Nagybányai Hírlap, 1913 (6. évfolyam, 1-52. szám)

1913-12-30 / 52. szám

1913. december 30. NAGYBÁNYAI HÍRLAP 3. boldog-e az én ujesztendőm, vagy boldogtalan. És tudják-e, hogy ezeknek a kidobott piculáknak és koronáknak az útja rendesen a legelső pálinkás- putikhoz, vagy korcsmához vezet ? Hát méltóztassék ez idén szakítani ezzel a rossz szokással. A társadalmon rettentő nagy se­bek tátonganak, amiken segíteni lehetne ezekkel a kidobott pénzekkel. Tessék ezeket a kidobott filléreket ezidén erre a célra fordítani, majd meg­látják, hogy mily tekintélyes összeget tesz ki és hány könyet lehet ezzel a pénzzel felszántani, hány didergő gyermeket betakarni. Mi pedig nyug­tázzuk a megváltott újévi salláriumokat, amely nyugtázás mentesít azután minden aprehensió el­len. Tessék csak megpróbálni ez egyetlenegyszer, majd meglássuk minő áldás fakad ennek nyomán. Kinevezés. Az igazságügyminiszter Beírtál József jászapáti járásbirósági irodatisztet a nagy­bányai járásbírósághoz telekkönyvvezetővé nevezte ki. Eljegyzés. Zékeli és felsőpelsőczi Tóth Tibor avasujvárosi szoigabiró, Tóth Móricz patóházai földbirtokos fia eljegyezte Smrecsányi Afagy Erzsi két. Esküvő. Marosán László városi fogyasztási adóhivatali tisztviselő nőül vette Borsai Erzsikét. Előléptetések. A vallás és közoktatásügyi miniszter Pentsy Böske nagybányai és Obetkó Bella orosházi polgári leányiskolái tanítónőket a X-ik, illetve a Xl-ik fizetési osztályba léptette elő. A Nőegylet karácsonyi mulatsága. Már leszürődött vélemény az, hogy színdarabot előadni és kabarét rendezni csakis vérbeli színészeknek és tűzoltóknak szabad. — Mert mindenképpen jó ! — Aki azonban a Nőegylet által rendezett jótékony- célú előadáson ott volt, aki látta a szereplő lá­nyokat, fiukat és a közöttük kimagasló színi talen­tumokat, az csak azt mondhatta : ezt még a szí­nészek se csinálhatták volna jobban. A fáradha­tatlan rendezőség s különösen Szőke Béla és Stella Sándor és a szereplők gondoskodtak arról, hogy a teljes számban megjelent publikum jól érezze ma­gát. Hiszen a két egy-egy felvonásos színdarab fordulatos voltát, de főleg Delhányi Erle, Stella Aranka, Berks Erzsóka, Magyar Géza, Gretzmacher Gyula, Prohászka Lili, Prohászka Sári, Széchényi Ilonka, Kaletsky Zoltán ügyes játékát nem fogjuk egyhamar elfelejteni. A „Romantikában“ a precíz összjáték ; a „Színésznőben“ pedig a szintér me­leg berendezése lepett meg; mi mindenesetre ügyes rendezőre vall. Igen hangulatos volt a mű­sor második száma, „a baba história“. Örömmel ide igtatjuk a fernezelyi japán baba: Hullán Erzsiké megérdemeli sikerét; rendkívül helyes volt Jancso- vits Jolánka, igazi baba volt. Volt aztán szavallat, ének és beszélgetés. Vásárhelyi Erzsiké, a Jancso- vits nővérek, Kondor Adél, Stella Aranka és a szép hangú Gólián Jánosné, Kupás Gyula minden előadott darabban remekeltek. Pompásan zongo­rázott Smaregla Sarolta és Gurszky Gabika. És most meg kell emlékeznünk az est fénypontjáról, Almer Anna zongora játékáról. Schumann : Auf- schwungját adta elő őszinte átérzéssel. Lehellet- szerü világos zöld ruhája, művészi játéka, kere­setlen bájossága a közönséget legőszintébb meleg tapsra ragadta. Azt hiszem akkor mindnyájan sze­rettünk volna virágot adni Almer Annának. A vál­tozatos műsor befejeztével következett a tánc. Bátran eltarthatott volna egész uj évig is. Meghívó. A nagybányai izr. nők fillér e- gyesülete december hó 31-én, Sylveszter estéjén az úri Caszinó helyiségeiben jótékony célú thea es­télyt rendez; kezdete este 7-29 órakór. Belépő dij személyenkint 2 koma. A jótékony Asztaltársaság új év első