesen 338.488 hl. bort 12.198,044 K. értékben. Borkivitelünk az utóbbi időben igen örvendetes emelkedést mutat különösen az 1909. év óta. Kivittünk, ugyanis: 1901 —1908. években egyenként átlag: 836,000 hl. bort 29,600,000 K értékben, 1909-ben 1.242,230 hl. bort 34.652,557 K értékben, 1910-ben 1.091,611 hl. bort 36.358,913 K értékben, 1911-ben 1.407,302 hl. bort 57.145,631 K értékben, 1912-ben 1.491,688 hl. bort 69.540,706 K értékben. E szerint a múlt évben — rossz termés dacára — borkivitelünk mennyisége az 1901 — 1908. évi átlaghoz képest 18%-al növeke­dett. Borkivitelünk lényeges emelkedésének kezdete összeesik az uj bortörvén} (1908. XXVII. t.-c.) életbelépésével. Ez a törvény ugyanis 1909. évi január 1-én lépett életbe és nagyban hozzájárult ahhoz, hogy a külföld bizalma évről-évre nagyobb megrendelést tegyen. Egységes fizetési határidők. A kereske­delmet legsúlyosabban érintő általános gazdasági válság rendkívül nagy fontosságú akciót váltott ki a nagyváradi kereskedők körében. A kihitelezé­sek egyöntetű szabályozásáról van szó, ami tud­valevőleg régi keletű probléma, de megoldását most a tarthatatlan gazdasági szituáció sürgeti. Az indítvány, amelyet Nagyvárad egyik előkelő kereskedője terjesztett az OMKE. nagyváradi kör­zete elé, úgy szól, hogy a nagyváradi kereskedők a hitelt igénybevevő közönséggel szemben az egy­öntetűen megállapított fizetési határidőt kötelezőnek elfogadják. Számláikra, megrendelő jegyeikre rá­fogják nyomtatni a megállapított fizetési határidő­ket azzal a megjegyzéssel, hogy azok be tartása az OMKE nagyváradi körzetének határozata folytán rájuk nézve kötelező. A kötelezettséget megszegő kereskedőre a választott bíróság pénzbírságot fog kiszabni. A fizetési határidőt, melynek elteltével a kereskedő köteles a vevőtől tartozása kiegyenlí­tését követelni, az egyes kereskedelmi szakmák viszonyainak megfelelően fogják megállapítani s e célból a kíilöinböző szakmákhoz tartozó ke­reskedőket külön-külön fogják összehívni értekez­letre. A kereskedő a megállapított határidő eltel­tével föl fogja hívni vevőjét tartozásának 8 napon belül való rendezésére s ha 8 nap elteltével a vevő nem rendezné, akkor a kereskedő valamelyik pénz­intézetre ruházza át a követelést s a pénzintézet fogja inkasszálni a tartozást. Ha pedig ebben az esetben sem fizetne az adós, akkor a pör követ­kezik. Ilyen módon akarják a nagyváradi kereske­dők a kihitelezést szabályozni s föl fogják kérni az Országos Magyar Kereskedelmi Egyesületet, hogy az egész országban indítson ilyen irányú mozgalmat. Léghajók megfigyelése. A cs. és kir. er­délyi 12-ik hadtestparancsnokságot több oldalról értesítették arról, hogy éjjelenként nagy valószínű­séggel hadicélokat szolgáló léghajók repülnek át a hadtestparancsnokság nagykiterjedésü területe felett, a melyek villámos reflektorokkal világítják meg az alattuk elterülő térségeket és éppen e fény verők által lesznek felismerhetők. Hogy ezek a léghajók bizonyára nem a legjobb indulatu cél­zattól vezéreltetnek; mert határozottan kikémlését célozzák az alattuk elterülő terepeknek, azt min­denki gondolhatja. Ezért hát hazafias kötelessé­gében áll minden magyar állampolgárnak az ilyen légjármüvek megjelenését az azt kisérő körülmé­nyeknek lehető legrészletesebb leírásával a leg­gyorsabban és közvetlenül a 12-ik hadtestparancs­nokság vezérkari osztályának, vagy a hol távbe­szélők állanak rendelkezésre, a legközelebbi kato­nai, — vagy csendőr — parancsnokságnak, rendőr­kapitányságnak vagy más polgári hatóságnak tudo­mására hozni. A léghajók iránya is megjelölendő, hátha más állomásokon is láthatók lesznek azok. Üzelmek a gazdák rovására. Gazdáink nem képzelhetik, hogy a tavalyi esős ősz követ­keztében mily nagy tömegben hoznak az idén forgalomba részint jóhiszemüleg, részint tudva csekélyebb értékű, sőt egészen értéktelen mag­féléket. Minél alacsonyabb árakon kínálják, annál biztosabb, hogy például a répamag, melyből a hírhedt bizenczí hibás selejtes áru több ezer zsák­kal van a vidéken elhelyezve, — legtöbb esetben dohos és általában igen rosszul csírázik, sőt az északnémetországi között is van ilyen elég az idén. Ami pedig a lóherét illeti, köztudomású, hogy a múlt napokban érkezett Fiúmén át Ma­gyarországba mintegy 20 vaggon olasz rostaaija, melynek az a hivatása, hogy honi lóhere közé kevertessék. Nem is szólva a lucernáról, melyre nézve az „Erdélyi Gazda“ szaklap március 16-iki számában is megírta, hogy a teljesen értéktelen turkesztáni lucerna nagy tömegben került Bécsből magyar vidéki kereskedőkhöz. Jó lesz tehát na­gyon vigyázni, maradjunk meg a régi megbízható cégeknél és ne üljön föl se kereskedő, se gazda az említett igen alacsony ajánlatoknak, melyeknek célja nem egyéb, mint a hasznavehetetlen porté­kán akármilyen áron túladni. Ha gazdáink nem elég óvatosak, akkor nagy bajok lesznek és cso­dákat fognak ez évben tapasztalni. Egyházi jelentés. A nagybányai ref. egyház 1912. évi állapotáról most jelent meg a Soltész Elemér szerkesztette jelentés, a mely az egyház hitéletére, vagyoni helyzetére és személyi állapotára vonatkozó statisztikai adatokat könnyű áttekintés­sel adja közre. A csinos munka a szerkesztő ízlését dicséri. Köszönetnyilvánítás. Köszönetét mondunk mindazon nemes gondolkozási nőknek és férfiak­nak, kik márciusi hazafias ünnepélyünket és nem- zéti lobogónk megvalósítását adományaikkal elő­segítették. Egyben hálás elismerésünket fejezzük ki Maresch városi főkertész úrral szemben, ki a gyönyörű koszorút a Petőfi-emléktáblára díjtalanul készítette. Zászlónk avatását május elsejére tüztük tűk ki. Érdeklődőknek alólirott kimerítő tájékozás-

Next

/
Oldalképek
Tartalom