Nagybányai Hírlap, 1913 (6. évfolyam, 1-52. szám)
1913-03-02 / 9. szám
2. NAGYBÁNYAI HÍRLAP 1913. március 2 uj társasági formában a közérdeket képviselni. Kétségtelen azonban, hogy a vétójog a haszonra törekvő magántőkét elriasztani képes. De ezzel szemben olyan előnyöket nyújt a szövetség a tőkének, hogy olyan indusztriális országban, mint Németország, lesz vállalkozó tőke és Freund aligha fog csalódni számításaiban Ezeknek az előnyöknek elseje az, hogy a község maga is haszonra törekszik. A községnek ép úgy célja a nyereség, mint a tőkének. Kétségtelen, hogy a községre nézve a nyereség nemcsak készpénzben jelentkezik. Ha bérházépités céljára történnék ilyen társulás a magántőkével, a község az egyenes haszontól eltekinthet, mert uj adóalanyok keletkezésével már közvetett módon haszonra szert tett. A magántőke természetesen közvetlen nyereségre törekszik s itt előáll egy ütközőpont, amely miatt szükséges lesz a magántőkét a „nyereség“ ilyen értelmezése ellen biztosítani. Egy másik előny, amely a magántőkét csábítani fogja, hogy ezek a vállalkozások nagyobbrészt monopoltermészetüek. A kizárólagossági joggal alapított vállalatok rendszerint jól jövedelmező vállalatok, ezt a tőkések tudják és a vállalatnak ez a tulajdonsága nem is fogja hatását eltéveszteni. Harmadik előnye a hitel, a községi hitel Németországban jelentős. A német város hitel- képessége nagy s eltekintve attól, hogy minden városnak van kómmuniális takarékpénztára, a német községi kölcsön kamatlába átlagában jóval alacsonyabb a rendes üzleti kamatlábnál. Az olcsó forgótőke tehát nem utolsó sorban bgja a csábitó hatását kifejteni. A község a maga tisztviselőit engedi át a közös társaságnak. Ez volna a Freund által vélelmezett további előny. Joggal kérdi Gierke, a Freund-féle javaslat ellenzője, hogy meddig, milyen mértékben adja a község ingyen a saját tisztviselőinek munkaerejét Ez a megoldás nem jó, különösen ha arra gondolunk, hogy a most a községi üzemeknél érzett nehézségek épen abban állanak, hogy a hivatalnoki bürokrácia az üzlet szférájában alkalmatlannak bizonyult.“ Ha visszamegyünk azokhoz az okokhoz, a- melyek miatt Freund az uj vállalkozási formát tervbe vette, első helyen épen ezt a bürokratizmust fogjuk találni, amelyre Gierke hivatkozik. Freund meg akar szabadulni ettől a bürokratizmustól, mert a legtöbb községi üzem olyan természetű, hogy nem tűr bürokratikus intézést. Gierke azt mondja erre, hogy ha a község adja a vállalathoz a munkaerőt, megint csak bevonul oda a bürokratizmus. Itt azonban Freundnak van igaza és ezzel a községi üzemek pszihológiájának egy érdekes momentumához jutottunk. Gierke azt a tanácsot adja, hogy ha meg akarunk szabadulni attól a rossz, hozzá nem értő kezeléstől, amelyet összefoglalóan bürokratizmusnak nevezünk, akkor egyszerűen változtassuk meg a városi törvényt, vegyünk fel olyan rendelkezést, amely az ügyek könnyebb intézését lehetővé teszi. Ez okból nincs szükség az uj társasági formára. Freund erre azt válaszolja, hogy a városi szervezet ilyetén megváltoztatását nem helyeselheti, mert ez a különleges ügykezelési szabály a város- igazgatás tiszta egységességében veszedelmes dualizmust teremtene, másrészt azonban nem oldaná meg a magántőkével való együttműködés kérdését, melynék lehetővé tételét a bürokratizmuson kívül fekvő okok is indokolják. Freund amellett, hogy a község érdekeltségével megindult vállalkozásból kiirtja a bürokratizmust, az uj alakzat megalkotásával azoknak a községeknek siet segítségére, akik eddig akármilyen okból távol tartják magukat a szociális irányzatoktól. Utat épit továbbá olyan vállalkozások számára, amelyek természetüknél fogva nem alkalmasak községi kezelésre. Freund az uj társasági alakzatnak különösen a telekpolitikai, jelzáloghitelezési és a forgalmi és közlekedési vállalatok különböző fajtáit szánta. Abból indult ki hogy leginkább a telek- és lakáskérdésekben van község és magántőke egymásra utalva. Olyan kérdések kerülnek itt megoldásra, asszonyt. Enélkül rombadül a múlt és talán a jövő is. Éger Pista ez egyszer valóban szerelmes volt. — Hát mi az Pista? Miért hallgat oly nagyon, mintha fájna a szive? Beszéljen hát valamit. — Zavarta meg a férfi színlelt ábrándozását az asszony. A megszólított előrehajolt. — Ó igen, beszélek. Olvastam egyszer egy mesét, elmondom. Meghallgatja nagyságos asz- szonyom ? — Már is hallgatom. — Tehát! Volt egyszer, már nem emlékszem hol volt, volt egyszer egy férfi, ... ki ezerszer játszott az asszonyi szivek forró füzével és soha sem égette meg magát. De jött egyszer egy asz- szony, ki még talán álmában sem játszott a férfi szivek melegével és mégis kinzóan, kegyetlenül megperzselte annak a büszke