Nagybányai Hírlap, 1913 (6. évfolyam, 1-52. szám)
1913-11-11 / 45. szám
2. NAGYBANYAI HÍRLAP 1913. november 11. szélyes házak tulajdonosait szorítani s a szükséges intézkedéseket proponálni: a tűzoltóság vezetőinek s a város tanácsának kötelessége. Erélyes fellépésükkel talán csak elérjük azt, hogy városunk a szász vagy porosz falvaknál nem lesz silányabb és hogy házfedelein a vörös kakas számára rövidesen nem akad majd hely. De addig is csak jól gyakoroljanak a tűzoltóink! Isten ments egy nagy tűzvésztől; de akkor, ha szeles az idő, majd megisszuk a zseniális ^sindelytatarozások ezerszeres árát ! . . . . Ez önhéntzs tűzoltók estótyz. Szombaton este zajlott le a Lendvay-szinház- ban a helybeli önkéntes tűzoltó-testület nagyszabású kabaré-előadása és táncvigalma, melyre már hetek óta nagy érdeklődéssel készült a közönség. Telt házról számolhatunk be. Nagybánya város közönsége nem hagyta cserben e nemes intézmény tagjait; megmutatta megjelenésével, hogy a tűzoltóságot pártolja, segíti. A rendezőség, — melynek élén Widder Péter és Halmai Imre állottak, — el is követett mindent, hogy magas nivon álló előadással hálálja meg a közönség ragaszkodását s olyat nyújtsanak, ami föltétlenül elismerésre tarthat számot. A válogatott műsor a következő volt: 1. Prolog. Irta és felolvassa : Révai Károly ur. 2. Bálkirálynő. Vigjáték. Irta Bérezik Árpád. Rendezi Vajai Imre ur. Előadják: Liptay Sándor — Pap Gizella — Vass Jolánka — Kupás Gyula — Magyar Géza — ifj. Csiszár Miklós Szaucsek Károly Berényi Ernő — ifj. Kovács János Füleky Belizár Natália neje Jozefin Szabó Elemér Fodor Tasziló Temesi Laczi Gyarmathy Pista Kereszthy Ábris Jean 3, Dalokat énekel Jancsovits Jolánka urleány Jancsovits Margitka urleány zongorakiséretével. 4. Tűzoltó'jelenet. Előadják az önkéntes tűzoltók. 5. Monológ. Előadja Vass Jolánka urleány Debrecenből. 6. Két vándor a Szaharán. Előadja Tréger Lajos ur. 7. Kaletsky Zoltán ének- és monológszáma, 8. Várady Izsó táncos komikus vendégfellépte. Kissé későn gyűlt a hallgatóság, s igv körülbelül V29 órakor lépett csak ki a függöny elé Révai Károly, ki felolvasta ez alkalomra irt Pro- lógját. A hangulatos verses prológot rokonszenv- vel fogadta a közönség s felolvasót zajosan éljenezte, a tüzoltótestület pedig hatalmas, nemzetiszinü szalaggal díszített babérkoszorút nyújtott az írónak. Mindjárt a prólog után kezdetét vette a „Bálkirálynő“ cimü 1 felvonásos vigjáték előadása. Ha nem tudjuk előre, hogy műkedvelőkkel van dolgunk, azt hittük volna, hogy valamelyik vidéki társulat elsőrendű tagjait látjuk a színpadon. Teljes otthoniassággal mozogtak a színpadon s az eseményeket gördülékeny játékukkal teljesen érvényre juttatták. A műkedvelő hölgyek és urak egytől- egyig talpraesetten játszottak s csak megbántanék egyiket vagy másikat, ha különösképen kiemelnék az együttesből. De a vendég kivételt képez. Vass Jolánka urleány Debreczenből, ez az Istenáldotta szinésztehetség, meglepett mindnyájunkat. Nemcsak bájos megjelenésével, elragadó kedvességével hódított, de játéka a magasabb kritika előtt is helyt állónak bizonyult. Nagy köszönet és hála illeti e .észben Stella Sándor póstafőnököt, ki napok óta fáradhatatlanul oktatta, vezette a társaságot s ezzel a diadalt biztosította a számukra. A műsor 3-ik pontjában Jancsovits Jolánka éneke szerepelt, testvére Margitka zongorakisérete mellett. A legnagyobb elismeréssel szólhatunk a Jolánka énekéről, kinek tisztán csengő gyönyörű hangja diadalmasan töltötte be színházunkat. A zajos éljenzésre még egy szép dallal felelt s azzal meghódított mindnyájunkat. A zongoraki- séret diszkrét, finom volt s a kis Margitka méltán osztozott húga dicsőségében. A rendezőség őket is gyönyörű virágcsokrokkal lepte meg. Igen szép és hatásos volt a tűzoltó jelenet, melynek rendezése Jakab Zoltán festőművészt dicséri. Vass Jolánka monológja páratlan hatást idézett elő. Ebben mutatta meg a fiatal vendégmüvésznő, hogy valóban szinészitehetség. Vége-hossza nem volt az éljenzésnek s mikor bevégezte, ismét virággal kedveskedtek neki tisztelői. Tréger Lajostól már megszoktuk, hogy művészi szavalatokkal gyönyörködtessen bennünket. Ez alkalommal is kiváló művészettel adott elő egy gyönyörű költeményt. Kaletsky Zoltán monológja és kupiéi általános derültséget keltettek s a hálás közönség tüntetőleg tapsolt a rokonszenves fiatal embernek. Várady Izsó színművész, Neményi dési társulatának tagja kuplékat adott elő és pompásan táncolt, miből azt a meggyőződést merítettük, hogy Várady elsőrangú erőssége Neményi társulatának. Kedves, behízelgő modorával megnyerte a közönség tetszését. A dalárda hirdetett szerenádja, nem tudjuk mi okból, elmaradt. Tizenkettőre járt már az idő, mikor a műsor lezajlott. Akkor vette kezdetét a tánc Dala Jancsi kitűnő muzsikája mellett, mely a reggeli órákig tartott. Szép volt gyönyörű volt minden ! A tűzoltó testület büszke lehet rendezett mulatságára, pénztára pedig bizonyára jókora összeggel gyarapodott. Az eddigi zárlat szerint a bruttó bevétel 822 korona 80 fillért tesz ki. Végezetül áiljon itt Révai Károly prológ- jának első és utolsó versszaka ; Mikor az Úr a világot teremté, Egyik napon igy szóla : „Tűz legyen ! Hogy majd e tűznek jótékony hevétől Éledjen minden völgyön és hegyen. Tűz forrjon a föld sötét belsejében, S a föld felett is, hol élet terem ! Az égről pedig lángkévéjét szórja A napnak csodás, örökös kohója !“ Ám van egy tűz, mit senki el nem olthat, Mi ellen ember semmit nem tehet! f Támadhat rá egy miliő tűzoltó: A lobogása annál lelkesebb. E tüzet folyton éleszti az Isten A szívben él és ez: a szeretet! Vigyázz tűzoltó! Ha még akkora, — A szeretetre ne támadj soha! Arany-bilincsek. 1848-ban a független magyar országgyűlés boldog fellélegzés közepete iktatta be a magyar törvénykönyvbe az 1848. évi XVIII. törvénycikket, azt, amely igy kezdődik; „Gondolatait sajtó utján mindenki szabadon terjesztheti“ A törvénycikk nyomán mintha lidércnyomás múlt volna el Magyarország, millióinak kebléről, mintha a sötét felhők közül, amelyek MagyarorA parton túl gyönyörben ég Egy vidám, tarka kép: Virágos kertek, emberek, Nyáj, erdő és a rét. Lányok ruhát szárítanak S a fii közt lejtnek át; Gyémántport szór malomkerék, Ide hallom zaját: A szürke vén toronytetőn Egy örházacska áll És abban egy piros ruhás Ifjú katona jár. A fegyverével játszadoz’ Napfény ragyog vasán, Tisztelkedik s vállaz vele . . . Méit nem durrantja rám ? . . . Fordította : Révai Károly. Kavicsok az utcáról. — Irta: Révai Károly. — II. Mióta első tárcámat a „kavicsokról“ megírtam, — a póstahivatal elköltözött. Már mint tudniillik a deszkakerítésnél berendezett póstahivatal. A szerelmes pár — mint á héja által űzött galamb, — elmenekült. Valószínű, hogy póstaköz- vetitő hivatalukat áttették valahová a külvárosba. Pedig kár volt! Én néma vagyok, mint a sir! De arról is biztosíthatom a kedves szerelmes párt, hogy szándékosan nem fogom kutatni, az újabban berendezett közvetitő hivatalt, ha csak bolyongásaim közben véletlenül rá nem találok. Egyelőre bent maradok a belváros zajosabb utcáin s ott szedegetem a kavicsokat játéktárgyul. Mert hiszen csak játék az egész. Ki is venné komolyan ? Különben sincs elegendő időm, találós kérdések megoldására. Van mit látni, tapasztalni itt is elég. Amint kiteszem lábam az utcára, már kínálkozik a regénytárgy. Érdekesnél —• érdekesebb: szolid, becsületes, tisztességes esetek, a melyek azonban érdekesek is; emellett néha egy kis „krónik skau- dalőz“ is, ami aztán érdekfeszitő. Ám nehogy azt higyjék rólam embertársaim, hogy detektív tehetség szorult belém. Távol állok attól. Csak szórakozom. Amint múltkor is mondám: nemcsak nézek, de látok is. Ezt pedig minden ember megteheti. Például a múlt napokban láttam egy fiatal leányt, ki könyveket vitt hona alatt. Nem tudom, ki volt, mert arcát nem láthattam. Amint egy utca szögleten bekanyarodott, könyveiből kihullatott egy papirkát. Siettem fölvenni, hogy átadjam. De elkéstem. Mire fölemeltem a földről, már eltűnt, annélkül, hogy fölismertem volna. A papír tele volt írva jegyzetekkel : érdekes kivonatokkal az olvasott könyvből. Tehát egy komolyan olvasó leánnyal volt dolgom, ki nemcsak . Kapható villanyszerelési üzletekben, villanytelepeken és a MAGYAR SIEMENS-SCHUCKERT-MÜVEK-nél, Budapest, VI., Teréz-körut 36. Gyár-utcza 13, A legjobb és a legtartósabb drótszálas lámpa. Húzott drótszállal 75% árammegtakaritás.