napján d. u. 3 órakor tartja meg évente szokásos segélykiosztását a Polgári Olvasókör nagytermé­ben. Este pedig ugyanott társasvacsorát rendez. Kitüntetés. A debreceni kereskedelmi és iparkamara Glavitzky Károly kereskedőt, a Keres­kedők és Kereskedő Ifjak Köre elnökét levelező tagjává választotta meg. Takarékpénztári választás. Nagybánya vá­ros takarékpénztárának választmánya szeidán tar­tott ülésében igazgatóvá ludányi Bay Lajost, igaz­gatósági tagokká Csiidör Lajost, Égly Mihályt, Csepey Ferencet és Vass Gyula drt., felügyelőbi­zottsági taggá pedig Glavitzky Károlyt választotta meg. Részletes referádát csak jövő számunkban hozhatunk. A kinek a legszomorubb karácsonyja volt. Kézdi-Csomortáni Mike Imre m. kir. főerdőmér- nökre és családjára szomorú karácsony virradt. Egyetlen leánykájuk: Jolánka e hó 24-én elhunyt. azt mondják nektek, haljatok meg a szerelemtől. Az én időmben azért csináltak verseket, hogy so­kat szeretni megtanítsanak. Ha egy lovag meg­tetszett nekünk, kicsikém, apródot küldöttünk hoz­zá. És ha szivünknek újabb szeszélye támadt, búcsút mondtunk az utolsó szeretőnek, nehogy megtartsuk mind a kettőt. A fiatal leány egészen elsápadva hebegé : — Hát a nőknek akkor nem volt becsületök ? Az öreg fölpattant : — Nem volt becsületök! Azért mert szeret­tek, mert bátorságuk volt azt bevallani, sőt vele dicsekedni? Tudd meg, kicsikém, ha valaki közü­lünk, Frankhon legelőkelőkelőbb hölgyei közül szerető nélkül maradt volna, azt az egész udvar kineveti. És ti azt képzelitek, hogy férjeitek egész életükben csak titeket szeretnek? Mintha bizony ez lehetséges volna! Én is azt mondom, hogy a házasság szükséges dolog avégből, hogy a társa­dalom fenn állhasson, de értsd meg jól, fajunk természetében nincsen meg. Az életben csak egy jó van: a szerelem és ettől titeket megfosztani akarnak. Most azt mondják nektek : „Csak egy embert kell szeretni,“ mintha arra akarnának kény­szeríteni, hogy egész életemben csak pulykapecse­nyét egyem. Annak az embernek pedig annyi szeretője lesz, ahány hónap van egy esztendőben! Ő követni fogja lovagias ösztöneit, melyek őt a nők felé vonzzák, mint a pillangók bekalandoznak minden virágot; és akkor én egy üveg vitriollal kezemben ki fogok menni az utcákra és sorra fo­gom vakítani azokat a szegény leányokat, kik ösztöneik parancsszavának engedelmeskedtek. Nem a férjemen, hanem rajtuk bosszulom meg maga­mat ! Undorító szörnyet fogok csinálni egy te­remtésből, kit a jó Isten arra alkotott, hogy sze­ressék ! És a ti mai társadalmatok engem körül- ujjongani és fölmenteni fog. Azt mondom neked, hogy ez gyalázatos dolog, hogy nem értitek meg a szerelmet; és készebb vagyok inkább itt hagyni, mint udvariasság nélkül látni a világot oly asz- szonyokkal, kik szeretni többé nem tudnak. — Ti most mindent nagyon komolyan vesz­tek ! Azon nevetséges nők bosszúja, kik szeretőiket megölik, részvétkönnyeket fakaszt tizenkét nyárs­polgár szemében, kik a vádlottak sziveit kifür­készni összeültek. Ez a ti bölcseségtek, és igaz­ságtok ! A nők a férfiakra lövöldöznek és még panaszkodnak, hogy többé nem udvariasak! A fiatal leány reszkető kacsói közé vette az öreg ráncos kezeit. — Ne folytasd nagymama, könyörögve kérlek. És térdre ereszkedve, könnyes szemekkel egy nagy szenvedélyt kért az égtől, egyetlen örök szenvedélyt, a romantikus költők uj ábrándja sze­rint ; mig őse őt homlokon csókolva s még egé­szen áthatva azon kedves és egészséges eszmék­től, melyekkel az udvarias bölcsészek a XVII. századot betöltötték, e szókra fakadt: — Vigyázz magadra, szegény kicsikém, mert ha ily ostobaságokban