Nagybányai Hírlap, 1913 (6. évfolyam, 1-52. szám)
1913-03-02 / 9. szám
Vi. évfolyam. Nagybánya, 1913. március 2. 9. szár^ RAGMAI HU TÁRSADALMI É3S SZÉPIRODALMI HETILAP. Az Országos Magyar Bányászati és Kohászati Egyesület Nagybányavidéki Osztályának és a Nagybányai Spartesíületnek Hivatalos Közlönye. Előfizetési árak: Egész,évre 6 korona, félévre 3 korona, negyedévre 1.50 korona; egy szám ára 12 fillér. Megjelenik minden vasárnap 8-12 oidal terjedelemben. Felelős szerkesztő-tulajdonos: űr, A JTA! NAGY GÁBOR. Fomunkatárs; RÉVAI KÁROLY. Szerkesztőség: Hunyady János-u. 14. sz., hová a lapközlemények küldendők Kiadóhivatal: „Hermes“ könyvnyomda Nagybányán, Hid-utca (Bay-ház), ----------- hol az előfizetések és hirdetések fölvétele eszközöltetik. ----------Vái os és magántőke együttműködése. Irta: Hunyor Algernofi. A nagy vitában, hogy a város a gazdálkodás terén meddig mehet, a község gazdasági tevékeny kedésének hol vannak a határai, mindinkább előtérbe nyomul a vegyes üzemek eszméje. E megoldásnak legújabban Németországban jelentős pártfogója akadt dr. Freund Frigyes porosz belügyi államtitkár (Ministerialdirektor) személyében. ü az eszmét intézményesen kívánná megvalósítani. Törvénytervezete szerint azokon a helyeken, ahol nincsenek meg a tiszta községi üzem feltételei, nevezetesen ahol maga az üzeni nem alkalmas tisztán községi kezelésre, avagy magában a községben hiányzik a kiterjedtebb gazdálkodáshoz szükséges bátorság és érzék, megengedtetnék és szabáiyoztatnék a községnek a magánvállalkozással való együttműködése. Ennek az együttműködésnek külső forgiája egy, a részvénytársaság és a betéti társaság (G. ni. b. H) közé ékelt uj sui generis kereskedelmi társaság volna, amely a cég mellett függelékként a vegyes gazdasági vállalat (gemischte wirtschaftliche Unternehmung) elnevezést viselné. Lényegileg tehát ez nem jelent mást, mint a kereskedelmi törvény által szabályozott kereskedelmi társaságoknak egy uj társasági alakzattal való szaporítását. Község és magántőke együttműködése ilyen törvény nélkül is lehetséges, van erre példa Budapesten is, másutt is. A „tuteile administrative“ miatt cselekvőképességében még nia is béna francia község kivételével talán semmiféle más ál- j lám községének nincs megtiltva a szerződéskötés, | és legbőségesebben ép a német község él evvel j az ius contrahendi-vel. Hogy mégis Németországban látják szükségesnek ennek a szerződési szabadságnak törvényi szabályozását, annak oka, hogy egyrészt a. németség faji tulajdonsága a rendszeresség, másrészt pedig a község és niagán- j vállalkozás együttműködéséből eredhetnek olyan j kérdések, amelyek az önkormányzati jog területén meg nem oldhatók. Freund az uj tipusu kereskedelmi társaság j céljait tömören a következőkben adja elő: Ez a municipálszociálisztikus és egyidejűleg magán- j kapitalisztikus, tehát szociálista individuálista alakzat községet és magántőkét egy olyan társasági formában akarja összehozni, amelyben túlnyomó ugyan a nyereségre irányuló célzat, de amelyet a. spekulációs elfajzástól megóv a község együttműködése a vezetésben, a község támogatása és ellenőrzése. Együttműködés a vezetésben : a társaság irányitó szerveiben való részvétel; támogatás : a községi hitel és a községi hivatalnoki kar munkaerejének az igénybevétele; ellenőrzés: a község képviselőinek vétójoga a többségi határozat ellen a rákövetkező döntő bírósági eljárással. A községnek és a magántőkének együttműködése félreismerhetetlenül avval a hatással fog járni, hogy a községet megteliti kereskedelmi szellemmel, , mig viszont a magántőkét a nyilvánosság jótékony ellenőrzése alá helyezi.“ Freund emellett a községnek a magántőkével való szövetségében a feltétlen minoritás szerepét szánta, úgy az érdekeltségi arányban, mint a vezetésben, abból indulva ki, hogy a nyereségre való törekvésben az individualisztikus elem a vezetésre hivatottabb, másrészt pedig a spekulációs természetű magántőke, ha nem kapja meg a majoritást, a vállalkozástól visszahúzódik, mert joggal félti a jövedélmezőséget a közérdekre ügyelő szövetségestől. Az uj kereskedelmi társaság csak elnevezésére nézve uj alakzat, de tulajdonképen minden már eddig ismert kereskedelmi társaságba beépíthető. Így egyaránt alkalmas községnek és magántőkének részvénytársasági, betéti társasági vagy ; szövetkezeti alapon való szövetkezésére. Természetes, hogy a részvénytársaságnak ezen az alapon való megalakítása, vezetése és felügyelete módosult szabályok mellett történnék. Részvénytársasági forma esetén a társaság igazgatóságába.! a község választástól függetlenül kap egy helyet, a betéti társaságnál a község igazgatóság felállítását követelheti. Az alapszabályokban törvényes kötelezettségen alapuló intézkedés lesz, hogy a község által az igazgatóságba benevezett igazgatónak vétójoga van minden a közérdekbe ütköző határozat ellen, vagy pedig ehelyett azt lehet mondani, hogy bizonyos ügyeknek a végrehajtása csak a község képviselőjének jóváhagyása ntán történ- | hetik. Vétó esetén választott biróság dönt. Ezek az intézkedések volnának hivatva az A „NAGYBÁNYAI HÍRLAP“ TÁRCÁJA Szépséges Máriám Te!... — Irta : Isac Emil. — Szépséges Márkim Te! Gyönyörűséges társam. Szemedben éj — kezedben Aranyos csillogás van. Tegnap aranyad nem volt. Ma gazdag vagy, — úgy látom, Én szépséges szerelmem, Szűz, tiszta kis leányom! Szűz tiszta, már csak voltál . . . Ruhádból illat árad, Szemedben forr még lángja A kéjes éjszakának. Reszketsz ... A szégyen éget Gyönyörűséges társam; Mély fájdalom sugárzik ■Az arany csillogásban. Ó, boldog birtokossá Egy szűz tiszta kebelnek, Szép Máriám, eladtad Aranyért lányszerelmed! Románból; Révai Károly. Egy büszke Don-Juánról. — Irta: Krizsán Péter. — • 1. Hallgattak mindketten. Az asszony is, a férfi is. Éger Pista a fejét hátrahajtva, hanyagűl, lustán ült a szalon egyik bársonyszékében és még lustábban rágta szinborostyán szopókáját. Hatalmas alakja ingerlőén volt összeomolva, asz- szouyi szem méltán bámulhatott rajta. Éger Pista most olyan volt, mint egy pihenő büszke oroszlán. Pedig Éger Pista most is csak „adta a bankot,“ most is csak hóditni akart, mint annyi számtalanszor életében. A külömbség csupán az volt, hogy a kis selyemtesíü Istvándyné, a ház ssszonya sehogy- seni akart meghódolni. Sehogyse akarta észrevenni az Éger Pista szemeinek afféle babonázó erejét. Bolonditóan kedves tudott lenni ez az asz- szony, szeretett diserét dolgokról vért tüzesitően vitatkozni, de a legparányibb közeledésnél elpirult és egészséges szóbeli nyakonlegyintéssel visszavonulásra kényszeritett minden férfit. És Éger Pista ilyenkor lázasan harapta be ajkát, mert ő ilyenhez nem volt szokva és most a szive is követelte, hogy magáévá tegye azt az Kereskedőknek, *j Gyárosoknak. Iparosoknak. Szives figyelmébe ajánljuk lapunkat, amely — mint két testületnek is hivatalos közlönye, minden vasárnap megjelenik. Közkedveltségénél és nagy elterjedtségénél fogva hirdetések közzétételére igen alkalmas. Hirdetési dijak számítása megegyezés szerint történik. m