Don-Juánnak a szivét. Megperzselte, de gyógyítani nem akarta . . . — Jaj, ez nagyon érdekes lesz! Tovább tovább ! — kacagott Istvándyné. — Nincs tovább! — felelt Éger Pista. — Micsoda? Hát hol itt a mese? Nem értem! — szólt nagy ártatlansággal az asszonyi Éger Pista az ajkába harapott és felállt. — Ne kínozzon édes nagyságos Asszonyom! ügy legyek én, — a hiú ember, — kórház megtört, nyomorult lakója, mint ahogy maga ezt nem érti. — Mily alapon kételkedik maga az én szavaimban ? Éger Pista ismét az ajkába harapott. — Jó, hát megmagyarázom magának ezt a mesét. Az a férfi én vagyok és az az asszony maga. Maga meglopta a szivemet, láthatatlan’ valamit borított az eszemre is, megrázkódtatta egész lényemet, tehát gyógyítson meg. Mondja, hogy szeret egy kissé. — De Éger, mit akar ? Hát a férjem ? Pista most már elvesztette régi hidegvérét, széles melle gyors tempóban mozgott és könyörgő szemekkel közelgett az asszony felé. — A férje most harmadik személy, a hely- l zetet most csak ketten uraljuk. Adja nekem az enyémért a szivét aranyos asszonyom és meglátja meg fogom becsülni. Kérek, könyörgök, rabszolgája leszek ... — Nem akarom! — Maradjon hü a férjéhez, legyen aki volt, a szerény, a félős, a szent asszonyka, csak azt mondja, hogy egy kicsit szeret, csak egyszer enamelyek megoldására sem a község, sem a magántőke egymagában nem alkalmas. Az érdekek is ellentétesek. A magántőke pl. a telek jó kihasználása érdekében bérkaszárnyákat építene, a község azonban szociálpolitikai okokból akadályokat gördít a bérkaszárnya-rendszer elé s arra akarja a vállalkozó tökét kényszeríteni, hogy a telket kevesebb haszonnal értékesítse. Ezek az ellentétes érdekek Freund véleménye szerint közös érdekekké válnak, mihelyt község és tőke jövedelemszerzés céljából közös vállalatra egyesül. Freund az adott esetben a telek gyengébb kihasználása folytán előálló lucrum cessans-t akként véli kárpótolhatónak, hogy a vízvezeték, csatornázás, világítás, úttest- létesítés költségeinek kérdésében nyújt pénzbe átszámítható kedvezményeket. További kárpótlást nyújt a község a közös vállalatnak avval, hogy a saját telkeit önköltségi áron engedi át a társaságnak s mivel ezeket a telkeket a község pénzén, vagy talán hitelén veszi meg a községtől a vegyes gazdasági vállalat, itt alighanem egészen elfogadható üzlet jelentkezik a magántőke részére. További előnyt biztosit Freund szerint a község a közös vállalatnak, hogy a telekpiac alacsony árfolyamjárásakor a közös vállalat folyton vásárolná a telkeket, természetesen a község hitelére kölcsönvett pénzzel. Gondoskodik azonban a község arról is, hogy ezek a telkek ne sokáig terheljék holt tőkeként a vállalat mérlegét. A szabályozási terv megállapításával, a közúti közlekedési hálózat megfelelő kiterjesztésével a község a telektömbök í gyors és jó értékesítéséről gondoskodhatik. Amikor a község nagy és beépítésre alkalmas telekkomplexumokról ekként a vegyes gazdasági vállalat utján gondoskodott, egy más tőkésekkel állapítandó közös vállalattal gondoskodik egyúttal az uj városrésznek közúti közlekedés utján a város központjával való összekötéséről. Itt a tarifális politika megfelelő kezelése utján gondoskodnék a község üzlettársának, a magántőkének üzleti érdekeiről. A háztelek és a jó közlekedés biztosítása után a község müvét a jelzáloghitel hasonló mógedje megcsókolnom piros ajakát — és nekem elég. Csak ezt a kívánságomat teljesítse és aztán, ha kívánja el fogok utazni és emlékemben csak a maga édes alakja fog élni. — Nem ! Menjen ! Szünet. A hódolattal könyörgő Éger Pista megállt, megrázkódott és ismét a régi lett: a büszke Don- Juán. Bariton hangjába most már kábító erő, hatalom, inger, titok, forró tűz vegyült. A szemeit némi lenéző büszkeséggel húzta össze és a jobbkezét zsebre dugta. így nézve szemtelenül szép volt. — Asszonyom! — kezdte — Éger Pista életében egyszer hajtotta meg fejét asszony előtt, Éger Pista csak egyszer akart akár hü kutyája is lenni egy asszonynak és maga akkor is elutasította. És miért? Mert meg akarta ismertetni magával a mámort, az igazi, forró, fiatal vérü szivek mámorát, amit maga soha nem érezhetett, amitől magát megfosztotta a Sors. Csak egy percre akartam belehelni magába az ifjú élet gyönyörét, amihez magának is joga van, mert azért is lett teremtve. És ellent mondott önönmaga szivének is és távozásra parancsolt. Jó ! nagyságos asszonyom. De Éger Pista ezt megtorlatlanul nem hagyja, A BIKSZÁDI Árjegyzéket kívánatra küld a Bihszádi gyógyfürdő igazgatósága. természetes ásványvíz gyógy- hatása hurotos bántalmaknál páratlan; a legutóbbi termésű savanyu uj borral vegyítve % kitűnő italt szolgáltat. # Á A AA AA Kapható mindenhol.