hinni fogsz, meglásd na­gyon szerencsétlen leszel. Fordította Gellért Endre. Rövid idő alatt már második gyermekét ragadta el a vörheny, a gyermekek e gyilkos ellensége. A részvét általános a lesújtott család iránt. A gyászjelentés igy szól: A legmélyebb fájdalomtól megtört szívvel tudatjuk, hogy egyetlen drága le­ánykánk, illetve testvérünk: Jolánka f. évi decem­ber hó 24-én, délután 4 órakoi, életének 4-ik évében, rövid szenvedés után elhunyt. Drága ha­lottunk hült teteme f. hó 25-én, délután 2 órakor fog a róm. kath. egyház szertartásai szerint a nagybányai r. kath. sirkertben eltemetettni. A Jé­zuska hozott, a Jézuska vett magához! Nagybá­nyán, 1913. december hó 24. Kézdi Csomortáni Mike Imre m. kir. főerdőmérnök és neje szül. Fábián Margit, szülői. Imre, Gyula, Lajos, testvérei. Választás. Szatmárvármegye törvény- hatósági bizottságának tagjaiul a tegnap le­zajlott választáson Ajtai Nagy Gábor dr. ügyvéd, lapunk szerkesztője és Révész Já­nos ág. ev. lelkész, lapszerkesztő választa­tott meg. Leadatott 393 szavazat; ebből Dr. Nagy Gábor 267-et, Révész 191-et kapott. Kibukott Égly Mihály eddigi bizott­sági tag, kire 142 szavazatot adtak le. Jegymegváltás. Újévi üdvözletét a Nőegy­let íészére megváltotta Wass Lajos 5 K-val, Mikes János, Fábián Lajos és György Gusztáv 2-2 koro­nával. Jóbarátaimnak, ismerőseimnek és jóa­karóimnak, — ezúton mondok boldog új évet s kérem továbbra is szives jóindula­tukat. Rumpold Gyula Nagybánya, Köz­ponti szálloda. Uj kenyérkereset a nőknek. Mint hírlik, a hercegprímás elrendelte, hogy ezután a tanitónő- képző intézetekben kiváló súlyt helyezzenek a kán­tori teendőkre vonatkozó ismeretek tanítására s azokat mint rendes tantárgyakat tanítsák. A her­cegprímásnak az a célja, hogy lassanként a tem­plomokban női kántorokat alkalmazzanak, kik ki­zárólag csakis a kántori teendők végzésére alkal­maztassanak. Az eszme igen életre való. Egy sze- génysorsu fiatal leánynak tisztességes megélhetést biztosit ez az állás s ha az illetőnek szép hang­ja van, még az áhitatatot is nagyban emelni fog­ja. Ugyanezt megtehetnék a protestáns egyházak is minden skrupulóz'itás nélkül; sok szegény le­ánynak adhatnának ezzel kenyeret. Baltazár püspök jobban van. A tiszán­túli református egyházkerület püspöke súlyos betegségéből lábadozik, naprul-napra javul az ál­lapota. Egy kevés kis időre az ágyat is elhagy­hatta. Az orvosi jelentések szerint a beteg közér­zete normális, láztól mentes és állapota jó. Ter­mészetes azonban, hogy még a leggondosabban óvnia kell magát s beletelik egy-két hét, amig teljesen fölépül és minden veszély nélkül elhagy­hatja a szobát. Baltazár Dezső dr. iránt betegsége miatt általános volt a részvét nemcsak Debrecen­ben, a tiszántúli református egyházkerületben, ha­nem országszerte és nemcsak a kálvinisták között, hanem felekezeti külömbség nélkül az ország minden vallásu embereinél. A karácsonyfa eredete. A lélekemelő, szép karácsonyi szokások egyik-másika lassankint ki­megy gyakorlatból s idővel feledésbe is megy. A legszebb kaiácsonyi szokás: a karácsonyfa azonban még jobban terjed, s a szent Karácsony előestéjén nem egy zsidó családnál is kigyulnak a karácsonyfa apró gyertyácskái. A karácsonyfa eredete homályos. Sokan az északi népnél szoká­sos karácsonyi faégetéssel hozzák kapcsolatba. Arra azonban már vannak adataink, hogy miként jutott ez a kedves, szép szokás el hozzánk. A karácsonyfát mi a németektől vettük át, s a XIII. vagy XVI. századig vezethető vissza. A legelső nyom, nogy egy drezdai rézmetsző, Gölke párt

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom